---

Tartalom

1. KÖTET, A-J
Előszó
Feldolgozott tanulmánykötetek
Hivatkozott kézikönyvek jegyzéke
Feldolgozott folyóiratok jegyzéke
Betűrendes rész
Névmutató

2. KÖTET, K-M
Előszó
Feldolgozott tanulmánykötetek
Hivatkozott kézikönyvek jegyzéke
Betűrendes rész
Névmutató

3. KÖTET, N-SZA
Előszó
Feldolgozott tanulmánykötetek
Hivatkozott kézikönyvek jegyzéke
Betűrendes rész
Névmutató

4. KÖTET, SZE-Z
Előszó
Feldolgozott tanulmánykötetek
Hivatkozott kézikönyvek jegyzéke
Betűrendes rész
Névmutató

5. KÖTET, PÓTLÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK
Előszó
Feldolgozott tanulmánykötetek
Hivatkozott kézikönyvek jegyzéke
Betűrendes rész
Névmutató

---

Előszó

Ennek az előszónak nem feladata, hogy elméleti kérdésekkel foglalkozzon. Röviden mégis érintenünk kell a sajtónak azt a meghatározását, hogy az élet tükre. Valóban, az időszaki kiadványok arra törekszenek, hogy hírt adjanak társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet különféle eseményeiről, általánosabb kérdéseiről is.

Mindez azonban rendszerint a szerkesztő, vagy a kiadó nézőpontját tükrözi, s ennek megfelelően - szubjektív, az életnek csak egy bizonyos oldalát tükrözi. Ugyanakkor arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy általános szabály ellenére voltak és vannak olyan időszaki kiadványok is, amelyek objektívek igyekeztek lenni. S ez az objektivitás még inkább érvényes egy-egy időszak sajtótermékek egészére, amelyek - az egyes címek szubjektivitásuk ellenére - végül is összességükben kiegészítik és teljessé teszik egymást.

Egy-egy korszak sajtója, tehát gyakorlatilag készen kínálja a kutatásnak a jelzett kor egészének életszerű és közvetlen megismertetését.

Ennek ellenére az tapasztalható, hogy a történelmi kutatás nem él rendszeresen azzal a lehetőséggel, amelyet a sajtó kínál számára. Nem él egyszerűen azért, mert a sajtó megismerése bonyolult és fáradságos feladat, s nem él azért sem, mert a sajtó kínálta ismerethalmazban való eligazodáshoz nincs kéznél olyan bibliográfia, amely a kutatás segítségére sietne és megmondaná, mely korban, milyen lapokra vonatkozó közleményeket érdemes megismerni, milyen forrásokat kell kézbe venni és egymással megfeleltetni. Úgyis mondhatnánk: annak ellenére, hogy a sajtó a magyar nemzeti önismeret megismerésének termékeny lehetőségét kínálja a gyakorlatban még nem indult meg annak intenzív feltárása, holott forrásértéke helyenként a kéziratos emlékekkel vetekszik.

Van ugyan egy, a Magyar Újságírók Szövetsége által kiadott és József Farkas szerkesztette bibliográfia, cím szerint: A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája (1705-1946), amely 373 oldalon tájékoztat a fenti témáról. Ám tartalmának súlyából sokat von le az a körülmény, hogy a benne található anyag csupán egyfajta mellékterméke az MTA Irodalomtudományi Intézetében kibontakozott irodalomtudományi bibliográfia egykori gyűjtőmunkájának, azokat a tételeket tartalmazza, amelyek a sajtóra vonatkoznak ugyan, de amelyek így vagy úgy - kapcsolatban vannak az irodalommal.

Más szóval: irodalomtörténészek és nem sajtótörténészek gyűjtötték, s gyűjtésük végső célja nem a sajtó, hanem az irodalomtörténetnek feltárása volt.

Ahhoz, hogy a magyar nyelvű (és a Magyarországon más nyelveken kiadott) sajtó történetét megismerjük, szükség lenne egy olyan bibliográfiai gyűjtésre is, amely gyűjtésének szempontjait eleve a sajtótörténet dokumentálására hegyezné ki.

