---

Tartalom

A "MÁSIK" ÁLLAMHATALOM? FEGYVERES TITKOS TÁRSASÁGOK ÉS HOZZÁJUK KÖTHETŐ ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK A BETHLENI KONSZOLIDÁCIÓ ELSŐ ÉVEIBEN

VÁLOGATÁS A FEGYVERES TITKOS TÁRSASÁGOK ÜGYÉBEN ELHANGZOTT PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOKBÓL, 1923-1924
  1. Fábián Béla interpellációja a titkos társaságokról. Részlet a nemzetgyűlés 149. üléséből, 1923. július 4.
  2. Rassay Károly felszólalása a titkos társaságok által elkövetett bűncselekmények ügyében. Részlet a nemzetgyűlés 149. üléséből, 1923. július 4.
  3. Vázsonyi Vilmos felszólalása a titkos társaságok által elkövetett bűncselekmények tárgyában. Részlet a nemzetgyűlés 162. üléséből, 1923. július 26.
  4. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése lázadás előkészítésére létrejött szövetség bűntette miatt gyanúsított és tettenkapás folytán 1923. november 6-ika óta őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban levő dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében, Budapest, 1923. november 22.
  5. Rassay Károly felszólalása, melyben Andréka Károly főkapitány-helyettest a szélsőjobboldali titkos társaságokkal való összejátszással vádolja. Részlet a nemzetgyűlés 196. üléséből, 1923. november 29.
  6. Drozdy Győző felszólalása Héjjas Iván és különítménye bűntetteiről. Részlet a nemzetgyűlés 226. üléséből, 1924. január 22.

A KÖNYVBEN ELŐFORDULÓ FONTOSABB TÖRTÉNELMI SZEMÉLYEK ÉLETRAJZI ADATTÁRA

---

Fülszöveg

A Horthy-korszak első néhány éve a magyar történelem azon viharos időszakai közé tartozott, mely kedvezett a politikai szélsőségeknek, és bővelkedett - elsősorban jobboldali, irredenta eszmék mentén szerveződő - titkos társadalmi egyesületekben, társaságokban, szövetségekben, melyek a politikai életre is bizonyos fokú befolyással rendelkeztek. E titokban működő szervezeteknek olykor volt legális fedőszerve (a legálisan bejegyzett egyesületek egyébként pártpolitikai tevékenységet nem folytathattak) valamilyen társadalmi egyesület formájában, olykor informális keretek között, csupán a tagok közti szóbeli megbeszélések és utasítások alapján fejtették ki a tevékenységüket. Az ellenforradalom és a konszolidáció első éveiben egymást érték a különböző politikai indíttatású bűncselekmények, merényletek, elvetélt puccskísérletek, és számos ilyen esemény mögött felsejlettek a korszak olyan radikális jobboldali szervezetei, mint az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Magyar Országos Véderő Egylet (mindkettőhöz köthetők voltak titokban működő fegyveres alakulatok), vagy éppenséggel a Kettőskereszt Vérszövetség. A Bethlen-kormány több hullámban kísérelte meg lefegyverezni a különböző paramilitáris csoportokat, azonban a parlamentben még 1923-1924-ben is élénk viták folytak a radikális jobboldali titkos társaságokhoz köthető bűncselekményekről és a tettesek érdemi felelősségre vonásának elmaradásáról, elsősorban Drozdy Győző, Fábián Béla, Vázsonyi Vilmos és Rassay Károly ellenzéki politikusok kezdeményezésére, melyekben időről időre a Bethlen-kormány közvetlen vagy közvetett felelőssége is felmerült. Dokumentum-válogatásunk ezekbe enged bepillantást.

---