---

Tartalom

Előszó
Forrásművek

I. RÉSZ. A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS TÖRTÉNELMI BIRÁLATA
1. §. Általános elvek
2. §. A XIX-ik század nemzetközi története
3. §. Az olasz állam kialakulása és nemzetközi szerepe
4. §. A XX-ik század diplomáciai története
5. §. A világháboru katonai és diplomáciai előkészitése
6. §. A magyarság felelőssége a világháboruért
7. §. Történeti és diplomáciai (angol, olasz, francia és amerikai) érvek a mi javunkra

II. RÉSZ. A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS JOGI BIRÁLATA
8. §. Általános kritikai elvek
9. §. Részletes jogi birálat
10. §. A békeszerződés és a nemzetközi szervezetek
11. §. A lefegyverzés nemzetközi jogi szabályozása
12. §. A nemzetközi védelem jogi szabályozása
13. §. A nemzeti kisebbségek jogi helyzete
14. §. A nemzetközi biráskodás

III. RÉSZ. A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS ERKÖLCSI BIRÁLATA
15. §. A nemzetközi erkölcs és az önrendelkezés
16. §. Külföldi erkölcsi birálatok a trianoni békeműről

Zárószó

---

Előszó

Habent fata sua libelli! Minden könyvnek megvan a maga sorsa! Ezzel a szállóigével szokták a könyvkiadók könyveiket vándorutjokra engedni! ...

Mi lesz e könyvemnek a sorsa? Mi célból irtam? Miért lépek vele a Közönség elé? Ezek a kérdések vetődnek fel a lelkemben most, amikor irásaimat sajtó alá rendezem.

Hogy e kérdésekre megfelelhessek, elmondom e könyv keletkezési történetét.

Hat év óta azt látom, hogy a magyar embereknek megsokasodott gondjai közt a legnagyobb, a hazájuk sorsa és jövendője miatti gondjuk. Miért lett a magyarsággal szemben hálátlan a kulturvilág? Mit vétettünk, hogy ilyen rettenetes csapás méretett ránk? Lehet-e a magyar nagypéntekből valaha a feltámadást hozó husvét? Ezek a nagy kérdések gyötrik fájó bizonytalanságukkal a magyar közvéleményt.

Azt minden magyar ember érzi, hogy a trianoni béke igazságtalan, jogtalan és erkölcstelen! Az élet körülményei azonban csak keveseknek teszik lehetővé, hogy ehhez az érzéshez megkereshessék az indokokat is, hogy ezáltal az érzésekből tudás, a tudásból pedig meggyőződés váljék, amely az érzésektől a tettekig vivő utat megmutathassa.

Én is éreztem ezt az érzést és kerestem hozzá a bizonyitékokat is, hogy az érzéseim meggyőződéssé erősödhessenek.

Igy jutottam el a nemzetközi jog- és diplomáciai történelem tanulmányozásához, mert ugy láttam, hogy ezen az uton találhatom meg a bizonytalan jelen kérdéseire a magyar jövőbe mutató feleleteket.

Amiket e tanulmányaim közben a nagy emberek igaz irásaiban feltaláltam, azt a fenti cél szolgálatába állitva, nyujtom e könyvben Magyar Testvéreimnek!

Az egybegyüjtött forrásanyag feldolgozásánál két ut állott előttem: az egyik a magyar békeszerződés anyagának górcsövi vizsgálata utján azoknak a hiányoknak és repedéseknek felsorolásához vezetett volna, amelyek a trianoni békemű gyengeségeit tárták volna fel.

A másik azon alapvető elveknek a birálata, amely elvek a magyar békeszerződés fundamentumát szolgáltatják.

Ez utóbbit választottam, mert ez az ut tetszetősebb, a t. Olvasók részére érdekesebb lesz és mert ezen az uton is elérhető a cél: annak megmutatása, hogy a trianoni békeokmány: a magyarság nagypénteki keresztje, nem az örök enyészetet jelképezi, hanem csak a megfeszitett igazságot, amely után feltámadásnak kell következnie.

Igy jött létre ez a könyv! Ezt a célt szolgálják ezen igénytelen sorok!

Ezek bejelentése után pedig sorsára bocsátom irásaimat! Habeant fata sua!

Budapest, 1925. november hava.
Dr. Cziáky Ferenc.

---