---

Tartalom

Előszó
Egy európai BRIC-sztori? - Uniós tőkebefektetések Oroszországba (Deák András György)
Nem fordult el a medve - Orosz közvetlen tőkebefektetések az Európai Unióban (Weiner Csaba)
Külföldi befektetések Belaruszban és Ukrajnában (Anton Bendarzsevszkij)
Nemzetközi tőkebefektetések a poszt-szovjet közép-ázsiai és dél-kaukázusi államokban (Gyene Pál - Kiss Annamária)
Orosz-kínai befektetési kapcsolatok - Motivációk, arányok és aránytalanságok (Szunomár Ágnes)
Oroszország és a Közel-Kelet kapcsolatrendszere, különös tekintettel a tőkeáramlásokra (Szigetvári Tamás)
A kötet szerzői

---

Előszó

A Kelet-Európa Tanulmányok jelen kötete a sorozat 11. száma. Az itt olvasható tanulmányok az OTKA által finanszírozott "Oroszország, mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben - vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények" című, 2013-2015 között zajló kutatásunk keretében készültek. A kutatás a posztszovjet térszerkezet elmúlt 15 évének gazdasági dimenzióit vizsgálja, annak trendjeit, Oroszország szerepét és a régió centripetális és centrifugális folyamatait veszi górcső alá. A korábbiakban már sor került a külkereskedelmi relációk és energetikai kapcsolatok vizsgálatára, de folyamatban van egy, a térségben zajló migrációs folyamatokra és azok gazdasági hatásaira fókuszáló kötet is. E kötet ugyancsak gazdasági kérdésekre, az eurázsiai térségben zajló tőkeáramlásra koncentrál, azon belül is kiemelten a működőtőke-mozgást, annak főbb jellemzőit vizsgálja.

A posztszovjet térség 2000-től kezdődően legyűrte a kilencvenes évek mély tranzíciós válságát és úgy tűnt, esély kínálkozik a nyugati centrumokhoz való felzárkózásra, a fogyasztói társadalmi minták átvételére és a stabil gazdasági növekedés megalapozására. Ebben természetszerűen kulcsszerep jutott volna a külföldi működőtőke-beruházásoknak, mint a gazdasági együttműködések egyik legfejlettebb formájának. Ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a térség gazdasági trendjei nem párhuzamosak még akár csak a kelet-közép-európai országok fejlődési pályájával sem. Így a viszonylag későn beinduló nemzetközi tőkeexport sem abba a kontextusba ágyazódik bele, mint az Európai Unió keleti perifériáján. E kutatás legfőbb célja ezen kontextus feltérképezése, a posztszovjet gazdasági együttműködések valós dinamikájának a feltárása. Jelen kötet pedig ezen belül is a tőkeáramlások jellegét, mozgatórúgóit, szerepét hivatott feltárni.

E kutatás a korábban megjelent kötetekhez hasonlóan a teljes eurázsiai térségben vizsgálódik, azaz Oroszországon túl kiterjed két európai országra (Belarusz, Ukrajna), a ma már Európához sorolt három dél-kaukázusi országra (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország), valamint a közép-ázsiai országcsoportra (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) is. A tőkebefektetések - különösen a beáramló tőke - szempontjából azonban a térségen kívüli szereplők is egyre jelentősebbekké válnak a posztszovjet térben, így a fenti relációkon túl bemutatjuk az Európai Unióval, Kínával és a Közel-Kelettel ápolt befektetői kapcsolatokat is. A kötet nem foglalkozik külön az Amerikai Egyesült Államok szerepével, azonban ott, ahol annak befolyása különösen lényeges, természetesen szót ejtünk róla.

A kötet első tanulmánya az Oroszországba irányuló uniós befektetéseket vizsgálja, egyúttal átfogó képet nyújt az orosz befektetési környezetről és az orosz működőtőke-beáramlás jellemzőiről. Az Európai Unióba irányuló orosz közvetlen tőkebefektetések sajátosságait, a háttérben meghúzódó motivációkat az ezt következő tanulmány fejti ki, kitérve az orosz állam szerepére, valamint az orosz terjeszkedés előtt álló nehézségekre az EU-ban. A kötet harmadik és negyedik tanulmány a Belaruszban, Ukrajnában, valamint a poszt-szovjet közép-ázsiai és dél-kaukázusi államokban jelenlévő külföldi tőkebefektetések jellemzőiről, ágazati megoszlásáról nyújt átfogó képet, megvizsgálva azt is, változott-e - s ha igen, milyen irányba - az orosz befolyás. Végül, a kötet két utolsó tanulmánya Oroszország befektetési kapcsolatait vizsgálja Kínával és a Közel-Kelettel. Míg Kína az utóbbi években egyre jelentősebb tőkebefektető Oroszországban és Közép-Ázsiában, addig a Közel-Kelet országai ma már nem csupán befektetési desztinációként, de befektetőként is növekvő jelentőségű szereplők.

Ahogy eddigi köteteink, úgy e munkánk is mindazokhoz szól, akik érdeklődnek a posztszovjet térség és a benne zajló folyamatok iránt - kutatókhoz, szakemberekhez, a politikai élet szereplőihez, tanárokhoz, diákokhoz.

Kellemes olvasást kívánunk!

Deák András György,
kutatásvezető
Szunomár Ágnes,
szerkesztő

---