---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. A MAGYARORSZÁGI SZOVJET TÍPUSÚ RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK KEZDETI FÁZISAI
1. A sztálinizmusba való átmenet értelmezési keretei
2. Historiográfiai áttekintés

II. AZ MKP POLITIKÁJA AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS IDŐSZAKÁBAN
1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése
2. A földosztás végrehajtása

III. AZ 1945. NOVEMBER 4-I VÁLTOZÁSOK
1. A választások kiírásának előzményei
2. Az 1945. évi VIII. törvénycikk a nemzetgyűlési választásokról
3. A választásokon induló pártok választási programjai
4. A választási előkészületek és az MKP kampánya a vármegyében
5. Az MKP kísérlete az SZDP-vel való közös listára
6. Mindszenty József pásztorlevele
7. A nemzetgyűlési választások eredményei

IV. A KOMMUNISTA POZÍCIÓSZERZÉS 1945-1947-BEN
1. A választások utáni politikai helyzet
2. Az MKP első vármegyei konferenciája
3. A nemzetiségi kérdés
4. B-lista, káderhelyzet, frakcióharcok
5. Tömegszervezetek (szakszervezetek, a MADISZ és az MNDSZ)
6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
7. Az MKP második vármegyei konferenciája
8. Az országgyűlési választások kiírásának kikényszerítése

V. AZ 1947. AUGUSZTUS 31-I ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK
1. Az 1945. évi VIII. tc. (választójogi törvény) módosítása
2. A választásokon induló pártok választási programjai
3. Az MKP választási kampánya a vármegyében
4. Az adminisztratív visszaélések végrehajtása
5. A "kékcédulás" választások eredményei

VI. AZ MKP ÉS AZ SZDP EGYESÜLÉSE
1. A választások utáni politikai helyzet
2. Az egyesítés előkészítése
3. Az MKP harmadik vármegyei konferenciája
4. Az MKP és az SZDP alsóbb szervezeteinek egyesülése
5. A vármegyei egyesítő konferencia és annak következményei

VII. BEFEJEZÉS
VIII. ARCHONTOLÓGIA
IX. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM
X. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
XI. NÉVMUTATÓ

---

Előszó

...

A 2007-ben megkezdett kutatómunkánk során azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az 1945-1948 közötti időszak tekintetében átfogó és alapos vizsgálat alá vessük a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikáját, melynek eredményeit, megállapításait nemcsak a szűkebb értelemben vett helytörténetírás hasznosíthat majd. Ennek érdekében a legtöbb esetben alapkutatásokat kellett végeznünk, ami bizonyos szempontból hálás feladatot is jelentett a számunkra, hiszen sok levéltári forrást elsőként kutathattunk alaposan annak keletkeztetése és irattárba helyezése óta.

A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája egy-egy aspektusának, rövid időszakának a feldolgozására Szakács Mihály, illetve a jelen kötet szerzője tettek korábban kísérletet. Emellett azonban meg kell említenünk azt is, hogy a földosztás, a rendőrség, a közigazgatás és a nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom (vár)megyei történetére vonatkozóan az elmúlt években jelentek már meg színvonalas tanulmányok.

Figyelembe véve ezen előzményeket úgy gondoljuk, hogy az alábbiakban felsorolt kérdéskörökre adott kimerítő válaszok lehetővé fogják tenni a téma alapos bemutatását, helytörténetírásunk eddigi hiányainak a pótlását.

1) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés idején a vármegyében milyen ütemben alakították meg a kommunista alapszervezeteket, jelentkeztek-e nézetkülönbségek az 1919-ben és az újonnan színre lépett kommunista generáció képviselői között, továbbá az első hónapokban a párt helyi viszonylatban milyen szervezettségi szintet ért el. A taglétszám alakulása többek között arra a kérdésre is választ adhat, hogy létezett-e a vármegyei lakosság részéről befogadó készség a kommunista eszme iránt, ez ugyanis alapvető fontossággal bírt az elkövetkező évek eseményeire vonatkozóan.

2) Játszottak-e, és ha igen, akkor milyen szerepet a kommunista párt helyi szervezetei a földosztás végrehajtásában, a rendőrség és a közigazgatás megszervezésében?

3) Az 1945. november 4-én megrendezett nemzetgyűlési választások alapos bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert legális körülmények között a Magyar Kommunista Párt ekkor szerepelhetett először a szavazásokon. A választási eredmények mellett azonban arra a feltevésünkre is választ várunk, hogy a kampány során előfordultak-e helyi sajátosságok (pl. Mindszenty József pásztorlevele esetében), illetve voltak-e kirívó választási eredmények a vármegye egyes településein?

