Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor
Szimbolizáció és esztétika
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Tézisek
Az újkori esztétika kérdésfelvetéseinek előzményei
A szimbolizáció és az újkori német esztétikai gondolkodás alapjai. Lessing
A francia esztétika kezdeteinél. Diderot esztétikum-felfogása és a szimbolizáció
Kant és az ítélőerő
Schelling és a művészi szimbolizáció
Schiller és Goethe esztétikai gondolatai a szimbólumról, szimbolikus gondolkodásról és az ember nembeli természetéről
A szimbolizáció a Schlegel-fivérek romantikus esztétikájában
Hegel, a nembeliség, az esztétikum és a szimbolizáció
A klasszikus művészettörténet és a szimbolikus gondolkodás (Burckhardt, Riegl, Wölfflin, Warburg)
Nietzsche esztétikájáról
Max Scheler
Egy francia dialektikus (Focillon)
Cassirer és a szimbolikus formák filozófiája
Heidegger a művészi megismerésről
Panofsky
Két kelet-európai irodalomesztéta: Bahtyin és Ingarden
Gadamer és a szimbolizáció
Lukács György esztétikum-felfogásának alakulása
A marxizáló zeneesztétika és a szimbolizáció
Egy kis kitérő I. Berger és Luckmann tudásszociológiai szimbolikája
Egy kis kitérő II. Szimbólumok Bourdieu szociológiájában
A tömegművészet szimbolikája (Király Jenő filmesztétikájában)
Egy lexikon szimbólumképe (Fónagy Iván)
Fenomenológia és reprezentáció a huszadik század második felének művészetelméletében. (Husserl nyomán Merleau-Pontytól Gombrichon át Gottfried Boehmig...)
A posztmodern és a szimbolikus gondolkodás (Danto)
Összegzés
Irodalom
Bevezető
A szimbólum, szimbolizáció fogalmak számos humán tudomány kulcsfogalmai. Korábbi írásainkban: Kapitány-Kapitány (2016/I-III), Kapitány-Kapitány (2019), Kapitány-Kapitány (2020) megpróbáltuk körüljárni e fogalmak használatát a kulturális antropológiai, filozófiai, szemiotikai és pszichológiai gondolkodásban.
...
A szimbolikus gondolkodás vizsgálatának talán legadekvátabb terepe az esztétika: a szimbolikus gondolkodás a művészetekben (és az esztétikai élvezetben) mutatkozik meg a legsűrítettebben. A művészetek létrehozásának egyik legalapvetőbb mozzanata a szimbolizáció. Ezért a művészetek elméleti megközelítése során felmerülő kérdések nagy része egyszersmind a szimbolikus gondolkodás megértése szempontjából is lényeges. Mi ebből a szempontból közelítünk az esztétika történetéhez (tehát nem esztétikatörténetet írunk, és nem is az áll figyelmünk középpontjában, hogy mikor mit tartottak a művészet sajátosságának, az esztétikum kritériumának, (ezzel már csak azért sem foglalkozunk, mert ezeket a kritériumokat mindig utólag, az addig ismert megoldásokból levezetve határozták meg, a művészeteknek és az alapjukul szolgáló szimbolikus gondolkodásnak viszont lényegéhez tartozik a megújító attitűd, a kánonok állandó tagadása, a fogalmak tartalmának állandó bővítése). Az esztétikumnak kifejezetten sajátos megismerő szerepét helyezzük előtérbe (vagyis azt az oldalát, ami miatt a szimbolikus gondolkodás megnyilvánulásának tekinthető, jól tudván, hogy az esztétikumnak természetesen számos egyéb funkciója is van).
...