---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

Előszó a "Figyelő"-ben megjelent kiadáshoz
I. Révai Miklós gyermekkora
II. Révai iskolázása Szegeden 1763/4-1768/9-ig
III. Révai M. pályaválasztása
IV. Révai M. Szegeden
V. Révai Kecskeméten mint ujonc-növendék
VI Révai próbatanítása Kecskeméten
VII. Révainak tatai tanárkodása
VIII. Révai tanárkodása Veszprémben 1772/3
IX. Révai magyar irodalmi zsengéi
X. Révainak Nagy-Károlyba áthelyeztetése
XI. Révai Nagy-Károlyban bölcselet-tanuló 1773/4-1775/6
XII. Révai tanulmányai Nagy-Károlyban
XIII. Révai elegiái, melyeket Nagy-Károlyban írt 1773/4-1775/6
XIV. Révai panaszai
XV. Révai tanárkodása Nagy-Károlyban
XVI. Révai theologia-tanuló Nyitrán 1776/7
XVII. Révai Bécsben és Nagyváradon 1777-1780

MÁSODIK KÖTET

Előszó
I. Révai nevelő Bécsben
II. Révai tankönyvei
III. Révai bécsi élményei s megismerkedése Paintnerrel
IV. Révai nevelő Viczayéknál
V. Révai ismét Bécsben, aztán Grécben 1782/3
VI. Révai ujságíró Pozsonyban 1784
VII. Révai törekvései a nemzeti művelődés érdekében 1784
VIII. Révai föllépése a magy. tudós társaság ügyében
IX. Révai Győrött 1784
X. Révai Győrött 1785
XI. Révai Győrött 1785/6

HARMADIK KÖTET

Előszó
I. A korszellem és nemzeti érzelem hazánkban száz év előtt
II. Révai nézetei a verselésről
III. Révai fejlődése aesthetikai irányban
IV. Az ó-classikai irány jelentősebb föllépése
V. Kritikai villongás
VI. A nemzeti visszahatás
VII. Az időszaki magyar irodalom első évtizede
VIII. A nemzeti szellem hathatósabb eszméltetői száz év előtt
IX. A válságos időszak
X. A nemzeti visszahatás nyilatkozásai
XI. Küzdelem a nemzeti nyelvért 1790
XII. Révai "Planum"-a
XIII. A nemzeti törekvés akadályai 1791-ben
XIV. A nemzeti fölbuzdulás lényegesebb eredménye
XV. A nemzeti buzdulat árapálya
XVI. A nemzeti buzdulat szellemi irányzata
XVII. A nemzeti visszahatás szellemi sarjadéka
XVIII. Sürgölődés a magyar nyelvnek hazaivá emelése végett
XIX. Igyekvés a nemzeti művelődésnek korszerűbb lendítésére
XX. A vérmes remények mérsékelt eredménye
XXI. Törekvés a magyar nyelvtan ügyében
XXII. Révai helyzeti bajlódásai s irodalmi igyekvései
XXIII. Révai Anakreontikonjai

NEGYEDIK KÖTET

Előszó
I. Révai folyamodása az aesthetika tanszékére s latin verseinek kiadása
II. Révai latin iratainak jelentősége
III. Révai sikertelen törekvése az egyetemi tanszékre
IV. Révai átlépése a győri egyházmegyébe
V. Mire törekszik Révai a secularisatio után?
VI. Révai aggodalmai a nyomasztó viszonyok miatt
VII. Révai pályázata a numismatika tanszékére
VIII. Révai viszontagságai a secularisatio miatt.
IX. Révai gymnasiumi tanárságot kér
X. Révai felhagy a rajztanítással
XI. Révai viszályos ügye s annak következményei
XII. Révai borús viszonyainak lassú derengése
XIII. Révai nyilatkozata az ik-es igeragozásról 1795-ben
XIV. Révai gymnasiumi tanárságot nyer
XV. Révai költészettanár Esztergomban
XVI. Révai tanári küzdelmei Esztergomban
XVII. Révai válságos viszonyai Esztergomban
XVIII. Révai áthelyeztetése Komáromba
XIX. Révai esztergomi vádjainak végeredménye
XX. Révai didaktikai irányzata
XXI. Révai komáromi tanárkodása

---

Előszó

A "Figyelő" márciusi füzetében megjelent birálati észrevételeim némileg arra köteleznek, hogy hiteles tényadatokkal mutassam ki, mikép lenne kiigazítható az, mit Bánóczi József jutalmazott pályaművében hibáztatok és pótolható, a mit abban hiányosnak tartok.

Úgy vélem, alkalmasabban tehetem ezt, ha a Révaira vonatkozó tanulmányaim eredményét feldolgozottan külön biographiaként teszem közzé.

Erre egyébként is már jóval előbb nógatának irodalomtörténetünk azon kedvelői, kiknek némi tudomásuk van arról, mily közelről érintkeznek tanulmányaim Révai M. életének azon viszonyaival, melyekről a tudományos kíváncsiság mindeddig még az illetékesebbeknek vélt tanúktól is inkább csak összefüggetlen adatszálakat nyerhetett.

És csakugyan jobb alkalom nyílik így mindazon viszonyoknak körülményesebb földerítésére, melyek Révai M. szellemi kialakúlásával kapcsolatban egyszersmind a rá hatott tényezőket is illetékesebben tüntetik elénk; meg így a nemzeti ébredés korszakának szerényebb mozzanatait is szemléltetőbben ismertetve, annak concretebb felfogására segítnek.

Kevesbbé tehetném ezt a bírálati észrevételeknek, ha még oly részletes folytatásával, vagy pótjegyzetek közlésével.

Révai pályájának e másik képe alkalmúl szolgálhat arra, hogy a nyelvbajnok iránt melegebben érdeklődő vonásonként egybevethesse ezt amavval és tárgyszerűbb felfogást szerezhessen róla; - ha pedig erre mindkettőt elégtelennek találja, külön tanúlmánynyal igyekezzék e további nyomozásra buzdító feladatnak sikeresebb megoldásához járulni. - Minden mozzanat, mely ehhez közelebb juttat, irodalmi nyereségűl tekinthető.

Kútfőimről e dolgozat végén részletes kimutatással kívánok számolni. Egyelőre csak röviden jelzem, hogy Révainak fejlődési korát illetőleg leginkább azon rendnek, melynek tagja volt, könyv- és irattáraiban lelt s eddig többnyire ismeretlen adatokat használom, azontúli korára nézve pedig kiadott és kiadatlan dolgozatai mellett a n. Muzeumban és m. t. Akadémia levéltárában lelhető jelentékeny mennyiségű levelezéséből merítek, mely eddig szintén csekély részben ismeretes.

Egyébként a mily kevéssé biztathatom a szíves olvasót az előadás kellemével, úgy a tartalomra nézve biztosíthatom, hogy az itt előadandók összeállításában főtekintettel valék az igazság iránti tartozásra. - Épen nem búsít, ha ama másik életrajznak kiváltképen a vonzó előadással s művészi compositióval kivívott sikere mögött im e bájtalan összeállítás csupán némi tartalmi értékkel, kelmei becscsel nyerheti meg a gondolkodóbbak figyelmét, vagy épen csak mint hogyan-úgy rendezett adathalmaz járúlhat ama jelentékeny kor törekvéseinek megvilágításához.

Irányelvem inkább használni, mint tetszeni.

Kelt Budapesten 1879. april 3.
Csaplár Benedek.

---