---

Tartalom

ELSŐ FEJEZET
Vezetői összefoglaló
  A kulturális közvagyon fogalma
  A vizsgált területek
  A digitalizálás célja
  Digitalizálhatóság
  Legfontosabb dokumentumtípusok
  A digitalizálás prioritási szempontjai
  Metaadat-rendszerek
  Szerzői jogok
  A mérhetőségi problémák
  A digitalizálandó kulturális közvagyon mennyisége és a metaadatbázis mérete
  A digitalizálás technológiája
  Ütemezhetőség, rangsorolhatóság
  A digitalizálás költségigénye
  Összegző megállapítások

MÁSODIK FEJEZET
2. A kulturális közvagyon dokumentum- és objektumtípusai
2.1 A tipologizálás módszerei
2.2 A prioritások megállapításának szempontjai
2.3 A nyilvántartások digitalizálásáról
2.4 A táblázatokba foglaltak értelmezése
2.5 Dokumentum tipológia - táblázatok
2.51 Film (mozgókép)
2.52 Fotó (állókép)
2.53 Hanganyag
2.54 Ingatlan örökség
2.55 Könyvtári dokumentumok
2.56 Levéltári anyag
2.57 Múzeumi tárgyak és anyagok
2.58 Video dokumentumok

HARMADIK FEJEZET
3. A kulturális közvagyon őrzési helyei, feladat finanszírozás szempontból elkülöníthető intézményrendszerei, mérhetőségi problémák, mennyiségi számbavétel, szakmai prioritások, további felmérést igénylő területek
3.1 Őrzési helyek
3.2 A felmérés
3.21 A felmérés módszertana
3.22 A minta kialakítása
3.23 Hol történjen a digitalizálás?
3.24 Digitalizálási prioritások
3.3 Szakterületek, szakterületi mérhetőségi problémák
3.31 Ingatlan kulturális örökség
3.32 Film
3.33 Könyvtári dokumentumok
3.331 Az Országos Széchényi Könyvtár
3.332 Szakkönyvtárak
3.333 A felsőoktatás és a középfokú oktatás könyvtárai
3.334 A megyei - városi könyvtárak
3.335 Az egyházi könyvtárak
3.336 Zenei gyűjtemények
3.34 Levéltári dokumentumok
3.35 Múzeumi dokumentumok
3.36 Néphagyomány (folklórgyűjtemények) dokumentumai
3.37 Rádió
3.38 Televízió
3.4 A kulturális közvagyon mennyiségi számbavétele - Táblázatok
3.5 A kulturális közvagyon mennyiségét összegző táblázatok
3.6 Szakmai prioritások
3.61 Ingatlan örökség
3.62 Könyvtárak
3.63 Levéltárak
3.64 Hagyományőrzés intézményei
3.65 Rádió, televízió
3.7 Digitalizálást megelőző előkészítő munkák
3.8 További felmérést igénylő területek
3.81 Az ingatlan örökség esetében
3.82 Könyvtárak esetében
3.83 Levéltárak esetében
3.84 Valamennyi szakterület esetében
3.84.1 Szerzői jog

