Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Szövegértés-fejlesztés a könyvtárban

TARTALOM, BEVEZETŐ


Tartalom


1. Bevezető

2. Célok - SWOT-analízis

3. Használati útmutató a módszergyűjteményhez

4. Élményhez, befogadáshoz kötött módszerek, motiváció
4.1. Felolvasás, mesélés
4.1.1. Olvass a kutyának
4.1.2. Papírszínházi előadás

5. Szövegalkotás
5.1. Meseírás
5.1.1. Képregényes ismerkedés a műfajokkal
5.1.2. Lineáris történetvezetés képregénnyel
5.1.3. Képregényes párbeszéd
5.2. Történetmeséltetés
5.2.1. Meseposztó
5.2.2. Digitális történetmesélés

6. Szerepjáték
6.1. Olvasó színház

7. Direkt szókincsfejlesztés
7.1. Szóalkotó program
7.2. Szókincsbővítés középiskolai osztályokban
7.3. Definiáló játékok, feladatok
7.4. Csitt, csatt, bimm, bumm - hangutánzó szavak a képregényben
7.5. Dob, fűz, ér - azonos alakú szavak a képregényekben

8. Szövegfeldolgoztató módszerek
8.1. Problémaközpontú tanulás, kutatásalapú tanulás

9. Könyvtári szolgáltatásokba való beépítés
9.1. Tematikus olvasmányajánlók
9.2. Speciális szolgáltatások tanároknak
9.2.1. Könyvcsomag kölcsönzés

10. Átfogó, komplex programok
10.1. Egyéni fejlesztési terv
10.2. Kortárs segítő program
10.3. Mentor-patrónus program
10.4. Szakmaközi munkacsoport

