Aristotelīs
Aristoteles Nikomachoshoz czímzett ethikája
TARTALOM, ISMERTETÉS
Tartalom
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
ELSŐ KÖNYV
A BOLDOGSÁGRÓL
I. fejezet
A jó utáni törekvés általános; a czélok különbözők
Az ethika az államtudomány része
Micsoda eljárási módot követelhetünk az ethikában
II. fejezet
Különféle nézetek a boldogságról nembölcsészeknél
III. fejezet
A bölcsészek nézete a boldogságról különösen pedig Platóé
IV. fejezet
A legfőbb jó nem a Plató-féle eszmék
V. fejezet
Aristoteles nézete a legfőbb jóról. A jó önczél s önmaga által kielégít
VI. fejezet
A boldogság a lélek azon működése, mely az erénynek megfelel
VII. fejezet
A boldogság nyomozásának módszere
VIII. fejezet
A boldogság meghatározásának igaz voltát a régiek mondatai is bebizonyítják
IX. fejezet
A boldogság külső javakra is szorúl
X. fejezet
Hogyan szerezhető meg a boldogság? A boldogság mint isteni ajándék nem az esetlegesség által nyerhető, hanem a munkásság eredménye
XI. fejezet
Mikor mondható boldognak az ember életében-e vagy halála után?
Vajjon a jó barátok és az utódok kedvezőtlen sorsa érinti-e a boldogokat?
XII. fejezet
A boldogság hová tartozik? Nem a pusztán dicséretre, hanem a tiszteletre méltó dolgok közé
XIII. fejezet
Átmenet az erénytanra, és az erény különválasztása erkölcsire és szellemire (ethikusra és dianoëtikusra)
MÁSODIK KÖNYV
AZ ERÉNYRŐL
I. fejezet
A szellemi erény keletkezik az oktatásból; az erkölcsi a szoktatásból
II. fejezet
Az erény szélsőségek által rongáltatik meg, és középszerűség által föntartatik
III. fejezet
Az erkölcsi erény a gyönyörök és fájdalmak körűl forog
IV. fejezet
Hogyan mondható, hogy igazságos tettek által igazságosokká leszünk? Erény erényes tettet tételez föl
V. fejezet
Az erény meghatározása általában véve
VI. fejezet
Az erény lényege középútnak megtartása
A közepet a szerfölötti és a túlkevés közt az ész határozza meg
VII. fejezet
Az erkölcsi erények felosztása
VIII. fejezet
Az erények és vétkek ellentétéről
IX. fejezet
Szabályok, melyek a közép felé vezetnek, és azon okok, melyek miatt nehéz a közép útnak megtalálása
HARMADIK KÖNYV
A BESZÁMÍTÁSRÓL
I. fejezet
Önkénytes cselekvények és önkénytelen tettek
II. fejezet
Tudatlanságból és haragban elkövetett tettek
III. fejezet
Az önkénytes cselekvények
IV. fejezet
Föltett szándék vagyis föltétel (Propositum, Vorsatz)
V. fejezet
Mi a megfontolás tárgya?
VI. fejezet
Az akarás és annak tárgyai
VII. fejezet
Az erény és a vétek szabad akarattól függ-e vagy nem?
