Madai Gyula
Magyar feltámadás
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
1. Tájékoztatás
2. Futam a jövő hangszerén
3. Árpád és Clemenceau
4. Függetlenség
5. Magyarország és a Habsburgok
6. A trónkérdés
7. Népek jelleme
8. Úr és paraszt
9. A népvezér
10. A föld
11. Többtermelés
12. Nem búzát: állatot!
13. Takarmány és kenyér
14. Állatfajok
15. Gazdasági népoktatás
16. A föld ipara
17. Szövetkezeti hatalom
18. Erő és akarat
19. Nagyatádi Szabó István
Előszó
Ez a kis könyv nem valami nagyigényű, mogorva szaktanulmány, pedig benne kényes politikai és közgazdasági kérdések húrját pengetem. A cikkek tartalmát legpontosabban ezzel a két bizarr kapcsolatú szóval jellemezhetem: politikai melódiák. Nem programmértekezés, de nem is költészet. Nem a felelős ész kínosan óvatos vallomása, inkább a felelőtlen szív csapongása a rajongás és a fájdalom szent magyar pólusainak végletei között. Olyan ez az írás, mint mikor az ember fájdalma önkívületében vagy álmában beszélget. S ki veheti el tőlünk a fájdalom fenségét és az álmokat?
A fejezetek egy részét a kommün vigasztalan napjaiban írtam önvigasztalásul. A vörös és véres romokon nem láttam más zöld lobogót, csak a földét, a mezőgazdaságét. Ettől vártam s várom ma is az igazi magyar feltámadást!
Gyakorlati tanácsaim s ítéletmondásaim, miket a mezőgazdasági cikkek tartalmaznak, kiváló szakemberek megállapításai. Övék a felelősség terhének fele érettük s enyém a másik fele, aki ezeket a jóknak, helyeseknek érzett tételeket és eszméket megragadtam s új hangszerelésben visszhangozom.
Fanyar, szalmalángmagyarok máris zsörtölődnek: hagyjunk már fel a többtermelés és a dán példa hánytorgatásával! Többet termelni csonka hazánkban úgy sem érdemes, mert nincs felvevő piaca termelvényeinknek!
Erre az ázsiai, henye érvelésre ez a válaszom. A folyton szaporodó emberiség éhsége s így az élelmiszertermelés konjunktúrája örök! De többet kell termelni azért is, hogy fokozhassuk a belfogyasztást s így levakarjunk e nemzet arcáról egy szociális penészt, a hiányos és rossz táplálkozás nemzetbetegítő és nemzetrútító stigmáját. És végezetre törhetetlen befurakodással, verhetetlen, jóminőségű árúval és jó vámpolitikával piacot kell hódítani a magyar szorgalom gyümölcsének. Kell és punktum!
Ezer évig csodák tartották fenn ezt a nemzetet. A konok akaraterő csodatételein nyugszik a jövendőnk is!