11. A fejlesztési terület válogatott szakirodalma

12. Tanulmányok
12.1. Dömsödy Andrea: A szövegértés fejlesztésének könyvtári lehetőségei, korlátai
12.1.1. Szövegértéssel, könyvtárakkal kapcsolatos nézetek, előítéletek
  A nézetek jelentősége
  A konstruktivista tanuláselméletek és a könyvtár
  A nézetek szerepe a könyvtárhasználatban, a könyvtári szolgáltatások, képzések eredményességében
  A tanuláselméletek és nézetek szerepe a képzés eredményességében, a képzés tartalmának, tanulási tevékenységeinek kialakításában
12.1.2. A szövegértés fogalma, a könyvtárak szerepe
12.1.3. Nézetek a szövegértésről
  A könyvtárosok, könyvtári szaktanácsadók és a projekt nézetei a szövegértésről
12.1.4. Módszerek, eszközök a nézetek fejlesztésére
  A szociokonstruktivista tanuláselméletek megközelítései
  Könyvtári szövegek?
12.1.5. Összegzésül
12.1.6. Felhasznált irodalom
12.2. Dömsödy Andrea - Széll Krisztián: A szövegértési teljesítmény és az iskolai könyvtár lehetőségei, összefüggései
12.2.1. Hatnak-e az iskolai könyvtárak a szövegértésre?
12.2.2. Iskolai könyvtári helyzetkép
  Iskolai könyvtár léte, nyitvatartása
  Az iskolai könyvtárak könyvtárossal való ellátottsága
  Az iskolai könyvtárak állományi adatai
  Az iskolai könyvtári szolgáltatások és a szövegértési teljesítmény összefüggései
  Az Országos kompetenciamérés és az iskolai könyvtári statisztikai adatok összevetése
  Mely iskolai könyvtári statisztikai mutató megbízható és érvényes a szövegértési teljesítmény előrejelzésében?
12.2.4. Felhasznált irodalom
12.3. Juhász Valéria - Radics Márta: A szókincs szerepe az olvasáselsajátításban és a szövegértés-fejlődésben, szókincskutatások, szókincsvizsgáló eljárások
12.3.1. Bevezetés
  A fluid és flexibilis mentális lexikon tanulási képességet meghatározó voltáról
12.3.2. A hazánkban elterjedt szókincsvizsgáló tesztek
  Az aktívszókincs-vizsgálat (LAPP)
  Gardner-féle expresszív szókincsteszt
  A Mill Hill-szókincsteszt
  A Meixner-féle szókincs-, szótanulás-vizsgálat
  A Peabody szókincsvizsgáló-eljárás
  A Kommunikatív fejlődési adattár
  Az Iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási-írási alapkészségének vizsgálata
  GMP-teszt
  Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer
  Kognitív profil teszt
  Verbális fluenciavizsgálatok
  A szókincs és verbális megértés vizsgálata az intelligenciatesztekben
  Az intelligencia és az osztályzatok közötti kapcsolat vizsgálata
  Szó? Nem szó? 2-4. osztályos gyermekek szóolvasás-megértésének vizsgálata
  Nagy József szóolvasó készséget mérő tesztje
  Az elemi olvasáskészség mérése
12.3.3. Összegzés
12.3.4. Felhasznált irodalom
12.4. Juhász Valéria - Radics Márta: Szókincs-aktivizáló és szókincsbővítő játékok a szövegértés-fejlesztés megsegítésére
12.4.1. Bevezetés
12.4.2. A keresztrejtvények
  Szókereső
12.4.3. Betűjátékok, betűkből szavak, szókígyóvariációk
  Szóláncjáték-változatok
  Csak a végét!
  Szókockacukor
  Ne mondd ki! Kettő marad, egy megy
  Szógyűjtés dobókockákkal
  Szótaglegó
  Szódzsungel
  Verses hangcsere
  Verses szócsere
  MondatDOBÓkocka
  Betűfogó
12.4.4. Szógyűjtő játékok: szinonimák, antonimák, alá-fölérendelt szavak játékai
  Bulibelépő
  Szótesóverseny
  Futáááás!
  Szinonimakaboom
  Kanalak (Spoons)
  Cowboyjáték
12.4.5. Asszociációs játékok
  Szóbridzs
  Bogozd ki!
  Fedőnevek (Czech Games Edition)
  Mennyi minden - Viele dinge (Adlung Spiele Kiadó)
  Tick... tack... bumm junior (Piatnik)
  5 másodperc 3 válasz (Megableu)
12.4.6. Kommunikációs játékok
  Csatornacsőd
  Telefonkihallgatás
  Tolmácsgyakorlat
  mIZÉria
  Keresd a közmondást
12.4.7. Egyéb szókincsfejlesztő játékok
  Dobble
  Lyukas történet
12.4.8. További társasjáték-ajánlataink
12.4.9. Összefoglalás
12.4.10. Ajánlott szótárak, kiadványok a szókincsbővítő munkához
12.5. Kiss Gábor: A képregény, a "kilencedik művészet"
12.5.1. Bevezetés
12.5.2. A képregény fogalma: műfaj vagy eszköz?
12.5.3. A képregény működése
  Stilizálás
  Keretezés
12.5.4. A képregény és a műveltség
12.5.5. A képregény tudománya
12.5.6. Képregényműfajok
12.5.7. A képregények típusai
12.5.8. Képregénytörténet
  Amerikai képregénykorszakok
  Az európai képregény
  Magyar képregénytörténet
12.5.9. Összefoglalás
12.5.10. Felhasznált irodalom
12.6. Lannert Judit - Kaderják Anita - Németh Szilvia: Összehasonlító, elemző tanulmány a magyar diákok szövegértési kompetenciáiról nemzetközi összehasonlításban
12.6.1. Bevezetés
12.6.2. A PIRLS nemzetközi mérés és a magyar diákok eredményei
  A PIRLS-mérésről röviden
  PIRLS szövegértés-definíció és képességszintek
  A magyar tanulók eredményei
12.6.3. A PISA nemzetközi mérés és a magyar diákok eredményei
  A PISA-mérésről röviden
  PISA - szövegértés-definíció és képességszintek
  PISA - digitális szövegértés (2009 és 2012)
  A magyar tanulók eredményei
12.6.4. Tanulságok a digitális szövegértés eredmények elemzéséből
  Hozzáférés
  A papíralapú és a digitális szövegértés összefüggései
  Kik a legjobbak a digitális szövegértésben?
  A magyar diákok gyenge digitális eredményeinek mélyebb okai
  A diákok fő tájékozódási csatornái
12.6.5. Eltérések Magyarország és a referencia-országok eredményei között: többváltozós elemzés
12.6.6. A PIRLS- és a PISA-mérés összevetése, az eredmények együttes értelmezése
  A PIRLS- és a PISA-mérés hasonlóságai és különbségei
  Lehetséges magyarázatok az eltérő eredményekre
12.6.7. A hazai könyvtári statisztikákból kirajzolódó trendek
  Minőségi jellemzők
12.6.8. Összefoglalás
12.6.9. Felhasznált irodalom
12.6.10. Mellékletek
  Digitális szövegértés - PISA 2012
  Többváltozós adatelemzés eredménytáblái
12.7. Tóth Viktória: A köznevelés és könyvtárai - az iskolai könyvtárak. Az iskolai könyvtárak hídszerepe a szövegértés fejlesztésében
12.7.1. Bevezetés
12.7.2. A köznevelés mint "Az én könyvtáram" projekt célközönsége
12.7.3. Az iskolai könyvtárak szerepe
  Az iskolai könyvtárak a könyvtári rendszerben
  Az iskolai könyvtárak a magyar közoktatási rendszerben
12.7.4. Az iskolai könyvtár pedagógiai szerepköre
  A konstruktív pedagógia könyvtárszemlélete
  Könyvtárszakmai feladatok - pedagógiai célok
  A könyvtárpedagógiai program
12.7.5. Az együttműködés szerepe a könyvtárostanári munkában
  Együttműködés a pedagógusokkal
  Együttműködés a közkönyvtárakkal
12.7.6. A szövegértés fejlesztése és színterei
  Szövegértés
  A szövegértés fejlesztése
  A szövegértést fejlesztő tényezők
  A szövegértési képességfejlesztés színterei
  A szövegértés fejlesztése az iskolában
  A szövegértés fejlesztésének támogatása az iskolai könyvtárban
  A könyvtárak és a szövegértés
12.7.7. Összefoglalás
12.7.8. Felhasznált irodalom

