---

Tartalom

Irodalom és morfondírozás
Lót lányai
Kajafás
Pilátus
Az istentagadó
A bolond herceg
A cég, amely állammá vált
Az én Horthy Miklósom
Hogy min múlnak a dolgok
Isten hozott az Alvilágban
Hogy mentettem meg Hirosimát
Különbéke
Tamara
Orvos és betege
A félelemről
Túlélni azt az egy napot
Négyszemközt
Tolvajok
A jó szívű bérgyilkos
Jónak lenni
Amerikai álom
Bombaüzlet
Egy előre bejelentett gyilkosság
A legnagyobb hatalom
Egy földönkívüli Pesten
Érzelmek nélkül

---

Előszó

Amatőr író vagyok, de nem az a fajta, aki hosszú tájleírásokkal gyönyörködteti az olvasót, sem az emberi lélekben való elmélyedés nem kenyerem. A történetekben a problémák érdekelnek leginkább, illetve az, hogy ésszel mit hogyan lehet megoldani. A realista művek valóságos emberekről és valóságos problémákról szólnak, és úgy lehet megtudni, hogy igazak-e, hogy az olvasó maga elé képzeli a helyzetet, és megvizsgálja: az adott szituációban az adott szereplők valóban úgy viselkednének-e. Hogy el lehet-e képzelni róluk (az író által feltálalt körülmények alapján) azt a fajta reagálást. Bovarynéról elhisszük, hogy unta magát a falusi orvos mellett, és hogy ezért hallgatott az őt becserkészni szándékozó férfiak szavára (legfeljebb az öngyilkosságának hitelességén gondolkodhatunk el), Robinson gondolkodása is valószerű a hajótörés után (legfeljebb Péntek felbukkanása és együttműködése kérdéses), és nem foglalkozunk azzal, hogy ténylegesen megtörténtek-e ezek az események. Az író meggyőzően hiteti el velünk, hogy megtörténhettek. A realista irodalom legfőbb ítésze az olvasó.

Különböző szituációkat képzelek el: mi lett volna, ha Pilátus kimenekíti Jézust, ha Horthy okosan él a lehetőségekkel, ha egy műgyűjtő megveszi a fiatal Hitler akvarelljeit, ha Sztálin áldozatai életben maradnak, ha egy magyar egység különbékét köt a partizánokkal, ha a zsidó orvost likvidálni akaró nyilas gutaütést kap, ha egy bérgyilkos megmenti az áldozata életét, ha egy ügynök elárulja titkát a célszemélynek, ha egy autószerelő hidrogénbombához jut, vagy ha a Megváltó Budapestre látogat. És így tovább. Megannyi érdekes szituáció, amelynek az ismert végkifejlethez képest más megoldása is lehetséges lett volna. Olyan ez, mint detektívregényt írni, de hulla nélkül.

A kötet utolsó írása tulajdonképpen önvallomás. A nagy kérdés: ki az őrült, én vagy a világ? A tisztelt Olvasónak is érdemes elgondolkodni: a felvázolt helyzetekben hogyan viselkedhetett volna. Mert lesznek még ilyen helyzetek. A világ nem áll meg, a folyó tovább folyik, és még sokkal több szemetet sodor magával, mint eddig. Ez a kötet egy palackba zárt üzenet. Természetesen nem PET palackról van szó, amely már az óceánok élővilágát is fojtogatja, hanem egy whiskys üvegről. Sajnos whisky már nincs benne.

---