---

Tartalom

Bevezető

A MA SZÜKSÉGLETEI ÉS A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI - Projektbemutatók
Környezettudatosság és fenntartható fejlődés egy finn iskola mindennapjaiban - TÓTH ZSUZSANNA MÁRIA, Tudomány Nyelviskola
A baglyoktól az ösztöndíjakig - Leonardo programok a természetvédelem szolgálatában - DR. KLEIN ÁKOS, Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Pazarolsz vagy újrahasznosítasz? - GALAMBOS ÉVA, Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
"Do you speak sustainability?" A fenntarthatóság kultúrájára nevelés a portugál közoktatásban az angolórákon - TÓTH ISTVÁN, volt Comenius tanárasszisztens
A fenntarthatóság tudományközi megközelítésben: Erasmus intenzív program a Szent István Egyetemen - DR. KISS CSILLA, Szent István Egyetem
"Sok kis ember sok kis helyen, miközben sok kis dolgot megtesz, megváltoztathatja a világ arcát" - SCHMIDT ÉVA, Kertvárosi Óvoda
Vadon termő növények otthoni feldolgozása - KOVÁCS TIBOR, Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság
"Fordulj a kezdetekhez, hogy megmentsd a jövőt" - A fenntarthatóságot biztosító ökotudatos szakképzés - EGYÜD JÁNOSNÉ, LACZI TEODÓRA, Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézmény
Szolidaritás és humanitárius segítségnyújtás a gyakorlatban - Az "EUSOLA" projekt pedagógiai eredményei - DR. VARGA ZOLTÁN, FEHÉRNÉ JÉKEL GABRIELLA, Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
Az esélyegyenlőség jelentősége a fenntartható társadalmi fejlődésben - lehetőségek és módszerek egy angliai tanulmányút tapasztalatai alapján - DEBRECZENI ZSUZSANNA, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A Föld forrásainak megőrzése - ökotudatos szakképzés - BALOGH BEÁTA, HANDEL GÉZA, Weiss Manfréd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Napbarkács és rakétatűzhely - SOMOGYVÁRI IMRE, Megújuló Energiaklaszter Egyesület
Az ismert energiaforrások "házi" használata - az elöregedő városrészek energiahatékony felújítása - DR. MAYER ANDRÁS GYULÁNÉ, Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola

MÓDSZERTANI ÖTLETEK
Egyél tudatosan! Életmódszertár 3-18 éveseknek - CZÁR KATALIN, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Mélyökológia - a környezeti nevelés új irányzata. "A Föld én vagyok" - LIVITS RÉKA, Szabad Tér Egyesület és KÁRMÁN ERIKA, Szatyor Egyesület
Szüksége van-e napra? - Ételkalkulátor - Keresd a takarékos párod! Játékos feladatok, óratervek alsó és felső tagozatosoknak az éghajlatváltozásról és az energiafelhasználásról - LOHÁSZ CECÍLIA, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ
Női szerepek a reklámokban, azaz a Föld Charta alapelvek beépítése a marketing órák tananyagába - TÓTH VERA, Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola, Eger
Szerepjáték a természettudományos oktatásban - CSABA ZSOLT, Bornemisza Péter Gimnázium
Képkeret őszi levelekkel - SÓLYOM BARBARA, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány

---

Bevezető

A Tempus Közalapítvány hagyományosan minden évben megrendezi értékelő konferenciáját, amelynek célja, hogy bemutassuk és széles szakmai kör számára hozzáférhetővé tegyük az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott nemzetközi együttműködések tapasztalatait, módszertanát, az iskolákban megvalósuló munka szakmai eredményeit. Központi témánk idén a fenntarthatóság volt.

Bevezetőjében Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy a Comenius és Leonardo programban pályázó iskolák nagy számban valósítanak meg a fenntarthatóság témájában együttműködési projekteket, ami az oktatás szemléletformáló szerepe miatt mindenképpen hozzájárul egy tudatosabb és egyben környezettudatosabb generáció neveléséhez. Az iskoláknak tehát kulcsfontosságú szerepük van a fenntarthatósági kérdésekben.