Mivel ilyen vállalkozás eddig nem volt, s a közeljövőben nem is lesz, ezért vettük magunknak a bátorságot, hogy távolról sem teljes, de mégis 40 év gyűjtése során felhalmozódott - és már a jelzett sajtócentrikus szemlélettel felvett bibliográfiában adatainkat összesítsük és egy sajtótörténeti munkává alakítsuk.

Be kell vallanunk, hogy e gyűjtés kezdetben szintén melléktermék volt, az irodalmi és irodalmi értékű folyóiratok és hetilapok leírásának címfelvételének készítése közben nem volt szívünk otthagyni, az éppen feldolgozott címekben található sajtótörténeti közlések adatait. Utóbb, a munka lezárását követően már célzottan vettük kézbe a jelentősebb országos napilapokat, hogy kiemeljük belőlük a témánkhoz tartozó közleményeket. Előbb csak a meghatározó és budapesti napilapokat vettük sorra, számításba véve minden politikai irányzatot - a Népszavától az Est-lapokon és a Magyar Nemzeten keresztül az Összetartásig. (Hogy csak a 20-as évek gyűjtését jellemezzük.) Ugyanilyen szemlélettel folytattuk a vidéki vezető napilapok feltárását, kiterjesztve a gyűjtést a határon túl megjelenő magyar újságokra is - a Prágai Magyar Hírlaptól a Bácsmegyei Naplóig. S természetesen a politikán kívül figyelmünk kiterjedt a társadalmi élet más területére is.

Az anyaggyűjtésnek itt felvázolt és maradéktalanul végrehajtott, ideális teljessége meghaladja egyetlen ember erejét. Maradéktalanul mi sem tudtuk teljesíteni. Részben azért, mert egyes címek nehezen hozzáférhetőek, részben, mert még az OSZK állományából is hiányoznak.

A korlátok ellenére hallgathatjuk el, hogy gyűjtésünk tételei több mint tízszeresét nyújtják József Farkas szerkesztette bibliográfiának. Ugyanakkor nem kívánjuk félrevezetni a felhasználót: a felgyűjtött címeket tovább lehetne gyarapítani, fővárosban, vidéken vagy külföldön egyaránt. A fel nem dolgozott napi- és hetilapok természetesen még sok- ok ezer sajtóra vonatkozó adatot tartalmaznak.

Ám a gyűjtést valahol le kellett zárnunk. Már csak az életkorunk adta korlátok miatt is.

A fentiek alapján összegyűlt hozzávetőlegesen kétszázezer cédulát a szerkesztés során selejteznünk kellett. Csak azokat a tételeket tartottuk meg, amelyek érdemi híranyagot kínálnak. Ezt a szempontot terjedelmileg nem lehet meghatározni, hiszen néha egy-egy néhány soros közlemény is fontos tudnivalót tartalmaz, s ezzel szemben egy-egy hosszabb cikk is lehet semmitmondó - vagy egyszerű átvétel, amely egy másik lapban megjelent. A címben szereplő "válogatott" jelző elsősorban erre a körülményre vonatkozik.

Még mindig a közölt adatok tartalmi vonatkozásánál maradva, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy kötetünk döntő módon csak saját gyűjtésünket hozza. Nem tartottuk volna ildomosnak, ha összesítéseinkben egyszerűen átvettük volna azokat a tételeket, amelyek már szerepeltek a magyar sajtótörténet bibliográfiájában. Ugyanígy eltekintettünk a magyar irodalomtörténet bibliográfiájának sajtótörténeti fejezeteinek mechanikus átvételétől.

Ugyanakkor minden egyes címnél felhívtuk a figyelmet a forrásokra, ha azokban érdemi tájékoztatás található. Ilyenformán munkánk csak az említett két bibliográfia megfelelő köteteivel együtt használható. Az így nyert felvilágosítások kölcsönösen kiegészítik egymást.

Jókedvet kívánunk az érdeklődőknek és jó munkát a kötet rendszeres forgatójának.

Lakatos Éva

---