---

Tartalom

Bevezetés
I. Az egyesült hatalmak és a trianoni szerződés
II. Új Szlovenszkóban
III. A "cabinet noir" és az "agent provocateur"
IV. A népszámlálás jelentősége
V. Az állampolgárság
VI. Áltüntetések Lord Rothermere ellen
VII. A magyar városok elcsehesítése
VIII. Forradalmi birtokreform
IX. A földreform és az egyházak
X. A földreform Magyarországon
XI. Elkobzás és nemzetközi jog
XII. Telepítések
XIII. Vandalizmus
XIV. A ruthén ügy elárulása
XV. Bolsevizmus tenyésztése
XVI. Sajtócenzura
XVII. A megcsalt tótok
XVIII. A földarabolás gazdasági következményei
XIX. Csehszlovákia és helyi önkormányzat
XX. Csehszlovákia faji problémái
XXI. Az egyházak és a Kisebbségi Szerződések
XXII. Az üldözött magyar egyházak Szlovenszkóban
XXIII. Faji kisebbségek és közoktatás
XXIV. Nyelvzavar
XXV. A Kisebbségi Szerződés megszegése Jugoszláviában
XXVI. A tótok Magyarországon
XXVII. A menekültek Magyarországon
XXVIII. Újraszervezés, választójog, közoktatás
XXIX. Az újraébredt Magyarország
XXX. Trianon vezérelvei
XXXI. Határkiigazítás és a jövő
Mellékletek

---

Bevezetés

Közeledik annak a fegyverszüneti napnak a tizedik évfordulója, mely véget vetett a világháborúnak, de délkeleti Európában még mindig szétszórtan hever az a gyúlékony anyag, amely az utolsó nagy tűzvész okozója volt. A jövő évtized fogja megmutatni, hogy vajjon egy új, - egy pusztítóbb, vadabb, - katasztrófa fogja-e elárasztani a világot, mint volt az emberiség utolsó máglyára hurcolása s pecsételi meg a nyugati civilizáció végzetét? Véleményem szerint, e rettenetes veszedelemből nincs menekvés, ha hagyjuk, hogy az események tovább sodródjanak.

Világszerte nevelni kell a közvéleményt, hogy megértse az emberiséget fenyegető veszélyt. Sir Robert Donald könyve közép és délkeleti Európa helyzetének több éven át tartó tanulmányozásának összefoglaló eredménye. Sir Robert Donald független hirlapíró és tapasztalt kutató. Az eset, melyet elénk tár, meggyőző, és meglepő tények támogatják, amelyeket gondos buzgalommal a helyszínen gyüjtött. Könyve hozzá fog járulni, hogy felvilágosítsa a közvéleményt ama fontos kérdések felől, amelyeket a faji kisebbségek elnyomása és a Kisebbségi Szerződések meg nem tartása teremtett. Vádjait bizonyítékokkal támogatja s annak a bánásmódnak az ismertetése, amelyben a magyarokat Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia részesíti, új a legtöbb angol olvasó előtt. A csehek magaviseletét, kik cinikusan teszik túl magukat nemzetközi szerződésben és saját alkotmányukban biztosított jogokon, részletesebben írja le, mert olyan kihívása a közvéleménynek ez a magaviselet, amellyel az írónak szembe kell néznie.

Az írónak igaza van, hogy különös figyelmet szentel annak az országnak, amelyet én "Európa puskaporos hordójának" neveztem. A csehek azt a merész igényt formálják, hogy az utódállamok népei között a legműveltebbek. Előkelő, - Genfben néha domináló - szerepet játszanak Európa politikájának intézésében s a nyugati államok úgy tekintik Csehszlovákiát, mint a békeszerződések legszebb virágát Versailles kertjében. A csehek nagyon érzékenyek a külföld véleménye iránt s nagy és - mondják, - pazar erőfeszítéseket tesznek, hogy annak kedvében járjanak. E könyv írója szívtelennek és kegyetlennek festi bánásmódjukat a magyar kisebbséggel szemben, amelyet rossz sorsa a poliglott cseh államba juttatott. A csehek rosszabbul bánnak faji kisebbségeikkel, mint amilyen sorsuk nekik volt a háború előtti rossz napokban. Mint a többi új állam uralkodó népei, a csehek is abban a különös tévedésben vannak, hogy azt hiszik, hogy két rossz összeadva jót szül s hogy nemzeti politika jegyében joguk van faji kisebbségeiket megfosztani jogaiktól és elkobozni ingatlanaikat, csak azért, mert, állítólag, a háborút megelőző napokban, vagy régi időkben az uralkodó és hódító népek ugyanazt tették őseikkel. Hogy örökre vége szakadjon annak, hogy egyik faj a másikat ilyen jogtalanságoknak tegye ki: - volt egyik indoka, hogy az Egyesült Hatalmak vérüket és vagyonukat áldozták a világháborúban. Azért hozták az áldozatokat, hogy fölszabadítsák az elnyomottakat, közöttük a cseheket, akiknek szabadságát mások vívták ki. De némely vonatkozásban még a csehekénél is égrekiáltóbb elnyomást szenved a magyar kisebbség Romániában s az író e jogtalanságok és visszaélések leírását is belefoglalja vádjába.

