---

Tartalom

1. Bevezető
1.1. Az Olvasásfejlesztési szakmai műhely munkájáról
1.2. Az olvasáskultúra-fejlesztés támogatása és a könyvtárak
1.3. SWOT-elemzés
1.4. Problémafa és célfa
1.5. Célfa

2. Általános módszertani javaslatok - széles körben alkalmazott módszerek
2.1. Biblioterápiás, meseterápiás és mesepedagógiai foglalkozás (Béres Judit)
2.1.1. Hogyan működik
2.1.2. A facilitátor szerepe
2.1.3. Alkalmazott szövegek
2.1.4. Rendszeresség/helyszín
2.2. Író-olvasó találkozó (Péterfi Rita)
2.2.1. Cél
2.2.2. A célcsoportokról
2.2.3. Az előadókról, a témákról
2.2.4. A hatékonyság növeléséről
2.2.5. Az időpontválasztásról és a várható eredményekről
2.3. Olvasókör (Béres Judit)
2.3.1. Cél
2.3.2. Vezetése
2.3.3. Az olvasmányok
2.3.4. Rendszeresség, helyszín
2.4. Olvasótábor (Gombos Péter)
2.4.1. Alapvető sajátosságok
2.4.2. Szervezés
2.5. Papírszínház (Simon Krisztina)
2.5.1. Az előadás helyszíne, környezete
2.5.2. A mesélés technikája
2.5.3. Előadás a leírt szöveg viszonyában
2.5.4. Előadás a mese, mesélő, hallgatóság viszonyában
2.5.5. Az előadás fázisai
2.5.6. Hogyan készítsünk papírszínházat?
2.5.7. Néhány gyakorlati tanács a szövegalkotáshoz, illusztráció készítéshez
2.5.8. Kitekintés - néhány külföldi jó gyakorlat
2.6. Szakirodalmi forrásismeret pedagógusoknak és pedagógusjelölteknek (Borostyániné Rákóczi Mária)
2.6.1. Jó gyakorlatok