13. Reading comprehension development in the library

Névmutató
Tárgymutató



Bevezető

Bizonnyal sokan rögtön a módszereket bemutató projektdokumentumot veszik kézbe, nyitják ki, gondolván, hogy ebből megtudják, hogyan és mit kell csinálniuk a szövegértés fejlesztése érdekében. E módszeréhes kollégák is találhatnak itt segítséget, de csak egy nem lezárt kínálat szintjén. Elkészült tanulmányainkban több szempontból tárgyaljuk a célokat, alapelveket, a szemléletformálás fontosságát. Ezek során megvalósítható ötletekkel is próbáltuk serkenteni a gondolkodást. A hogyanra viszont nincsen, nem is lehet konkrét válasz. Annak a konkrét helyzetből, a helyi vagy egyéni szinten átfogóbban és részletesebben megfogalmazott pedagógiai problémákból, azokhoz igazított célokból kell kiindulniuk. Ez már azt is magában foglalja, hogy a módszerek sem mind állandóak egy programban. Vagy teljesen eltűnnek, vagy előkerülnek, esetleg átalakulnak a program során.

A konstruktivista tanuláselméletekről a kötet egy tanulmányában olvashatnak összefoglalót. Itt csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy e modernnek tekinthető megközelítések nem módszerfetisiszták. Nem hisznek abban, hogy léteznek tökéletes, mindenkinek és mindenre jó módszerek, technikák. Azok adekvátságát az adott tanulóközösség adott helyzetében kell eldönteni. Ezért is döntöttünk úgy, hogy munkacsoportunk egy magyarázatokkal ellátott, rendszerezett, gyorsan áttekinthető módszercsokrot kínál, mely közel sem tud teljes lenni. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet a sokféleségre és arra, hogy a tanulás céljáról, a tanulókról tudatosan kell gondolkodni és ezekre reflektálva kell tervezni. Vagyis az átgondolt és reflektált tanulási tevékenységek szervezése a fontosabb. Nem egy módszerközpontú didaktikából érdemes kiindulni, hanem a tanulóból és a tanulási helyzetből. Mindennek egyik oka, hogy a módszerek alkalmazása mögötti tanuláselméletek a meghatározóak, nem maguk a módszerek.

Az itt összegyűjtött módszerek között van - egyéni, csoportos,
- a diákokra, a szervezetre, a munkacsoportra vonatkozó,
- kifejezetten a szövegértés fejlesztését célzó és arra is használható,
- a szövegértést direkten és indirekten fejlesztő,
- direkten irányított és a résztvevőknek szabadságot adó,
- ismertek, elterjedtek, kevésbé ismertek,
- könyvtárakban gyakoriak, könyvtárakban nem jellemzőek.

A legtöbb itt bemutatott módszer nemcsak a szövegértés fejlesztésére alkalmazható. Így itt alkalmazásuknak azt a módját, változatát mutatjuk be, mellyel a szövegértés fejlesztéséhez kapcsolható.


×