Megnyitó előadásában dr. Juhász Árpád geológus is azt emelte ki, hogy számára a fenntarthatóság az unokái jövőjéről való gondolkodást és gondoskodást jelenti. Legnagyobb problémának azt látja, hogy a fejlődés gyorsulásával az elmúlt 10 évben nagyobb változások mentek végbe, mint a megelőző 100 év alatt, és a megtermelt javakat értelmetlen dolgokra használjuk. Számtalan példát hozott az utazásai során tapasztalt jelenségekről, amelyek beláthatatlan környezeti hatásokat okoznak, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyén és a közösség képes megváltoztatni a világ történéseit - jó és rossz irányba egyaránt.

Dr. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára a fenntarthatatlanság oldaláról közelítette meg a problémát. Kiemelte, hogy legegyszerűbben a környezeti problémákat tudjuk megérteni, de ugyanilyen fontos a társadalmi és gazdasági okok ismerete is. Szerinte a fenntarthatóság legfőbb gátja az, hogy mindenből többet, jobbat és nagyobbat szeretnénk termelni. Az egyenlőtlen elosztással kialakult korlátlan fogyasztás és a technikai vívmányok túlzott használata mellett az elszemélytelenedés veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Arról, hogy az oktatás hogyan járul hozzá a fent említett problémák leküzdéséhez, és hogy mit tehetünk mi - tanárként, céges alkalmazottként vagy szülőként - a következő generáció szemléletváltásának formálásához, kerekasztal-beszélgetés keretében keresték a választ. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a felelős gondolkodásra nevelést gyerekkorban kell elkezdeni. Ha ki tudjuk alakítani a gyerekekben a megfelelő értékrendet, nagy eséllyel a fogyasztás terén is tudatos felnőttek válnak belőlük. Ehhez nagyon fontos, hogy a környezetvédelem témáját ne csak a biológia vagy földrajz órákon érintsék, hanem a tantestület és az iskola egésze számára fontos legyen. A gyerekek a jó példákból és a személyes élményekből tanulnak legtöbbet, ezért fontos, hogy minél jobban megismerjék a közvetlen környezetüket, a természetet, és hogy azt lássák, a felnőttek számára is fontosak ezek a kérdések.

Tény, hogy az emberek általában jól érzik magukat a szabad levegőn, és a gyerekekre ez még inkább igaz. Mégis többet mozgunk a virtuális térben vagy a tantermekben. A szakértők szerint elsősorban ezen kell változtatni. A természet szeretete egy-egy kirándulás vagy tábor alkalmával alakul ki, de akár az iskola udvarán vagy egy közeli parkban is lehet órát tartani, és megfigyelni a környezet változásait vagy épp a hulladékkezelés problémáit.

Kis lépésekkel kell kezdeni, de fontos, hogy legyen előttünk egy konkrét cél, amelybe könnyen bevonhatunk más partnereket, civil szervezeteket vagy cégeket is. A tapasztalatok szerint lenne erre igény, de az intézmények nehezen találnak egymásra, pedig remek együttműködések alakulhatnak ki - akár nemzetközi színtéren is.

Erre láthattak példákat a rendezvény résztvevői számos Comenius, Grundtvig, Leonardo és Erasmus projektbemutató tapasztalatai alapján. Olyan ötleteket, játékokat, újfajta tananyagokat ismerhettek meg, amelyeket a saját iskolájukban használva sokat tehetnek egy fenntarthatóbb világ létrejöttéért.

Módszertani műhelyek keretében szó volt többek között a Föld Charta alapelveinek beépítéséről a tananyagokba, az aktív állampolgárságra nevelésről és az egészséges életmód nem formális oktatási formáiról. Ezen kívül a résztvevők megismerhették az ökotudatos szakképzés alapelveit, a vadon termő növények otthoni feldolgozásának módjait és azt is, hogy a fenntarthatóság szempontjából milyen jelentősége van az esélyegyenlőségnek és a humanitárius segítségnyújtásnak.

---