Fűzfa Balázs
Irodalom 11
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Kedves Tanárok és Diákok!
I. RÉSZ. A KLASSZIKUS MODERNSÉG (1857-1910) ÉS AZ AVANTGÁRD (1910-1930) BESZÉDMÓDJAI
A klasszikus modernség új jelformái
Az avantgárd
Mindennapi élet
Ráadás. Bródy Sándor: Rembrandt eladja a holttestét
II. RÉSZ. A KLASSZIKUS MODERNSÉG ÉS AZ AVANTGÁRD IRODALMA
ÉLETMŰVEK
Ady Endre (1877-1919)
"Új vizeken"
A magyar Ugaron-ciklus az Új versek-kötetben
A létharc-versek
Betűvel, szóval a háború ellen?
Két asszony - kétfajta költészet
Ráadás. A szerelmi költészet megújítása (Tanulmány)
Babits Mihály (1883-1941)
Szerep, személyiség, költészet
A közvetítés ars poeticája
Betegség és költészet
Babits nem-költői életműve
Ráadás
Babits Mihály: Új klasszicizmus felé (Részletek)
Babits Mihály: Jónás könyve (Negyedik rész)
Kosztolányi Dezső (1885-1936)
A vendéglét állomásai
A lírikus
A számadások, létösszegzések költője
A prózaíró
Ráadás
Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat
Tengerszem
PORTRÉK
Mikszáth Kálmán (1847-1910)
A világ, darabokban
A Mikszáth-próza újszerűségéről
Két novella
Móricz Zsigmond (1879-1942)
A szegénység mint téma
A novellák
Barbárok
A történelmi regény műfajának áthagyományozója
Ráadás. Móricz Zsigmond: Barbárok
LÁTÁSMÓDOK
Krúdy Gyula (1878-1933)
A Krúdy-szakirodalomból
Karinthy Frigyes (1887-1938)
Juhász Gyula (1883-1937)
Anna örök?
Tóth Árpád (1886-1928)
Miért szép?
Kassák Lajos (1887-1967)
Ráadás. Karinthy Frigyes: Láncszemek - 13. vasárnap
A KORTÁRS IRODALOMBÓL
Szövegek egymás közt - Babits-versek mint kortárs költők alkotásainak szövegelőzményei
Ráadás. Két vers Varró Dániel Szívdesszert című kötetéből - Rácz Nóra rajzaival
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET
A klasszikus modernség drámairodalmából
A színház és az ember
Ibsen, az analitikus dráma megteremtője
Csehov drámaiatlan drámái
A dráma és a színjátszás megújítása
Sirály
Madách Imre: Az ember tragédiája
A Tragédia bölcselete
A Tragédia műfaja és társművei
A Tragédia utóélete és feldolgozásai
"Ki írta" Az ember tragédiáját?
Ráadás. Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája
VILÁGIRODALOM
A 19. századi regény útjai
A regény műfajának alakulástörténete a 19. században
A francia próza a 19. század második felében
Az orosz próza a klasszikus modernség korában
A szimbolizmustól az impresszionizmusig
Az avantgárd irányzataiból
Ráadás. Rainer Maria Rilke: Levelek egy ifjú költőhöz (1.)
AZ IRODALOM ÉS A KULTÚRA KAPCSOLATA
A Nyugat fordításirodalmából
A hangzó vers világa
A Pál utcai fiúk utóéletéből
Irodalmi régiók
A nyugat-pannon irodalmi régió
Ráadás. Karel Čapek: Archimedes halála
FOGALOMMUTATÓ
Előszó
Kedves Tanárok és Diákok!
Ez a könyv arra törekszik, hogy bevezesse Tisztelt Olvasóját Magyarország és a "világ" modernség és avantgárd kori (1857-1930) "irodalomtörténései"-be. Nem irodalomtörténetébe tehát, hanem hangsúlyozottan irodalomtörténéseibe. S miközben hosszabb pillantásokat vetünk az irodalomtörténet e nagy korszakának alkotóira és műveire, elsődleges célunk az, hogy a kétszintű érettségi "hosszmetszeti jellegű" követelményrendszerének megfeleljünk. De szem előtt tartjuk a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv előírásait is - e három alapdokumentum javaslatait mintegy "keresztezni" igyekszünk egymással.
Tankönyvünk felépítését, szemléletét és beszédmódját az irodalom tantárgy tekintetében újszerűnek szánjuk. A megszokott, egyenes vonalú - irodalomtörténetre alapozott - szerkezet helyett koncentrikus körökben szerveztük meg a tananyagot. Ez alapvetően azt jelenti, hogy egy-egy téma, szerző vagy mű, probléma többször is előkerülhet, akár más-más vonatkozásban is. Elsődleges szempontnak az irodalom "egyben" és mindig egyszerre való létezését tekintjük, ezért mindenekelőtt a különböző jelenségek mögötti összefüggéseket szeretnénk megragadni.
Gondolatmenetünket ennek okán deduktív, vagyis az általánostól az egyes felé vezető módon igyekeztünk elrendezni. A legáltalánosabb áttekintést, a legmagasabb perspektívát az első részben kínáljuk, ahol fölvázoljuk az egész tananyag lényegét.
A második részben alapvetően az érettségi követelmények szerint rendeztük el, vagyis "kibontjuk" a tananyagot. De itt is állandóan vissza- és előreutalunk a már érintett s még érintendő problémákra, hogy azok összefüggésrendszere minél világosabb legyen. E fejezetben - de lényegében mindvégig - vegyítettük egymással az irodalomtörténeti szemléletet és a motivikus, hosszmetszeti jellegű vizsgálódásokat. (Utóbbiakra főleg a kérdések, feladatok között kerítünk sort.)