4) A nemzetgyűlési választásokat követő majd kétéves időszak, mely a kommunista pozíciószerzés jegyében telt el, rendkívül fontos részét képezi a kötetünknek. Számos lényeges, a párt szempontjából fontos esemény történt ekkor, kezdve a két vármegyei konferenciától a vármegye mindennapi életét és arculatát alapvetően befolyásoló ki- és betelepítéseken át a Független Kisgazdapárt szétzúzásáig. Sokan ez utóbbi eseményt tekintik a korszak egyik fordulópontjának. Alapvető, mindenképpen feldolgozásra váró problémakört jelentett a tömegszervezetek (szakszervezetek, MADISZ és MNDSZ) feletti kommunista irányítás megszerzésének a feltárása, a közigazgatás megtisztítását jelentő B-lista, továbbá a káderhelyzet és a kommunista párt berkein belül jelentkező "frakcióharcoknak" az elemzése. Minden kérdésnél igyekeztünk az országos összefüggéseket is figyelembe venni, ezzel is rávilágítva az esetleges helyi sajátosságokra.

5) Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - mely elsősorban a kékcédulák miatt vonult be a hazai történelmi emlékezetbe - alapos bemutatása talán az 1945. november 4-i választásoknál is fontosabb. Különlegességét ugyanis az adta, hogy erre már egy teljesen megváltozott politikai környezetben került sor. Éppen ezért tartottuk fontosnak a kampány mellett az adminisztratív visszaélések számszerű kimutatását, illetve a választások eredményeinek - elsőként a helytörténetírásban - járások, azon belül pedig községek szerinti közlését.

6) A választásokat követő majd fél év történéseit immár nemcsak a belpolitikai, hanem a nemzetközi összefüggések figyelembe vétele mellett kellett tárgyalnunk. Mindenki számára ismert, hogy 1948 júniusában került sor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésére, melyet azonban csakis az odáig vezető folyamat pontos elemzésével, illetve az ennek során felmerülő kérdések (kommunista baloldal megszervezése a szociáldemokrata pártban, a tagság megrostálása stb.) pontos feldolgozásával, megválaszolásával érthetünk meg.

7) Voltak-e fordulatjellegű események a vármegye életében, illetve mely eseményekhez köthetjük a vármegyében a Magyar Kommunista Párt érezhető megerősödését?

Az imént felvázolt problémakörök minél alaposabb bemutatása és feldolgozása érdekében igyekeztünk felhasználni a témára vonatkozó releváns szakirodalmat, a helyi sajtó anyagát és az összes jelenleg általunk ismert levéltári forrást. Ez utóbbi közgyűjteményekben (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár) őrzött eredeti iratanyagok forrásértéke - természetesen megfelelő kritika használatával - szinte felbecsülhetetlen. A korszak legfontosabb irattípusait a különböző üléseken felvett jegyzőkönyvek, titkári jelentések, feljegyzések és összefoglalók jelentik. Kutatásunk során a levéltárak mellett kiemelkedő szerepet játszottak a könyvtárak is, ahol számos összefoglalót és dokumentumgyűjteményt is felleltünk. Bár a sajtó anyaga ebből az időszakból töredékes, mégis fontosnak tartottuk annak feldolgozását, ugyanis egyes kérdésekre csakis a helyi sajtó anyagából szerezhettünk lényegi információkat. Megkerülhetetlen forrásbázisát jelentette a téma feldolgozásának a visszaemlékezések gyűjteménye. A párt (helyi és országos) vezető személyiségeinek szinte mindegyike készített - többnyire élete alkonyán - visszaemlékezést, melyeket azonban még a levéltári forrásoknál is óvatosabban kellett kezelni (sok esetben szerencsére egybevethettük az abban olvasottakat az eredeti levéltári dokumentumokkal is).

*

Kötetünk az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájában 2015-ben megvédett PhD disszertáció szerkesztett változata.

A kézirat elkészülte során számosan segítették a munkánkat szakmai tanácsaikkal, segítő szándékú kritikai észrevételeikkel. Ezért ez úton is hálás köszönetünket fejezzük ki a disszertáció témavezetőjének Rainer M. Jánosnak, továbbá Erdélyi Szabolcsnak, Germuska Pálnak, Gyarmati Györgynek, Kládek Lászlónak, L. Balogh Béninek és Standeisky Évának.

---