NEGYEDIK FEJEZET
4. A digitalizálás technológiai kérdései
4.1 Bevezetés a technológiai kérdések tárgyalásába
4.2 A digitalizálás technológiai kérdéseinek összegzése
4.21 A digitalizálás célja
4.22 A digitalizálás tárgya
4.23 A digitalizálandó dokumentumok főbb tulajdonságai
4.24 Digitalizálási eljárások, munkafolyamatok
4.25 További feladatok
4.3 Szövegdigitalizálás
4.31 Bevezetés
4.32 Fogalom meghatározások
4.33 Szövegdigitalizálási módszerek
4.34 A szövegdigitalizálás előnyei és hátrányai
4.35 A szövegdigitalizálás munkafolyamatai
4.35.1 Előkészítés
4.35.2 Szkennelés
4.35.3 Képállományok tárolása
4.35.4 Szövegfelismertetés
4.35.5 Korrektúra
4.35.6 Karakterkódolás
4.35.7 Archiválás
4.36 A Dublin Core szabvány szerinti metaadatok
4.37 Megjelenítés, szolgáltatás
4.38 Erőforrás igény
4.38.1 Hardver
4.38.2 Szoftverek
4.38.3 Humán erőforrás
4.4 Állókép digitalizálás
4.41 Bevezetés
4.42 Fogalom meghatározások
4.43 A digitalizálandó eredeti tárgyak tulajdonságai
4.44 Digitalizálási eljárások
4.44.1 Közvetett digitalizálás
4.44.2 Közvetlen digitalizálás
4.45 Az állóképdigitalizálás eszközei
4.45.1 Hardvereszközök
4.45.2 Szoftvereszközök
4.46 A felbontás meghatározása különböző esetekben
4.46.1 Felbontás, színmélység, fájlméret
4.47 A digitális objektumok tárolása és nyilvántartása
4.47.1 Adatformátumok
4.47.2 Fájltípusok
4.47.3 Metaadatok
4.47.4 Szabványos protokollok és szolgáltató rendszerek - OAI, Z39.50
4.48 A képdigitalizálás folyamata
4.48.1 Tervezés
4.48.2 Előkészítés
4.48.3 Digitalizálás
4.48.4 Képfeldolgozás
4.48.5 Adatfeldolgozás
4.48.6 Archiválás
4.48.7 Szolgáltatás
4.49 Esettanulmány raszteres digitalizálásra
4.5 Mozgókép digitalizálási eljárások
4.51 Fogalom meghatározások
4.52 Az eredeti filmek főbb tulajdonságai
4.52.1 A filmek fizikai, műszaki jellemzői
4.52.2 A filmek információtartalma
4.52.3 A különböző film formátumok képterületi viszonyszámai
4.52.4 A hangcsík információja
4.53 Előkészítés a digitalizáláshoz
4.53.1 A film bontók története
4.54 A digitalizálás technológiái
4.55 A mozgókép feldolgozás infrastruktúrája
4.55.1 A szkennelt adatok tárolása
4.55.2 Az adatok mozgatása
4.55.3 A feldolgozás eszközei
4.56 Archiválás és szolgáltatás
4.57 A hazai filmdigitalizáló műhelyek
4.6 Video digitalizálási eljárások
4.61 Bevezetés
4.62 Fogalom meghatározások
4.63 Az eredeti video dokumentumok tulajdonságai
4.63.1 Fizikai jellemzők
4.63.2 Információ tartalmi jellemzők
4.64 A műsorgyártás képminősége
4.65 Megtekintés képminősége
4.66 Digitalizálási és kódolási eljárások
4.66.1 Tömörítési eljárások
4.67 Metaadat rendszerek
4.68 Rendszertechnikai elemek
4.68.1 Be/kimeneti eszközök
4.68.2 Feldolgozó eszközök
4.68.3 Háttértárolók
4.68.4 Munkafolyamatok
4.69 Tapasztalatok

