---

Tartalom

1. Bevezetés
2. Elméleti megalapozás
2.1. Energiabiztonság
2.2. Diverzifikáció
2.3. Energiafüggőség, kölcsönös függőség és energiafüggetlenség
3. Esettanulmányok: elmélet a gyakorlatban
3.1. Magyarország ellátásbiztonsága
3.2. A magyarországi gázdiverzifikáció
4. Összegzés és következtetések
Hivatkozások

---

Összefoglaló

Hosszú ideig a gáz számított annak az energiahordozónak, amelyre Magyarország különösen érzékeny volt az energiaellátás-biztonság szempontjából. Ennek következtében a gázdiverzifikáció kulcsfontosságú kérdés lett. Az új atomerőműblokkok (Paks II.) megépítéséről szóló 2014 eleji döntés azonban jelentős változást hozott az energetikai napirenden. Paks II.-nek meghatározó szerepe lesz az ellátásbiztonságra, és már most hat az iparági döntésekre. A tanulmány célja, hogy értékelje az ellátásbiztonságot Magyarországon az erőművi fűtőanyagok esetében, valamint a gázdiverzifikáció állását. Előbbiekhez a klasszikus háromdimenziós megközelítést alkalmazzuk, amely az elérhetőség, a megfizethetőség és a fenntarthatóság hármasából áll, míg utóbbihoz az általunk felállított diverzifikációs sémát. Azt találjuk, hogy érdemi előrelépések történtek a gázdiverzifikációban, Paks II.-nek pedig megvan a maga helye a diverzifikációs sémában: külső szektorális diverzifikációnak tekinthető. A Paks II.-ről szóló döntés előtt - bizonyos negatív fejlemények ellenére - csökkent Magyarország energiafüggősége, és nőtt az ellátásbiztonsága. Paks II. ezekre a tendenciákra negatív és pozitív irányban egyaránt hat, a projekttel újfajta kockázatok jelennek meg. A paksi döntés ellenére nagy a bizonytalanság a magyar energiapolitikát és ellátásbiztonságot illetően. Nem tudjuk, hogy milyen szerepük lesz a megújulóknak, a szénnek és a gáznak az energia-, illetve árammixben. A sorsuk várhatóan nagymértékben függ majd tisztán politikai döntésektől, s csak korlátozottan az energiapiaci tényezőktől, noha az energiapiacokon is nagy a bizonytalanság.

---