Ágner Lajos
Vachott Sándor élete és költészete
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. Vachott Sándor születése. - A család leszármaztatása. - Szülei és testvérei. - Gyermekévei s neveltetése Gyöngyösön. - Szüleinek hirtelen elvesztése. - Eperjesre kerül 1831-ben. - Első költeményei. - A magyar önképzőtársaság. - Ismeretsége Pulszkyval, Eötvössel, Kerényivel
II. Verseit Vachott az Athenaeumba küldi. - Az Athenaeum és irói - A szini hatás, mint drámai becsmérték; polémia Csatóval. - A Szalárdi ház czimű tragédia. - Ismét a pozsonyi országgyűlésen. - Vachott Gräfenbergben. - Versei Irmához az Athenaeumban. - A Kisfaludy-társaság és Akademia tagja lesz. - Vachott ismeretsége a Csiga vendéglő irói vendégeivel. - Kornélia halála
III. Vachott megismerkedik Csapó Marival. - Szerelmük egymás iránt; Vachottnak hozzá irott költeményei. - A dalünnep. - Az esküvő. - Vachottné beteg lesz. - A Petőfivel való barátság; egymásra való hatásuk. - Csapó Etelke. - Vachotték Tápió-Sápra költöznek. - Tápió-sápi csendes élete. - Költeményeinek első kiadása. - Báthory Erzsébetje. - Versei a Pesti Divatlapban, Életképekben
IV. Az 1848-iki mozgalmak hatása Vachottra. - Hivatalt vállal a kormányban. - Pestre költözik. - Debreczenben. - Menekülés. - Pesten és Pomázon. - Nagy-Rhédére költözik. - A forradalom hatása alatt irt versei. - Vachott és Sárossy Gyula. - Vachott az Újépületben, majd Schwarzer elmegyógyintézetében. - Halála
V. Vachott Sándor jelleme. - Liránk Vachott előtt különös tekintettel a dalra. - A Szépirodalmi Szemle birálata versgyűjteményének első megjelenésekor. - Vachott költészetének jellemzése: dalok, dalfélék, elegiái, ódák és epigrammok. - Versformája. - A külföld rabja és Achilloni fogoly. - Báthory Erzsébet. - Vachott stilusa és nyelve
Bevezetés
A negyvenes évek egyik kedvelt lirikusáról: Vachott Sándorról akarok szólni. A Vörösmarty, Bajza és Toldy triumvirátusa idejében alapitott Athenaeum vezette be őt is, mint sok jelest, az irodalomba.
Vachott Sándor ezen kor költői nemzedékének egyik legjelesebb tagja volt. A közönség, mely az Athenaeum lapjain kezdte őt megismerni, nemsokára a "Regélő Pesti Divatlap", majd az "Életképek" és a "Hölgyfutár" hasábjain is olvasta verseit; költeményei megjelentek a "Losonczi Phoenix" czimű albumban, a "Nemzeti Almanach"-ban is; háromszor megjelent verseinek gyűjteménye, kétszer még életében. Költészetében valódi lirikus szól hozzánk: őszinte és nemes lélek, a ki kiválóan elegikus természetű; elegiáiban a szerető szív fájdalmát, a haza szomorú sorsa fölötti keservét, reménytelenségét, kétségbeesését fejezi ki megható közvetlenséggel. A csendes mélabú, s mély érzelem és szemlélődés - ez költészetének legjellemzőbb vonása. Nem zokog, nem sír, csak fájó sóhajban fejezi ki szíve bánatát; a szenvedély heve nem ragadja el soha, mindig mérsékelt lelkesedésében úgy, mint fájdalmában. Szerelmes versei kedves költemények, hol a pajzán szerelem hangja, hol féltékenység, bizalmatlanság, majd csalódás, ismét a boldog szerelem nyer bennük kifejezést. Ilyen volt ő egészen; egyszerű, szerető és szeretetreméltó lélek. Verseit a közönség és a kritika egyaránt méltányolta; Petőfi sokszor elismerte tehetségét, sőt némi tekintetben Vachott is hatott Petőfire, a ki Pesten huzamosabb ideig lakott Vachottnál. Erdélyi, Garay, Bajza, Vörösmarty, Czakó voltak barátai, a kik tehetségét kezdettől elismerték. A hazaszeretet szívének legnemesebb érzelme, ezt bizonyitják a szabadságharcz leveretése után irt hazafias versei, ezt a szerencsétlen Lovassy Lászlóról irt "A külföld rabja" czímű költeménye, mely megjelenésekor országos hatást ért el. És a költő, kinek vágya a nyugodt, zavartalan családi életre irányult, Sárossy Gyula barátjának pártfogása miatt fogságba kerül; megfosztják nejétől, gyermekeitől, - szabadságától; tépelődik, bánkódik. Három havi magánbörtöne örökre megfosztotta szép szelleme épségétől; kétségei tetőpontra hágtak: megőrült. Valóban megható életpálya! Erről a szomorú életpályáról fogok szólni; elmondom a sokat szenvedett költőnek történetét, elfogatását, vértanúi sorsát, korai halálát; ismertetem a rokonszenves irónak költészetét. Nem elsőrangú költő, de kiváló lirikus volt, nem irt kötetekre menő verseket, de a mit irt, azt szívből irta a szívekhez; nemes szíve költészetében oly kincseket alkotott, melyek ma is becsesek s ha az iró életpályáját ismerjük, még nagyobb érdekkel olvassuk azokat. Költészete becsülést, elismerést, sorsa őszinte részvétünket érdemli meg!...