VIII. fejezet
Az erkölcstan általános részének berekesztése
AZ ERÉNYEK RENDSZERE
IX. fejezet
A bátorság meghatározása
X. fejezet
A rettenetesnek különfélesége és a bátorság ellentétei
XI. fejezet
Az öngyilkosság. A bátorság mellékfajai
XII. fejezet
A bátorság inkább a félemlítő dolgok mint a bizalom körűl forog
XIII. fejezet
Az önfeletti uralkodás. Higgadtság
A vágyakról
XIV. fejezet
Az önnönuralkodás további ellentétei
XV. fejezet
A mértékletlenség viszonya a gyávasághoz
NEGYEDIK KÖNYV
A BŐKEZŰSÉGRŐL
I. fejezet
A bőkezűség tárgya és ellentétei
II. fejezet
A bőkezűnek eljárása
III. fejezet
A tékozlónak és fösvénynek eljárása; a kettőnek összehasonlítása
IV. fejezet
A nagyszerűség (magnificentia) és ellentétei
V. fejezet
A tárgyak, melyekre a nagyszerű költ
VI. fejezet
A nagyszerűvel ellentétes cselekvények
VII. fejezet
A nagylelkűség fogalma, tárgya ellentétei
VIII. fejezet
A nagylelkűnek eljárása
IX. fejezet
A nagylelkűséggel ellentétes eljárás
X. fejezet
A dicsvágy
XI. fejezet
A szendeség
XII. fejezet
A társadalmi élet erényei. A tetszvágy
XIII. fejezet
Az igazmondóság vagyis őszinteség s annak ellentétei; a kérkedés és a gúnyor
XIV. fejezet
Az élcz és annak ellentétei a bohóczkodás vagy kópéság; a búslakodás
XV. fejezet
A szemérmesség vagy szégyenlőség
ÖTÖDIK KÖNYV
AZ IGAZSÁGOSSÁG. JUSTITIA
I. fejezet
Az igazságosság átalában véve
II. fejezet
Az igazságosság többféle érteménye
III. fejezet
Az igazságosság első alakjának, t. i. annak mely törvényes és egyetemes, leirása
IV. fejezet
Mi a különös vagy részletes igazságosság és hányféle?
V. fejezet
Az általános igazságosságnak összehasonlítása a részigazságossággal, mely is vagy osztogató vagy szabályozó
VI. fejezet
Az osztogató igazságosság s az alapjául szolgáló egyenlőség
VII. fejezet
Az igazságtalanság aránytalanság. A szabályozó igazságosság
A kárnak megtéritése
VIII. fejezet
A forbátolás nem azonos az igazságosággal, de szükséges az államban
IX. fejezet
Az igazságosság mint közép és az igazságtalanság mint fölötte sok és túlkevés
X. fejezet
A polgári igazságosság vagyis a jog meghatározása
A polgári jog nemei
Az önkénytes és nem önkénytes cselekedetekről
XI. fejezet
Mit tesz igazságtalanságot szenvedni és lehet-e önkénytesen azt szenvedni?
XII. fejezet
Igazságtalanságot követ-e el az, ki másnak érdemén felűl valamit juttat, vagy pedig az, ki elfogadja?
XIII. fejezet
Miért nehéz dolog igazságosnak lenni és az igazságot megismerni
XIV. fejezet
A méltányosság és a méltányos
XV. fejezet
Az egyes embernek igazságossága és igazságtalansága maga iránt
HATODIK KÖNYV
A SZELLEMI VAGY GONDOLATBELI ERÉNYEK
I. fejezet
A helyes ész szorosabb meghatározása
II. fejezet
A lélek értelmi részének két iránya, az egyik a tudásban, a másik a megfontolásban mutatkozik
A cselekvés és megismerés elveiről
III. fejezet
Az igazság föltalálásának öt módja.
