---

Tartalom

Előszó
I. A fegyveres béke a háború előtt
II. Az imperializmus Németországban
III. Az imperialista szellem Nagybritanniában
IV. Az imperializmus Franciaországban, Olaszországban és a Balkánon
V. Oroszország, mint nagy monarchia
VI. Az Egyesült-Államok és az imperiális gondolat
VII. A nagy háború közvetlen okai
VIII. A nagy háború eseményei 1917-ig
IX. A nagy háború Oroszország összeomlásától a fegyverszünetig
X. Politikai, társadalmi és gazdasági felbomlás a háború következtében
XI. Wilson és a versaillesi béke problémái
XII. A nemzetek szövetségének rövid vázlata
XIII. A békeszerződések főbb intézkedései
XIV. Jövendölések a legközelebbi háborúról
XV. A világ lelkiállapota 1920-ban

---

Előszó

Ez a kis kötet a világháborúnak, a háború előzményeinek és következményeinek az ismertetése egy angol írónak, H. G. Wellsnek a meglátásában. Wells nevét nagyon jól ismeri a magyar olvasó. Először fantasztikus regényei szereztek neki Verne-szerű népszerűséget, azután egyre jobban elmélyülő társadalmi regényei terelték rá a közfigyelmet, majd pedig, a szociális kérdésről írott teljesen egyéni felfogású könyvei emelték korunk legnagyobb gondolkodóinak a sorába.

A jelen kötet kiszakított, de önálló része egy nagyobb munkának, amely az egész emberiség történetét tárgyalja. Wells abból a szempontból indul ki, hogy az emberiség története tulajdonképen az eszmék és gondolatok története. Ezeket az eszméket és gondolatokat nyomozza s keresi, hogy milyen hatásokat váltottak ki az egyes nemzetek s az egész emberi nem életjelenségeiben.

A háborús könyvek és röpiratok hosszú sorozata után, mely egyre duzzadó tömeg gyanánt tölti meg könyvespolcainkat és papírkosarainkat, indokoltnak mutatkozott Wells nagy könyvéből épen a világháborút tárgyaló fejezeteknek a lefordítása. A túlsó oldal felfogásának a megismerése csak hasznos lehet, különösen ha az, aki ezt a felfogást tolmácsolja, magasabb szempontból nézi a lejátszódott eseményeket és a saját oldalával szemben sem hallgatja el a keserű igazságokat. Hogy viszont teljesen senki sem vonhatja ki magát a saját miliőjének a hatása alól, csak természetesnek lehet tekinteni.

A háború felidézésében talán Wells nagyobb felelősséget tulajdonít a központi hatalmaknak, mint amekkora őket tényleg terheli. Lehet, hogy ebben része van annak a perverz gyönyörűségnek, mellyel az új hatalmasok Németországban és a szétesett monarchiában az összeomlás után mindent közzétettek, ami a régi rend embereinek felelősségét bizonyítja, míg a túlsó oldalon még mindig csak a külügyi hivatalok által megfelelő összeválogatásban közzétett dokumentumok szerepelnek a nyilvánosság előtt. Viszont Wellsnél élesebben alig ítélte el valaki Wilson szereplését, a békekonferencia nagyjainak felületességét, szűkkeblűségét és magának a békének a tarthatatlanságát. Könyve nem védőirat ugyan mellettünk, de egyetemes emberi szempontból bonckés alá veszi a békeszerződések lehetetlen intézkedéseit és mai formájában a győzők imperializmusát szolgáló nemzetek szövetségét s kimutatja ezeknek a világbéke szempontjából tarthatatlan voltát.

A fordítás híven adja vissza az eredeti szöveget, csak a brit imperializmusról szóló fejezetben az Irországra vonatkozó rész, mely az angolokat közvetlenül érdekli, de tőlünk kissé távol áll és aránytalanul terjedelmes, van némileg megrövidítve. Elmaradtak természetesen az utalások a megelőző fejezetekre is. Közöltük ellenben az összes eredeti jegyzeteket, úgy azokat, amelyek forrásmunkákra utalnak, mint amelyek a szöveget egészítik ki. Utóbbiakat illetőleg megjegyzendő, hogy Wells könyvét megjelenése előtt egész sor barátjának, ismerősének, tanároknak, politikusoknak stb. bemutatta s felkérte őket, hogy megjegyzéseiket tegyék meg. Ezeket mind a kötetébe iktatta. Így azok a jegyzetek, melyek betűvel nincsenek megjelölve, Wellsnek a jegyzetei, míg a betűs jegyzetek másoktól származnak. A saját jegyzeteimet, melyeket a lehető legkevesebbre szorítottam, T. S. betűkkel jelöltem meg.

Tonelli Sándor.

---