Szíjártó Norbert
Az árfolyamrendszer választásának makrogazdasági sajátosságai az Európai Unió három régiójában
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Bevezetés
Az árfolyamrendszer választása és következményei - elméleti felvezetés
Nominális és reál-effektív árfolyamok alakulása a három régió országaiban
Külkereskedelem alakulása a három régióban
Makrogazdasági folyamatok a 2000-es évek elejétől kezdődően
Kihívások és lehetőségek a globális pénzügyi válság előtt és után
Ingatlanpiaci buborékok a periféria régiókban
Kiigazítás a válság után - a belső és külső leértékelődés szükségessége
Következtetések
Hivatkozások
Összefoglaló
Az Európai Unió heterogén gazdasági közösség, amelyben különböző tényezők mentén régiókat lehet kialakítani. Tanulmányunk három régió - a balti, az ibériai és a visegrádi államok - makrogazdasági folyamatait vizsgálja, annak tükrében, hogy a régiókban szereplő országok által használt árfolyamrendszerek milyen makrogazdasági sajátosságokat eredményeznek. A közgazdasági irodalom ritkán hasonlítja össze egymással ezeket a régiókat, mivel számos eltérő gazdasági, politikai, társadalmi és történeti karakterisztikákkal rendelkeznek, viszont közös bennük, hogy az Európai Unió perifériáján fekszenek. Az árfolyamrendszerek elméleti felvezetése után a régió országaira vonatkozó reálárfolyamok alakulását vizsgáljuk meg. A külkereskedelmi és makrogazdasági folyamatok elemzését követően két területre fókuszál a tanulmány. Egyrészt, a túlfűtött hitelezés eredményeképp létrejött ingatlanpiaci buborékra, amely Szlovákiát leszámítva minden országban jelen volt, ellenben egyedi keresleti, kínálati és szabályozási tényezőkre vezethető vissza. Másrészt a globális pénzügyi válság utáni kiigazítási folyamatra, ahol a Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon alkalmazott rugalmas árfolyamrendszerek a valuták leértékelődése által segítették a kilábalást, míg a többi országban a rögzített árfolyamrendszerek használata miatt a belső leértékelődésre lehetett támaszkodni a külső és belső egyensúlyok kiigazításakor. Utóbbi az ibériai államok körében egy lassú és elhúzódó válságot okozott, míg a baltiak esetében gyorsabb, de erőteljesebb kiigazítást jelentett.