A tudomány
IV. fejezet
A művészet
V. fejezet
A belátás vagy okosság
VI. fejezet
Az ész
VII. fejezet
A bölcseség
VIII. fejezet
Az okosság tárgya és viszonya az államtudományhoz
Az államtudományos okosság részei
IX. fejezet
A személyes ügyek ismerete és előmozditása nem meríti ki az okosság fogalmát; szükséges hozzá a tapasztalás, az általánosnak tudása és cselekvés; különbözik a tudománytól és az észtől
X. fejezet
Rokon fogalmak fejtegetése
XI. fejezet
Értelmesség és értelmetlenség
A nézet
XII. fejezet
Mi az említett fogalmakban a közös
XIII. fejezet
Milyen hasznot hajt a bölcseség és az okosság? Ügyesség és okosság közti különbség
Természetes és tulajdonképeni erény
HETEDIK KÖNYV
AZON FOGALMAK TÁRGYALÁSA, MELYEK MÉG ELŐ NEM FORDÚLTAK DE MELYEKET AZ ETHIKÁNAK FEJTEGETNI KELL
I. fejezet
A mértékletesség és a mértékletlenség
II. fejezet
Mások nézetei a mértékletességről és a mértékletlenségről
III. fejezet
Ellenvetések ezen divatozó nézetek ellen
IV. fejezet
A mértéktelenség és féktelenség közti különbség
A nehézségek megoldása
V. fejezet
A cselekvéssel egyáltalában és a mértéktelennek cselekvésével összekötött tudásnak közelebbi meghatározása
VI. fejezet
Van különbség az egyszerűen ugy nevezett és csak részben jelentkező mértéktelenség közt; állati és beteges mértéktelenség
A vadságról
VII. fejezet
A föltétlen és részletes mértéktelenségnek, a vadságnak és roszaságnak összehasonlítása
VIII. fejezet
A mértékletes - és mértéktelennek, a szilárd - és puhának közelebbi meghatározása
IX. fejezet
A mértéktelen bánatos és azért javítható, a féktelen nem ismeri a bánatot s azért javíthatatlan
X. fejezet
A konokság és szilárdság közti különbség
XI. fejezet
A mértékletesség a közép két hiba közt. Van különbség a mértékletesség és önfeletti uralkodás közt, a mértéktelenség és a féktelenség közt
Okosság és mértéktelenség nem lehet együtt egy egyénben; a mértéktelenség melyik nemét lehet könnyebben gyógyítani?
XII. fejezet
Különféle nézetek a gyönyörről
XIII. fejezet
Annak kimutatása, hogy a gyönyör, a kedv, valami jó
XIV. fejezet
A gyönyör valami jó, s bizonyos neme épen a legfőbb jó
A testi gyönyörökről
XV. fejezet
Miért látszik ohajtandónak a testi gyönyör?
NYOLCZADIK KÖNYV
A BARÁTSÁG LÉNYEGÉRŐL ÉS ANNAK FAJAIRÓL
I. fejezet
A barátságról átalában véve
II. fejezet
Különféle nézetek a barátságról
A szeretetre méltónak fogalma s nemei
III. fejezet
A barátság három neme, mely a jón, kellemesen és hasznoson alapszik
IV. fejezet
A valódi barátság tulajdonságai
V. fejezet
A barátság három nemének összehasonlítása
VI. fejezet
Kik a jó barátok s kik nem alkalmasak a barátságra?
VII. fejezet
A barátság és szeretet közti különbség
Miféle barátságban lehetnek többen?
VIII. fejezet
A barátság eddig említett nemei egyenlőségen alapúlnak
IX. fejezet
Az egyenlőség a barátságban különbözik azon egyenlőségtől, melyet a jogban keresünk
A barátságban a szeretés lényegesebb mint a szerettetés
X. fejezet
A barátság külön nemeinek állandóságáról
XI. fejezet
A polgári barátság s annak nemei
XII. fejezet
A fő alkotmányalakok és ezeknek analógiája a családi életben
XIII. fejezet
A barátságokról, melyek ezen különböző közösségekben és államtagok közt léteznek
XIV. fejezet
Rokonok és társak barátsága; - barátság férj és nő közt
XV. fejezet
Panaszok és perlekedések, melyek az egyenlők közti barátságban előfordúlnak
XVI. fejezet
A nem egyenlők közti barátságban előfordúló panaszok
KILENCZEDIK KÖNYV
KÜLÖNFÉLE TÉTELEK S AZOKNAK MEGOLDÁSA
I. fejezet
A viszonzás határainak kimutatása
II. fejezet
A viszonzás - forbátolás - nehézségei. - Casuistikus esetek
III. fejezet
A barátság felbontása
IV. fejezet
Az igaz barátság eredete; a baráti viszony visszavivése azon viszonyra, mely ember és ember közt létezik
V. fejezet
A jóakarat viszonya a barátsághoz
VI. fejezet
Az egyetértés viszonya a barátsághoz
VII. fejezet
A jótékonyság. Miért szereti a jótékony a segélyezettet jobban, mint a jótétemény elfogadója annak osztogatóját?