A veszedelem érzése, amely minden pillanatban háborút támaszthat Középeurópában, késztetett, hogy magamévá tegyem a szétdarabolt Magyarország ügyét. Az összes szerződések között, amelyek a világháborút követték, a Trianoni Szerződés a legmenthetetlenebb. Gennyedő sebet hagyott Európa szívében, amely nem fog begyógyulni, míg a létező igazságtalanságoknak vége nincsen vetve. A békeszerződéseket nem teremtették szentnek és sérthetetlennek. Kilenc év tapasztalata mutatja, hogy a megcsonkított Magyarország határainak kiigazítása parancsoló szükségesség, ha a békét fenntartani s a gazdasági fejlődést biztosítani akarjuk. Egy Locarnóra van szükség Középeurópa és a Balkán számára.

Sir Robert Donald nézete szerint első feladat, hogy megvizsgáltassék a Kisebbségi Szerződések végrehajtásának dolga, amely a Népszövetség kötelessége volna; így rendeli az Egyezségi Okmány. Ezzel szemben ellenvetések merülhetnek fel. Elsősorban, a Népszövetség előszeretettel ismer el bevégzett tényeket, bármilyen súlyos jogsérelemből eredjenek is azok. A Népszövetség égisze alatt folytatott vizsgálat valószínűleg nem lenne előítélettől ment és nem kerülné el a jogos gyanakvást. A Népszövetség Tanácsát nagynéha magával birja ragadni egy-egy erős férfi, aki sarkára áll, de politikáját legtöbbször kicsinyes cselszövések intézik a háttérben. Azonkívül, a Népszövetség vizsgálata mondhatatlanul lassú volna. Halasztgatás, - amint látjuk a magyar optánsok esetében, - az eljárás rendes menete, hogy mellékvágányra legyen terelhető a megoldás. Ha a Kisebbségi Szerződések eredményére vonatkozó vizsgálat indíttatnék, - amire nem sok szükség van, látva, hogy milyen flagráns módon sértik azokat az utódállamok, - azt hiszem, azt a nagyhatalmak (Anglia, Francia- és Olaszország és az Egyesült Államok) útján kellene végrehajtani, amely államoknak párisi meghatalmazottal felelősek elsősorban a békeszerződésekért. Népszavazások volnának tartandók az Egyesült Államok és olyan államok védelme alatt, amelyek semlegesek voltak a világháborúban.

Reámutattam, hogy nincs józan ember, aki a békeszerződések revizióját, - beleértve a határkiigazítást, - fegyverrel akarná kivívni. De másfelől, ha hagyjuk, hogy a háború csirái megmaradjanak s a közvéleményt nem uralja a béke akarása, robbanás történhetik s zabolátlan erők szabadulhatnak el. Most az ideje, hogy vegyük az újrarendezést kezünkbe s nyujtsunk teret a békés befolyások érvényesülésének. Vannak más erők is, amelyeket igénybe lehet venni, hogy az utódállamok kormányait, amelyek a területükön élő magyarok vérét szívják, meggyőzzük őrültségükről: gazdasági és pénzügyi tényezők, beleértve a londoni és newyorki nagy bankintézeteket. Ezek, együtt a Népszövetséggel, meg kell hogy győzzék az új államokat, hogy biztonságuk, előhaladásuk, sőt fönmaradásuk érdekében áll, hogy közreműködjenek a háború lehető okainak megszüntetésében. Én már mondottam volt, hogy "el kell pusztítani a Trianoni Szerződés minden száraz szalmáját és minden korhadt galyát, mielőtt egy véletlen szikra lángra lobbantaná. Ha kitört a tűzvész, késő lesz!"

Üdvözlöm e kötetet, "Trianon Tragédiájá"-t, mint fontos és felvilágosító munkát Európa legsúlyosabb kérdését illetően.

---