---

Tartalom

BEVEZETÉS
1. A MAGYAR KATONAI SAJTÓ ÉS BENNE A LOGISZTIKA FOLYÓIRATAINAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE
1.1. A katonai sajtó kezdetei a Rákóczi-féle szabadságharctól az 1848-as forradalom és szabadságharcig
1.2. A katonai szaksajtó fejlődése a kiegyezéstől az első világháborúig
1.3. Katonai folyóiratok az I. világháborúban
1.4. Katonai sajtóélet Trianontól a második világháború befejezéséig
1.4.1. A sajtó általános működési viszonyai
1.4.2. A katonai szaksajtó
1.4.3. A katonai-műszaki folyóiratok
1.5. Katonai sajtótermékek a második világháború befejezésétől a rendszerváltásig
1.5.1. A szocialista rendszer katonai kiadványai
1.5.2. A szocialista rendszer katonai logisztikai kiadványai
1.6. A rendszerváltozást követő kiadványok
1.7. Tudományos szakfolyóiratok

2. A KATONAI FOLYÓIRATOK SZEREPE A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁBAN
2.1. Folyóiratok, mint a tudományos publikációk lehetőségei
2.2. Kutatóhelyek és szakfolyóirataik a Magyar Honvédségben
2.3. Következtetések
2.4. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Logisztikai Intézet publikációs tevékenysége
2.5. Az egyetemen megvalósult katonai-műszaki kutatási tevékenység
2.6. A Doktori Iskolák publikációs tevékenységei
2.6.1. A Katonai Műszaki Doktori Iskola tevékenysége
2.6.2. A Hadtudományi Doktori Iskola tevékenységének logisztikai vonatkozásai
2.7. A Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága publikációs tevékenysége

3. A KATONAI LOGISZTIKA TUDOMÁNYTERÜLET TÁMOGATÁSÁRA HIVATOTT FOLYÓIRATOK SZEREPÉNEK ÉS HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA
3.1. Történelmi áttekintés
3.2. Katonai Logisztika
3.3. Haditechnikai Szemle
3.4. Haditechnika
3.5. Összegzés

4. A KATONAI LOGISZTIKAI SZAKFOLYÓIRATOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
4.1. Az MTA által támogatott Szerkesztőségi software, az Open Journal System
4.2. Hivatkozás alapú folyóirat citációs adatbázis rendszerek: Scopus, Web of Science
4.2.1. A Web of Science és az impaktfaktor
4.2.2. A Scopus és a Scimago Journal Rank (SJR)
4.3. A hadtudományi szakfolyóiratok besorolása a Magyar Tudományos Művek Tárában
4.4. Az automatikus hivatkozáskezelés, az azt támogató CrossRef DOI azonosító és az adatbázisok közti kommunikációt is támogató ORCID
4.4.1. Az automatikus hivatkozáskezelés
4.4.2. Az automatikus hivatkozáskezelést támogató CrossRef Digital Object Identifier azonosító
4.4.3. Az adatbázisok közti kommunikációt is támogató Open Research and Contributor Identifier - az ORCID azonosító
4.5. Összegzés

BEFEJEZÉS

5. FELHASZNÁLT IRODALOM

6. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

7. MELLÉKLETEK

---

Bevezetés

A magyar sajtótörténeti kutatás sokáig elhanyagolt területén a katonai szaksajtóval az utóbbi évekig kimondottan kevesen foglalkoztak. Annak felértékelődése elsősorban a honvédelem ügyének, a társadalom felé történő nyitásának és a hadtudomány mint önálló tudományterület megerősödésének köszönhető.

A katonai logisztika, mint tudományterület a hadtudomány egészében jelentősége ellenére csak kis szeletet képvisel. Bár akadémiai szinten az MTA Logisztikai Osztályközi Bizottságában is találunk katonatudósokat és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Katonai Logisztikai Intézete képviseli a felsőoktatásban is a katonai logisztika tudományterületét, kimondottan a katonai logisztika művelésére hivatott tudományos szakfolyóirat csak egy kerül kiadásra.

Dolgozatomban arra kívánom felhívni a figyelmet, ahogy Cyrus Thorpe katonai szakíró "Pure Logistics" című művében írja, a logisztika a stratégia és a taktika mellett a hadviselés harmadik pillére és mint ilyen, kimondva-kimondatlanul, mindig jelen volt a katonai sajtóban is. A katonai sajtó szerepe mind a tudománytámogatásban, mind a propagandában, a tájékoztatásban, és a PR-tevékenységben, úgy a logisztika vonatkozásában is elengedhetetlen.

Az első fejezetben a XVIII. századtól napjainkig bemutatom a sajtó és főként a katonai szaksajtó fejlődését, benne rávilágítva a logisztikai kiadványok jelentőségére. A korszakokon átívelő ismertetőből jól látható a sajtó kettős szerepe: egyfelől ismeretközlő, informáló, (köz)vélemény formáló, mozgósító, tájékoztató, másfelől pedig tudománytámogató-informáló feladatokat lát el. Az első fejezet utolsó nagy egysége pontosan arra vállalkozik, hogy bemutassa a jelenleg működő és a közelmúltban működött katonai szakfolyóiratokat, azokról részletes elemzést adva ismertesse tudománytámogató szerepüket.