VIII. fejezet
Az igaz és hamis önszeretet. Önzés
IX. fejezet
A boldognak kellenek-e barátok vagy nem? A barátság a boldogság eleme
X. fejezet
Milyen legyen a barátok száma, nagy-e vagy kicsi?
XI. fejezet
A barátok a szerencsében és szerencsétlenségben egyaránt szükségesek
XII. fejezet
A jó barátságban a jó barátokkal való társalgás a legkivánatosabb
TIZEDIK KÖNYV
A GYÖNYÖR. A BOLDOGSÁG
I. fejezet
A gyönyör iránti nézetek különbfélesége
II. fejezet
Eudoxos nézete a gyönyörről
III. fejezet
A gyönyör nem lehet sem mozgás, sem válás
IV. fejezet
Miben áll a gyönyör lényege?
V. fejezet
A gyönyör különféle fajai
VI. fejezet
A boldogságról általában véve. A boldogság működés és nem állandó minőség
VII. fejezet
A tökéletes boldogság az ész működésének szentelt élet
VIII. fejezet
Az ethikus erényekből származó boldogság
IX. fejezet
A boldogságra bizonyos kül szerencse nélkülözhetetlen
X. fejezet
Utószó. Az erkölcsi parancsok befolyása az erkölcsiség keltésére; a nevelés és az állami törvények szükségessége
JEGYZETEK
Ismertetés
A Nikomakhoszi etika: Arisztotelész legfontosabb etikai műve. 10 könyvből áll, tárgya az erény.
Arisztotelész neve alatt 3 etika maradt ránk: az Eudémoszi, a Protreptikosz (Nagy etika) és a Nikomakhoszi, mely nevét a hagyomány szerint a fiáról, Nikomakhoszról kapta. Arisztotelész különbséget tesz az észbeli (dianoétikus) és az erkölcsi (etikai) erények között. Az észbeli erények forrása a tanítás és a tapasztalat, az etikai erények forrása a szokás (éthosz). Az erények nem természetből fakadóan vannak bennünk, de nem is természet ellenére fejlődnek, hanem természetünknél fogva be tudjuk fogadni őket, de csak szokás révén lehetünk bennük tökéletessé (pl. hárfán játszva tanulunk meg hárfázni).
A Nikomakhoszi etika fejtegetései (Platónnal szemben) nem azt célozzák, hogy megtudjuk: mi az erény, hanem azt, hogy erényessé váljunk. Az etikai érvelés azonban nem szilárd, általános elv, hanem csak körvonalakat szolgáltat egyes esetekre. A Nikomakhoszi etikában Arisztotelész megkülönböztet 3 lelki jelenséget: az érzelmeket (szenvedélyek), a képességeket és a lelki alkatot. Ez utóbbi alapján viszonyulunk helyesen v. helytelenül az érzelmekkel szemben. Az erény olyan lelki alkat, mely az akarati elhatározásra vonatkozik, s abban a hozzánk viszonyított középben (mezotérosz) áll, melynek mércéje az okos ember állásfoglalása (pl. fösvénység-tékozlás között a nagylelkűség; gyávaság-vakmerőség között a bátorság).
Az erényt megszokással sajátítjuk el, de ez már fel is tételezi az erényt. Pl. ha hozzászoktatjuk magunkat, hogy szembeszálljunk a veszéllyel, bátrakká leszünk; ha pedig bátrak vagyunk, szembe tudunk szállni a veszélyekkel. A középszert (mint a célpontot is) nehéz eltalálni, ezért a megközelítőleg legkisebb tévedés veszélyét kell választani.
Az erény keresésében irányításra van szükségünk, mert rendszerint a gyönyör kedvéért teszünk rosszat, s a kellemetlen érzés miatt vonakodunk az erkölcsös tettektől. Az irányítás viszont megmutatja, mi az, ami miatt örülni, ill. bánkódni kell.
A szakértelem és az erény épp a feladattal szemben nyilvánul meg.
Magyarul: Nikomachosi etika. Ford. Szabó Miklós. Bp., 1942. - Nikomakhoszi etika. Ford. uő. Uo., 1997. R.Z.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
http://lexikon.katolikus.hu/N/Nikomakhoszi%20etika.html