Az egyes fejezetek végén található ráadásokban esszéket, novellákat - s nemegyszer verset is - közlünk. Eme ráadásszövegek az adott műfaj követelményei szerint igyekeznek - másfajta horizontból és beszédmódban fogalmazva, mintegy "magasabb szempontból" szólva - portrét rajzolni az adott szerzőről vagy áttekintést adni valamely témáról.
Újszerű az is, hogy tankönyvünk tartalmazza mindazokat a műszövegeket, melyeket a fenti dokumentumok minimumkövetelményként megjelölnek.
A megszokottnál sokkal nagyobb szerepet szántunk kötetünkben a vizualitásnak, vagyis a képeknek s az egyes szövegek, szövegtömbök egymáshoz való viszonyainak. A képek nemcsak illusztrációk, hanem szerves részei a gondolatmenetnek. A tipográfia és a tördelés tehát tartalmi kérdés: nemritkán az is előfordul, hogy vizuális hatásokkal szeretnénk olyasmit elmondani - vagy továbbgondolásra biztatni Benneteket -, amit szavakban külön nem is fogalmazunk meg.
A könyv használatának legfőbb újdonsága azonban mégiscsak abban van, hogy nemcsak az eleje felől a vége felé haladva olvasható és tanulható, hanem ide-oda lapozgatva, az asszociációk, az utalások, az ugrópontok - ha tetszik: hipertextek - mentén is. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy probléma több szempontból is előkerülhet, hanem azt is, hogy a más-más nézőpont más-más vélemény alapja is lehet.
Továbbá: a hipertextualitás alapelvén működő internet nemcsak az egymással szemben álló nézetek szabad területe, hanem új olvasási módszert is kifejleszt. A dinamikus olvasás lényegében a képernyő egyszerre-látását és -befogadását jelenti, ezért szeretnénk különösen, ha az egyes oldalak összképe együtt többet mondana, mint azok részei egyenként - lineárisan haladva - elmondani képesek lennének.
Ezzel a módszerrel - mely az online világban teljesen természetes - egyrészt szeretnénk hasonlítani a kortárs irodalom beszédmódjára (Iskola a határon, Termelési regény, Por stb.), másrészt alkalmazkodni igyekszünk az olvasók, tehát az érettségi előtt álló diákok olvasási szokásaihoz, továbbá az irodalomtudomány aktuális tendenciáihoz.
Tankönyvünk törzsanyagát - mely a középszintű érettségihez elengedhetetlenül szükséges - a normál betűkkel szedett főszöveg adja. Az emelt szintű érettségihez tartozó szövegrészeket vékony bordó kerettel emeltük ki. Mindezekhez kapcsolódnak az általában az oldalak szélén vagy keretben található kiegészítő megjegyzések, gondolatsorok, illetve fogalommagyarázatok, olykor egy-egy író, költő fotója vagy valamely mű szövege. Az első részben főleg olyan alkotókról és alkotásokról beszélünk e kiegészítésekben, akikről és amelyekről később már - helyhiány miatt - nem lesz módunk hosszabban szólni. A további fejezetekben részletesen bemutatott szerzőket itt, az első részben gyakran csak megemlítjük, hogy jelezzük fontosságukat, illetve hogy elhelyezzük őket a kánonban. Nevüket az első részben NAGYBETŰvel szedjük, és zárójelben jelezzük, hogy hol található róluk vagy tőlük a könyvben hosszabb szöveg, esetleg önálló fejezet.
A bonyolultabb fogalmakat - ismétlésképpen - általában akkor is megmagyarázzuk, ha azok már előfordultak korábbi irodalmi tanulmányaitok során. Ugyanakkor nem írunk körül feltétlenül mindent: amiről feltételezzük, hogy valamely más tantárgyból - vagy az "élet"-ből - már tanultátok vagy ismeritek, annak bemutatását nem erőltetjük újra. S ha mégsem volna ismerős egy-egy szó, akkor pár másodperc alatt megtaláljátok a neten.
A feladatrendszer is kétszintű. Az emelt szintű érettségire felkészítő feladatokat, kérdéseket színes kerettel különítjük el a középszintűektől. A forrásmunkák adatait - melyek nem mások, mint "ősrégi" hipertextusok! - lábjegyzetben adjuk meg. Meghatározásainkban az ismétlődéseket a lexikonokban szokásos módon jelöljük: ~. A műszövegek közlésében a gondozott kiadásokat követtük, illetve ilyennek hiányában az eredetihez ragaszkodtunk, ha annak a szerzőre jellemző stílusértéke van. Az egyértelmű elütéseket javítottuk, a kihagyott részeket pedig a szokásos jellel [...] érzékeltetjük. (A lábjegyzetekkel és a hivatkozásokkal kapcsolatos további megjegyzéseket lásd a hátsó belső borítón, az ún. "mintaoldal"-on!)
Kedves Olvasóm! E könyv írásakor arra törekedtem, hogy munkám számodra ne legyen unalmas. Szeretném, ha az irodalom segítene Téged önmagad minél mélyebb megismerésében, szeretném, ha az irodalom közelebb vinne az emberi létezés legfontosabb céljaihoz, a szabadsághoz, a boldogsághoz és a szeretethez. Ebben reménykedve kívánok sok örömet az olvasásban, az irodalomról való beszélgetésekben - és főképpen sok sikert majd az érettségin ☺!
Szombathelyen, 2009 áprilisában
A szerző