---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

Petelei Istvánról, irta Gyalui Farkas

Balog Eszti elment
Éjjel a betegszobában
A gyáva
Orvosság
Téli reggel
A csíkos szőttes
A fekete tulipán
A gyámoltalan
Az alkú
A gyermek
A csalogány
A tiszta ház
A kisgalambosi papnak
A csók
Másodvirágzás
Vaszti királyné
Az utolsó mohikán
Két gyermek
Öreg asszonyok
Parasztszégyen
Bárányfelhők
Feltámadás
Gyuri lop
Az első vihar
Az asszony
Szeretik
A polgármester fia
Két levél
Az én utczámból:
  I. A Soros Béni története
  II. Történet

MÁSODIK KÖTET

Éjjel a malomban
Apró képek:
  I. Az asztalos kölcsönt ad
  II. Az öreg gazdák beszélgetnek
A Boros Samu háza
Napsugár a télben
Az élhetetlen
Márton bácsi
Igazmondás
Apró történetek:
  I. A legnagyobb úr
  II. A hős
  III. A székely
  IV. Az igézős
A büntető
Az asztalos karácsonya
Kánikula
A préda
Udvari történetek:
  I. A Kaki esete
  II. Tragödia
  III. A gólyák
Az idegen gyermek
A Kardos Kis Ferencz hagyatéka
A tegnap, a ma ellen
Jolánta
Annus levele
Amáli néni
A láthatatlan kéz
A szép Katicza
A szemfedél
Nyomoruság
Crescendo-Decrescendo
Falusi idill
Gát a lejtőn
A végrendelet
A pehely a szél ellen
Leányharag

---

Bevezető

Petelei Istvánnak két kötetre terjedő hatvanöt elbeszélését és rajzát bocsátjuk útra, könyvalakban, a magyar olvasó közönség részére. Az élete javakorában elhúnyt nagy írónak családja előtt kifejezett óhajtása, ennek alapján családja kívánsága s az Erdélyi Irodalmi Társaság megbízása jelölt ki engem arra, hogy sajtó alá rendezzem ez elbeszéléseket, melyek többnyire a Pesti Naplóban, nehány a Budapesti Hírlapban s egyik-másik a Vasárnapi Ujságban jelentek meg. Nem csupán a kegyelet s a szeretet érzésével tettem eleget e megtisztelő megbízatásnak, hanem annak a diadalmas örömével, aki szerencsés lehet az irodalom számára egy gazdag hagyományt, kincses örökséget átadni.

Petelei István, a magyar elbeszélő irodalom egyik legnagyobb mestere. Ő életében mindent elkövetett arra, tartózkodásával, ujságíró létére a maga személyének a nyilvánosság elől való elzárkozásával s a fővárosi irodalmi körök aggodalmas elkerülésével, hogy sulyos, nemes talentumának elismerése, s bizonyosan ünneplése is, mindenesetre pedig szélesebb körben való megismerése meg ne történjék. Nem e sorok föladata, hogy Petelei István életéről s irodalmi működéséről ezúttal teljes képet adjunk. Csupán vázlatát kiséreljük meg életrajzának. A jövő s hisszük, hogy már a közel jövő művelt olvasó közönsége s irodalmi kritikája sokat fog foglalkozni ezzel a nagy elbeszélő poétával, kit kora megbecsült ugyan, de ki újból föltámadván, még magasabbra fog emelkedni hírben és elismerésben.

Nem is terjedhetett oly széles körre az ő olvasó közönsége. Talentuma sokszor zord, de nagyszerű tájakon, komor vidéken és iszonyú magasságban szárnyal. Nem könyvpiacra való cikkeket gyártott a kiadó részére, hanem a nyolcvanas évektől kezdve, a hetvenes évek romanticizmusában nevekedve, az erdélyi s kivált marosszéki vidék s udvarházak életéből, a vásárhelyi utcák s kivált az ő utcája alakjait, levegőjét, történeteit, életét vitte be a magyar irodalomba. Történeteinek nagy része melankolikus, olykor komor és tragikus, de mily gyönyörűség általa belekerülni a megelevenedett marosvidéki erdőkbe, mezőkre; mintha hallanád a távoli szellő sóhajtását e bűbájos vidékről s ott játszódnak le szemed előtt alakjainak oly elevenen, oly mesteri módon, igazan megrajzolt s mégis szépen megírt drámái, vagy vídám, egyszerü életük dolgai.

...

---