Természetesen, a katonai sajtó bemutatása a kezdetektől napjainkig, olyan terjedelmű munkát igényelne, mely nem férne bele a diplomamunka formai előírásaiba. Terveim között szerepel a téma további kutatása, majd az így kiegészített anyag önálló publikációként történő megjelentetése.

Dolgozatom egésze, különösen az abban felsorakoztatott adatok a 2018. decemberi állapotot tükrözik. A 2019. január elsejét követő, a Magyar Honvédség felépítését és benne a logisztikai szervezeteket érintő változások szándékosan nem kerülnek említésre.

A tudományos kommunikáció formális csatornáit a szakkönyvek mellett a tudományos folyóiratok jelentik. A folyóirat a kutatók munkaeszköze, a tudományos információáramlás legfontosabb formális csatornája, hiszen a szaklapok közlési feltételeinek megfelelő pontossággal, tartalmi és formai követelményeknek való megfeleléssel kell beszámolni a tudományos eredményekről. A tudományos szaklapokkal szemben támasztott követelmények összetettek. Alapvetően primer folyóiratoknak kell lenniük, azaz új tudományos eredményeket kell közölniük, de a szervezeti követelmények is fontosak, például szerkesztőbizottsággal kell rendelkezzenek. A minőségi követelmények közé tartozik, hogy a megjelenő cikkeket lektoráltatni kell, ahol azok tudományos jellegét bírálók értékelik. Az alaposság, a logikus következtetések levonása, a tartalmi kivonatok és kulcsszavak alkalmazása a tartalmi követelmények közé tartozik. A tudományos folyóiratoknak közölniük kell szerzőikkel az elvárt formai követelményeket is, különös tekintettel a bibliográfiai idézések és hivatkozások szabályaira. Talán az egyik legfontosabb elvárás egy tudományos folyóirattal szemben a nemzetközi láthatóság. Ezt szolgálja a szabad hozzáférés (open acess), a szerzői (ORCID) és cikk szintű beazonosíthatóság (DOI), a folyóiratot azonosító ISSN-szám, és a megfelelő elektronikus archiválás. (Gőcze, 2015)

A hadtudomány, mint diszciplína eredményei kommunikációs csatornákon jutnak el a felhasználókhoz, kutatókhoz, oktatókhoz, doktoranduszokhoz, hallgatókhoz s köztük kiemelkedő szerep jut a katonai sajtónak is. A második fejezet arra vállalkozik, hogy bemutassa a Magyar Honvédségnél folyó tudományos tevékenységet és annak publikációs lehetőségeit. Először a tudományos kutatóhelyek, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Logisztikai Intézet tevékenysége és publikációs lehetőségei kerülnek bemutatásra. Végül röviden szólunk a Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága publikációs tevékenységéről is, figyelmünket azonban mindvégig a logisztikai vonatkozásokra összpontosítjuk.

A harmadik fejezet kimondottan a katonai logisztika tudományterület támogatására hivatott folyóiratok szerepének, fejlődésének és a katonai szaksajtóban betöltött helyének vizsgálatát célozza, bemutatva azok történetét, fenntartásuk viszonyait és jelentőségüket, hiszen a katonai szakfolyóiratok rendszerén belül a katonai logisztika tudomány terület képviselete csak egy rendkívül szűk szegmensen belül valósul meg. A honvédelmi tárca kutatóinak viszonylag szűk lehetőségei adódnak polgári logisztika területén működtetett tudományos folyóiratokban történő publikálásra, mivel ezek száma egyfelől csekély, másfelől csak egy kis részüket sorolta be az MTA tudományos szempontból.

A hadtudományi tárca tudományszervezőinek jövőbeni sürgető feladata a felzárkózás a polgári tudományos élet képviselőihez olyan területeken, mint az impaktfaktorral bíró, illetve a WoS (Web of Science), továbbá Scopus nemzetközi könyvtári nyilvántartó rendszerekben is látható, referált katonai logisztikai tudományos szakfolyóiratok létrehozása és működtetése. Jelen diplomamunka negyedik fejezete a fentiekben vázolt problémák jelenlegi helyzetének feltérképezésére vállalkozik, emellett kísérletet tesz a jövőben célszerűen elvégzendő fejlesztések számbavételére is.

Az eredeti mű szakdolgozatként, a NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR Katonai Logisztikai Intézet Műveleti Logisztikai Tanszék előírásai szerinti formában készült "A katonai logisztika szakfolyóiratainak helyzete és jövőbeni fejlesztési lehetőségei" címmel 2019-ben.

Konzulens: Dr. Hegedűs Ernő őrnagy, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Logisztikai Intézet Haditechnikai Tanszék tanársegéde és Veres István ny. ezredes, a Katonai Logisztika folyóirat szerkesztője voltak.

---