Cséry Lajos
Most vagy soha!
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. FEJEZET
Mennyi volt a vesztesége a gazdaközönségnek a kiviteli tilalom folytán 1921/22-ben?
Mi a teendő?
Mit követelünk?
Mit ajánlunk fel?
Milyen módon történik az ellátás?
Milyen előnyt jelent ez a tervezet a gazdára?
II. FEJEZET
Az állam kiadásainak fedezése
Meg bírják-e fizetni ezt a nagy adót a földbirtokosok?
Most vagy soha
Bevezetés
1921. év június havában szétküldtem egy röpiratot, melyben a gazdák szervezkedésére irányuló tervezetemet kifejtettem és felkértem azokat, a kik helyeslik tervezetemet, egy levélben vagy levelezőlapon jelentsék be csatlakozásukat. Július—augusztusban beérkeztek ezek a feleletek. A gazdák többsége bejelentette csatlakozását. Rögtön hozzáfogtam egy új röpirat írásához, melyben az új állapotokhoz idomítottam tervezetemet és amelyben ígéretem szerint egy szervezkedő gyűlésre hívtam a gazdákat.
Már ki volt szedve a röpirat, midőn kétoldalú tüdőgyulladásban megbetegedtem. Tíz hónapig munkaképtelen voltam, csak az utóbbi hetekben épültem fel annyira, hogy újra nekifoghattam szobámban az írásnak.
A viszonyok azonban annyira megváltoztak ezen ötnegyed év alatt, hogy az összes számadásokat át kellett dolgoznom. Ezalatt az idő alatt pénzünk lezuhant 0.22-re, a búza világpiaci ára, amely szétküldött röpiratom idejében 2000 korona volt, míg röpiratomon dolgoztam, 5000 koronára, betegségem alatt 16,000 koronára ment fel. Most, midőn jelen röpiratomat szétküldöm, I. fejezet alatt a mult évi decemberig megírt röpiratot is csatolom, mert oly tanulságos az az átalakulás, amely ez időben lefolyt.
Az 1921 júniusban szétküldött röpiratom idejében a búza világpiaci ára 2000 korona, a költségvetés 26 milliárd. 20 kilogramm búza világpiaci ára 400 korona. A földbirtokosok által proponált adója kitett 8 milliárd 800 millió koronát, ami a költségvetés egyharmadrészét fedezte, míg a megmaradt 2/3 rész fedezetét tisztviselők, hadsereg, rokkantaknál stb. való megtakarítás azáltal, hogy mi azokat a békeáron láttuk volna el és így a költségvetésből az ezekre beállított kiadásokat ki kell vonni, továbbá a földbirtokosok egyéb vagyona után, valamint más osztályok vagyonából könnyen fedezhető lett volna.
Decemberben a búza világpiaci ára már 5000 korona volt. A 20 kilogramm világpiaci ára 1000 korona. A földbirtokosok egyenes adója tehát összesen a 22 millió kishold után kitett 22 milliárdot. Úgy hírlett, hogy az állam költségvetésének kiadása 36 milliárd. Ekkor már kétharmadrészét fedezte ez az adó. A tisztviselők stb. segélyezésére preliminált összegek a budgetből való kivonása, valamint más osztályok adóival ekkor már nemcsak fedezni lehetett volna a budget összes kiadásait, hanem tekintélyes összeg maradt volna az államnál az adósságok törlesztésére vagy beruházásokra.
Ma a búza világpiaci ára több mint 15,000 korona. A 20 kiló 3000 korona. Kishold adója tehát 3000 korona, összesen 66 milliárd. A költségvetés kiadása, mint hírlik, 65 milliárd. A 20 kilogrammos adó tehát fedezi a teljes kiadást, marad a megtakarítás és más osztályok adója törlesztésére vagy beruházásra, ami igen sok milliárdot tesz ki.
Az első tanulság ebből az, hogy a földbirtokos mindig egyformán, legyen a búza világpiaci ára 2000, 5000 vagy 15,000 korona, a búza világpiaci árának egyötödét fizeti adóban holdanként, azaz 400, 1000 és 3000 koronát a fentebbi három esetben. Tehát a földbirtokosra egyforma teher hárul, akár 400, 1000 vagy 3000 koronát fizet holdanként. Az is tökéletesen mindegy a földbirtokosnak, hogy az ellátatlanoknak ingyen adott terményeinek értéke az első esetben 10 milliárd, a másodikban 20 milliárd, a harmadikban 60 milliárd.
Az azonban nem mindegy a földbirtokosoknak, hogy kiviteli tilalmakkal leszorítják terményeinek árát és behozatali vámokkal megdrágítják szükségleteinek beszerzését. Hogy a tavalyi esztendőben 80 milliárdot, az idén 150 milliárdot vesznek el jövedelmükből és adják a sibereknek, csempészeknek, bankoknak, plutokratáknak és az így megcsonkított vagyonokból földváltságot, jövedelmükből földadót vesznek és emellett a deficit havonként circa másfélmilliárddal szaporodik, épp úgy az államadósságok, hogy a drágaság, melyet minden hónapban kétszer letörni ígérnek, oly módon növekedik, ami kétségtelenül új deficitet és új adókat kell hogy eredményezzen. Míg majd odajutunk, hogy az államadósság több lesz, mint birtokaink értéke, akkor majd a most dédelgetett siberek, plutokraták kiviszik valutára váltott pénzüket és mi itt fogunk maradni, mint a világ szegényei, bevételünk 9/10 részét az államnak kell adnunk. Látjuk, hogy nem baj az, ha a kiadások a költségvetésben emelkednek, ha ugyanakkor a búza világpiaci ára is emelkedik. De az lesz a nagy baj, hogy a kiadások szaporodnak és a búza világpiaci ára nem növekszik, mert akkor több adót kell fizetnünk, többet kiadnunk és az nem térül meg a belföldi és a világpiaci árak különbségéből. Ha pedig ez a folyamat meg van kezdve, amint máris megindult, az rohamosan nő és ha nem tudunk neki gátat vetni, úgy rövidebb idő alatt odajutunk, amint azt fentebb kifejtettem.