Ali (török pasa)
Kelet tündér világa, vagy Szaif Züliázán szultán
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. KÖTET
Előszó
I. A rahalai arábok. Szaif atyja szultán Züliázán végnapjai. Szaif születése és neveltetése
II. Muktatif az óriás. Szádun Eszendcse vára. Miként jár el Veh Shilfala megbizatásában. Győzelme s visszatérése málik Efrah városába
III. A Nil történetének könyve. Veh Shilfala megtudja valódi nevét. Mi érte a Kitab Tarik Enil keresésében. A Bair Akamik vagy mély kút
IV. A csudálatos gyűrü. Szaif útazása a nagy Akiszával. Miként jut bé Muktatif várába. A Nil forrásai
V. Szaif Züliázán és Kamaria. Szaif Rád követei málik Efrahnál. Szádun Eszendcse és a málik hadserge közötti harcz. Szaif visszatérte. Egy hadsereggel anyja ellen indul
VI. A Khamimeh kertje. Szaif Züliázán meggyógyulása. Kalandjai Ham eben Noeh kastélyában és a Khamimeh kertjében. Miként menekül Airud nemtő segélyével
VII. Szail (kard) Habesh fején. Kamaria új kelepczéje
VIII. Sháma. Khéllán és Attulinok országa
IX. Abuttai málik. Oroszlánvadászat. A boszorkányok hegye. A hit győzelme
X. Kelet. A csudálatos hal. Hakiméh Eflathun gyermekei. A leányok kertje
II. KÖTET
XI. A habesh-ek és az arábok. Szaif tengeri útazása. Szultán Szaif Rád nagy hadmenete
XII. Szultán Szaif Züliázán. A habeshi harcz vége. Az asszonyok cselszövénye. Kamaria
XIII. Maniatanufusz. A koporsók. Az asszonyok városa
XIV. Az asszonyok városa. Airud és Akisza. Szolimán kincse
XV. Út Szolimán Konutz-ához. Szaif jegyese. A halottak városa. Az óriások
XVI. Út Szolimán kincstárához. Takemár. A szahirok városa. A gyöngyló
XVII. Ataj veh Albedellab. Szolimán csolnakja. Airud és Akisza. A két királynő
XVIII. Ataj veh Albedellah. Szuria Hamera. Airud és Akisza. Az arábok új hadjárata. Mászár, Szaif fia
XIX. Szaif Züliázán gyermekei. Dumár és Mászár. A habeshi hadmenet vége
XX. Égyiptom földje. Az arábok kivándorlása. A habeshek utolsó hadjárata. Szaif Züliázán halála
Előszó
Az élet első szakában, midőn bölcsőnkből kilépve, az észtehetség megkezdi működését, legelébb a dajkáink elbeszélte mesék, tündérregék azok, melyek figyelmünket megragadják, melyek a gyerek első sejtelmeinek kedvencz tárgyai; s ki nem emlékszik vissza mintegy vallásos kegyelettel a korra, midőn sarkon forgó aranyvárak, tündérkirályleányokkal népesitett világot alkota magának a világösmeretről még csak homályos fogalmakkal biró gyereki ész; ki előtt ne lennének édes visszemlékek azon boldog előkornak ártatlan éldeletei, midőn egy ránczos arczu öreg dajka elmondotta mese vala még vágyainknak netovábbja! S mindezen regészet - mely talán egy népnél is Europában nincs inkább kifejlődve, mint nálunk, mely egészen korunkig megtartá a csudás és természetfelettiesség jellemét, mely nemtők, óriások, tündérek egy egészen ismeretlen képzelt világát tárja fel - keletről veszi eredetét, hol azok a nép száján most is keringnek; rege mulattatja a népet az aráb tanyákon, a gazdagok szerályaiban, a szilaj beduinok sátrai alatt, a karavánok éji tanyáin, zajongó városok hűs kávéházaiban; estve az édes semmitnemtevésre összegyült lakosok bodor füstfellegeket eregetve, elégülten hallgatják a Nakilok meséit, melyek egy csudás képzett világot tárnak fel, de a melyek gyakran a nép száján megmaradott történeti eseményeknek s ezredéves hagyományoknak elburkolt s mesés alakot öltött elbeszélései s mintegy előtörténelmei is.
S e modor, e csudás fantasticismus, e természetfelettiességbe átmerengés, e vallásos mysticismus önti el a keleti s főképpen az aráb irodalom minden termékeit is.
Egy ily, de a legtöbb keleti regéktől eltérőleg összefüggő egészet képző s az európai irodalomban egészen ismeretlen gyöngyöt van szerencsém az olvasó közönségnek - a keleti irodalomból - bemutatni "Kelet tündérvilága, vagy Szaif Züliázán Szultán" czím alatt.
Ez egy gyönyörű hősköltemény, mely az Iszlám ezen bolygó hősének eseménydús életét tárgyalja.
Nagyszerü és csudás mű ez, valódi kincstára a keleti gazdag képzelődés szülte szellemdús s ragyogóan könnyüded aráb költészetnek. Szaif Züliázán, ki életét az elnyomottak, üldözöttek és szenvedők fölsegélésére forditja, ki nemes szive ösztönétől vezetve bebarangolja a világot, mindenütt segélyt és vigaszt nyujtva, mindenütt az igazság és jogosság mellett harczolva. Szaif Züliázán a hősiesség és erényes lovagiasság eszményképe, civilisator és vallásterjesztő egy személyben, valóságos mythoszi kép, az Iszlámnak csudák bűv-környezetében tényező Theseusa, Don Quichotte-ja, Rollandja, Garabonczás diákja, s azon becses mű, melyben hőstényei adatnak elé, a nagy aráb nemzet alakulását s történet előtti korát oly megható s elragadóan szép modorban adja elé, hogy azt valójában az Iszlám Iliászának tekinthetjük, mely - véleményem szerint - minden eddig ösmert aráb irodalmi müvet, még az annyira bámult "Ezeregy éjszakát" is képességben, költői becsben összehasonlithatlanul felülmulja.
Hogy ki eredeti szerzője "Szaif Züliázán Szultán"-nak, nem lehet tudni. Ali bey (a mostani Ali pasa-fővezér) szedte össze s adta ki igen kevés - csak ismerősei- és barátainak küldött - példányban. Én szerencsés voltam egy ily példány birtokába jutni, s azt azon reményben, hogy irodalmunk viruló kertjébe egy becses és igen szép idegen virágot plántálok át - leforditám szigoruan ragaszkodva az eredeti szöveghez s azon semmit sem változtatva. S most, midőn az olvasó közönségnek átadom, azt azon szivem mélyéből fakadó óhajtással teszem, hogy az által bármely szerény szolgálatot tehessek nemzeti irodalmunknak, s a kedves olvasóknak pedig egy mulatságos és élvezetes könyvet nyujthassak.
Lengyelfalva, 1863.
Orbán Balázs.