---

Tartalom

ELŐSZÓ A NEMZETKÖZIESEDÉSRŐL
  Kiindulási feltételek, célok
  A nemzetköziesedés néhány jellemzője
  A projekt tartalma, a tanulmány szerkezete
  A kutatás hatókörét jelentő egyetemek

1 EGYETEMEK NEMZETKÖZIESEDÉSE ÉS A DIÁKMOBILITÁS (BERÁCS JÓZSEF)
  Külföldi hallgatók nemzeti összetétele Magyarországon
  Külföldi hallgatók az egyes képzési szinteken és képzési formákban
  A kiválasztott 10 egyetem külföldi hallgatói
  Azonos tudományterületű egyetemi karok: az orvosi képzés
  Összegzés
  Függelék I.I

2 NEMZETKÖZIESEDÉS AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK TÜKRÉBEN (HUBERT JÓZSEF)
  Bevezetés
  Kutatási módszertan
  Vizsgált minta
  A kutatás korlátai
  A hallgatók kapcsolata külfölddel
  Külföldi hallgatók fogadása
  Saját hallgatók külföldi tanulmányai
  Oktatói mobilitás
  Saját oktatók külföldi szereplése
  Külföldi oktatók vendégszereplése
  Kapcsolat nemzetközi szervezetekkel
  Összegzés

3 NEMZETKÖZIESEDÉS A HONLAPOK TÜKRÉBEN (NAGY GÁBOR)
A kutatás célja
Adatforrás
Kutatásmódszertan
Eredmények kiértékelése
Első ismérvcsoport. Általános információ
  Egyetemi bemutatkozó
Második ismérvcsoport. ERASMUS - Nemzetközi kapcsolatok - Tanúsítványok
  ERASMUS program
  Nemzetközi kapcsolatok
  Nemzetközi tanúsítványok
Harmadik ismérvcsoport. Diákok
  Hallgatói kör
  Diplomaszerzés
  Egyetemi tanulmányok megkezdéséhez szükséges információ
  Mobilitás
  Tanulmányok finanszírozása
Negyedik ismérvcsoport. Oktatók
  A tanári karra vonatkozó adatok
  Publikációs tevékenység
  Oktatói mobilitás
Ötödik ismérvcsoport. Egyetemi szervezetről
  Koordinációs tevékenységet ellátó személyzet
  Szervezeti erőforrások, szolgáltatások
  Külföldi hallgatókat fogadó önálló szervezeti egység
Külföldi egyetemek honlapjaival történő összehasonlítás
Összegzés
Mellékletek

4 FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Előszó

A nemzetköziesedés folyamata a magyar felsőoktatásban kutatási program a Tempus Közalapítvány megbízása és a Bologna Tanácsadó Hálózat szakmai útmutatásai alapján, egy hosszabb távú kutatás első fázisa. A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének megtartása, esetleges emelése mind a magyar kormányzat, mind az egyes felsőoktatási intézmények meghatározó érdeke. Ugyanakkor sokak részéről merül fel az igény, hogy alaposabb betekintést kapjon abba, hogy hol is tart a magyar felsőoktatás a nemzetközivé válás útján. Milyen ismérvek, kritériumok mentén vizsgálható, illetve ítélhető meg ez a jelenség? Milyen nemzetközi összehasonlítások szolgálják a jobb megismerést?

A magyar felsőoktatás egyes vélemények szerint, most jutott el ahhoz a fejlődési fázishoz, ahol az intézményi kapacitásfeleslegek megjelenése miatt gyorsan felerősödött a nemzetköziesedés iránti igény, miközben ennek módszerei, eljárásai, gyakorlatai kevéssé ismertek. A kutatás e folyamat egyes aspektusairól kíván részletesebb képet alkotni, feltárva az intézményi stratégiák típusait, a főbb irányultságokat, a vezetői feladatokat, az oktatói és hallgatói mobilitás jó gyakorlatait, a nehézségeket és az akadályokat, hogy az így nyert eredmények széles körű nyilvánossá tételével segítse az intézményeket a nemzetköziesítés általuk választott irányainak jobb, sikeresebb megvalósításában.

Másik oldalról azt látjuk, hogy a felsőoktatás a világ fejlettebb régióiban egyre inkább nemzetközi, miként volt a tudomány terjesztése a középkorban, és mielőtt a nemzeti felsőoktatási rendszerek a 19. században megindultak - sok más területhez hasonlóan - a nemzetivé válás útján. Ez jelentette az anyanyelv intenzív használatát és egy szükségszerű befelé fordulást. A 20. században azonban megindultak ellentétes folyamatok, és a középkor egységesítő, a latin nyelv univerzális használata miatt lehetővé váló folyamata, az angolszász területeken ismét virágozni látszik. Európában olyan nagyhatalmak, mint Franciaország vagy Németország is megindult a nemzetköziesedés ezen útján.

Az Európai Felsőoktatási Térség eszméjének a terjedése az olyan kis országok számára, mint Magyarország, csak akkor jelenthet versenyképességi tényezőt, ha képes a folyamatok élére állni. A felsőoktatás, mint a 21. század információs társadalmának egyik meghatározó és kétségkívül dinamikusan növekvő ágazata, csak azokban az országokban őrzi meg ezt a szerepét, ahol működése a nemzetközi trendek mentén fejlődik.

...

---