ÖTÖDIK FEJEZET
5. A nemzeti kulturális közvagyon digitalizálási stratégiái az EU-ban és néhány külföldi országban
5.1 Bevezetés
5.2 Az Európai Unió néhány kezdeményezése a kulturális örökség digitalizálása területén
5.21 Az ötödik keretprogram (FP5)
5.22 Digitális örökség és kulturális tartalom (DIGICULT)
5.22.1 Néhány projekt a DIGICULT keretében
5.23 A hatodik keretprogram (FP6)
5.24 DIGICULT helyett: tanulás és hozzáférés
5.25 A CIPHER Cultural Heritage Fórumok
5.3 Egyesült Királyság
5.31 Információpolitika, helyzetértékelés
5.32 E-közigazgatás (e-government)
5.32.1 Egészségügyi szolgáltatások és tájékoztatás
5.33 A közkönyvtárak bekapcsolása az Internetbe
5.34 Tárca szintű irányítás
5.34.1 Koordinációs intézmények, testületek és törekvések
5.34.2 Tanácsadó központok
5.35 Átfogó, országos programok
5.36 Finanszírozás, támogatási rendszer
5.37 Újabb kezdeményezések
5.38 A bevált gyakorlatot illusztráló példák
5.39 Irányelvek, ajánlások
5.39.1 Függelék - A bevált gyakorlat példái a Resource válogatásában
5.39.2 Kisebb projektek, ismeretterjesztő és oktatási célú megvalósítások
  Irodalom
5.4 Cseh Köztársaság
5.41 Általános helyzetkép
5.42 A nemzeti könyvtár projektjei (Memoria Mundi Series Bohemica, Kramerius)
5.43 Országos helyzetkép a digitalizálási eredményekről
5.44 Támogatási formák
5.45 Egyéb projektek (Knihopis Digital, parlamenti könyvtárak, WebArchiv)
  Irodalom
5.5 Finnország
5.51 Általános helyzetkép
5.52 Vízió 2010-ig
5.53 Stratégiai célok
5.54 A legfontosabb projektek, portálok és információs honlapok
5.54.1 A Finn nemzeti gyűjtemények digitalizálása és hálózati közzététele - MUISTI
5.55 Finnország nemzeti és regionális politikája és programja a kulturális és tudományos tartalmak digitalizálása területén
5.56 A Finn Nemzeti Elektronikus Könyvtár fejlesztése
5.6 Észtország
5.61 Általános helyzetkép
5.62 Aktuális problémák
5.63 A kulturális örökség az észt könyvtárakban, múzeumokban és levéltárakban
5.64 A megőrzési piramis
5.65 A Baltikumi Tanulmányok Intézete (The Institute of Baltic Studies)
5.66 A kulturális örökséggel kapcsolatos perspektívák
5.66.1 Tematikus területek
5.66.2 A kulturális örökséggel kapcsolatos lehetőségek
5.66.3 Kihívások
  Irodalom

1. SZ. MELLÉKLET
A projektmenedzsment módszerei, résztvevők, részproduktumok
  A projekt előkészítése
  A projekt résztvevői, szervezete
  A munka megszervezése és folyamata
  Produktumok
  Vezetői tanulmány
  Tipizálási és külföldi tapasztalatok munkacsoport
  Felmérési munkacsoport
  Technológiai munkacsoport
  Munkacsoporton kívül
  A közös munka tanulságai

2. SZ. MELLÉKLET
A magyar kulturális közvagyon felmérése - projektterv

3. SZ. MELLÉKLET
Projektszervezet, munkatársak

4. SZ. MELLÉKLET
Közvagyon felmérő adatlap

5. SZ. MELLÉKLET
Jogszabályi háttér a kulturális közvagyon fogalom meghatározásához

---

Összefoglalás

A tanulmány az Európai Unió és néhány külföldi ország digitalizálási projektjeinek, illetve stratégiáinak bemutatásán kívül négy alapvető szempont tisztázását tűzte ki célul:

- mi tartozik a kulturális közvagyon körébe, milyen dokumentum-típusok különíthetők el a fogalom keretei között (a digitalizálás szempontjából az "input" meghatározása);

- milyen (köz)intézmények foglalkoznak a dokumentumok összegyűjtésével, nyilvántartásával, gyarapításával stb., hogyan jelennek meg az intézmények a digitalizálás folyamatában;

- melyek a digitalizálás prioritásai;

- milyen technológiai eszközök és folyamatok szükségesek ahhoz, hogy a kulturális javakat digitális dokumentumokká alakítsuk, ezeknek milyen típusait ismerjük (a digitalizálás szempontjából az "output" meghatározása).

...

---