3. A fejlesztési terület alapfogalmai

4. A fejlesztési terület válogatott szakirodalma

5. Tanulmányok
5.1. Béres Judit: Az olvasás szerepe a személyiség gazdagításában. A kisgyermekes családok és a helyi fiatalok könyvtári támogatása
5.1.1. Bevezetés
5.1.2. A szülők, családok megnyerése az olvasás ügyének
5.1.3. Az iskoláskort megelőző olvasás családi háttere
5.1.4. Biblioterápiás könyvlisták, olvasókörök, gyermekkönyvtári szolgáltatások
5.1.5. Szülőknek, nevelőknek szóló ismeretterjesztő kiadványok az olvasásról
5.1.6. Olvasásnépszerűsítés és multikulturális nevelés találkozása - élő könyvtár a helyi fiataloknak
5.1.7. Célok, célcsoportok
5.1.8. Eredmények, hatások, visszajelzések
5.1.9. Adaptációs szempontok, javaslatok
5.1.10. Felhasznált irodalom
5.2. Borostyániné Rákóczi Mária: Olvasásfejlesztés és olvasóvá nevelés - Szakirodalmi szemle
5.2.1. Bevezetés
5.2.2. Olvasás-szövegértési és szövegalkotási kompetencia
5.2.3. Hazai és nemzetközi összehasonlító olvasásvizsgálatok
5.2.4. Az olvasási képesség megalapozása, a kisgyermekkori olvasóvá nevelés
5.2.5. Az óvoda-iskola átmenet problémái: iskolaérettség, fejlettségvizsgálatok
5.2.6. Olvasástanítás, olvasmány-feldolgozás, kötelező olvasmány
5.2.7. Speciális oktatási igények, felzárkóztatás, egyéni bánásmód
5.2.8. Iskolai könyvtár. Könyvtárhasználatra nevelés. Olvasóvá nevelés a könyvtárban, könyvtári órák
5.2.9. Közgyűjtemények az olvasásfejlesztésért, jó gyakorlatok
5.2.10. Felhasznált irodalom
5.3. Gombos Péter: A digitális generáció olvasási szokásai - a 2017-es reprezentatív olvasásfelmérés tapasztalatai
5.3.1. 3-5 évesek
5.3.2. 6-10 évesek
5.3.3. 10-14 évesek
5.3.4. 14-18 évesek
5.3.5. Korosztálytól független sajátosságok
5.3.6. Összegzés helyett
5.3.7. Felhasznált irodalom
5.4. Péterfi Rita: Az életünket meghatározó rejtett kulturális összefüggésekről - A felnőttek és az olvasás
5.4.1. Bevezetés
5.4.2. Elméleti áttekintés
5.4.3. A 2017-es kutatási eredmények
5.4.4. A felnőttek olvasási szokásainak hatása a gyerekekre
5.4.5. A szülők támogatásának lehetséges módjairól: hazai és nemzetközi példák
5.4.6. Miért is fontos az olvasás?
5.4.7. Végezetül
5.4.8. Felhasznált irodalom
5.4.9. Melléklet
5.5. Simon Krisztina: Értő olvasók - Sikeres emberek - Segítő könyvtárak
5.5.1. Bevezető
5.5.2. Olvasási-szövegértési vizsgálatok Magyarországon a közoktatásban részt vevők körében
5.5.3. A mérések, vizsgálatok, kutatások általános jellemzői és  eredményei
5.5.4. PIRLS
5.5.5. Eredmények
5.5.6. PISA
5.5.7. Eredmények (2009, 2012, 2015)
5.5.8. Országos kompetenciamérés
5.5.9. Kiút keresése és annak eredményei egy lokális példa alapján
5.5.10. A könyvtárak lehetőségei az olvasóvá nevelésben, olvasás népszerűsítésben
5.5.11. A cselekvési terv
5.5.12. Részletes cselekvési terv
5.5.13. Alapvető készségek, kompetenciák fejlesztése
5.5.14. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztése
5.5.15. A tanulók személyiségfejlesztése
5.5.16. Közösségfejlesztés, tolerancia, empátia
5.5.17. A tanulók lemorzsolódásának megelőzése
5.5.18. Tanórán kívüli fejlesztés
5.5.19. A cselekvési terv megvalósításának segítői a kerületi könyvtárak
5.5.20. Kincset keres az egész kerület!
5.5.21. Gyakorlat a szemléletformálásra
5.5.22. Iskolai kincskeresők
5.5.23. Néhány vélemény a programról
5.5.24. Összegzés
5.5.25. Mellékletek
5.5.26. Felhasznált irodalom

6. Reading development in a library setting

Névmutató
Tárgymutató

---

Bevezető

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek "Az én könyvtáram" (EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001) című projekt célja a könyvtárak és a közoktatás közötti kapcsolat erősítése, melynek keretében a köznevelés hatékonyságát és eredményességét szolgáló új típusú kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató könyvtári szolgáltatások fejlesztésével foglalkozunk. A program a könyvtárosok segítségével hozzájárul a kompetencia- és a képességfejlesztéshez, a tehetséggondozáshoz. Az én könyvtáram projekt új programok kidolgozásával, jó gyakorlatok megismertetésével kíván hozzájárulni a korszerű könyvtári szolgáltatások és szemlélet erősítéséhez.

A projekten belül meghatározott négy fejlesztési irányból jelen módszertani kötet az Olvasáskultúra-fejlesztés támogatásával foglalkozó szakmai műhely (röviden: Olvasásfejlesztési műhely) 2017 májusa óta kifejtett közös munkájába enged betekintést. A szakmai műhely feladatai között szerepelt az adott fejlesztési irány trendjeinek feltérképezése, a fejlesztési területen széles körben alkalmazott módszerek egybegyűjtése és azokra épülő képzési tematikák kidolgozása, módszertani tanulmányok írása, közreműködés a közvélemény-kutatás előkészítésében, szakirodalmi adatbázis létrehozása, részvétel a mintaprogram-fejlesztés véleményezésében.

Az Olvasásfejlesztési műhely tagjai és az őket delegáló intézmények, szervezetek a következők voltak: Béres Judit (Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet), Borostyániné Rákóczi Mária (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Gombos Péter (Magyar Olvasástársaság), Péterfi Rita (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Simon Krisztina (Könyvtárostanárok Egyesülete).

...

---