---

Tartalom

Bevezetés

I. A rézércek magyarországi bányászatának európai jelentősége
II. A Bethlenfalvi Thurzó-család
III. Krakkó-Mogila - a Thurzó-legenda
IV. A "Wasserkunst"
V. Goslar és Rammelsberg
VI. Besztercebánya
VII. A Thurzó-Fugger besztercebányai rézvállalat megalakulása
VIII. A rézvállalat tevékenységének kezdete
IX. Az "Ungarische Saigern" rézfinomító eljárás
X. A "közös magyar üzlet"
XI. Nagybánya - Thurzó György átveszi apja helyét
XII. Thurzó Elek
XIII. Az önálló Fugger rézvállalat
XIV. A Fugger rézvállalat utolsó évei
XV. Összegzés
XVI. A rézvállalat a Fuggerek után

Irodalom- és forrásjegyzék
Az ábrák és képek jegyzéke

---

Bevezetés

A magyar bányászat történetének minden valószínűség szerint legszélesebb körben ismert és legteljesebben publikált fejezete a német "Neusohler Kupferhandel" fordításaként legtöbbször csak "besztercebányai rézvállalat"-nak nevezett Thurzó-Fugger konzorcium története. A vállalkozás történetét feldolgozó publikációk hatalmas száma és terjedelme azonban ma már legalább annyira akadálya a történtek tételes megismerésének, mint amennyire lehetővé teszi annak tanulmányozását. Az adatokat ugyanis legtöbbször úgy kell kihámozni a sokezer oldalnyira duzzadt, elsősorban magyar, német, lengyel és szlovák nyelven megjelent szakirodalomból.

Az alábbiakban ennek a "bőségkosárnak" az irodalomjegyzékben feltüntetett töredékét feldolgozva igyekeztem időrendbe szedni az események láncolatát, csupán annyi magyarázatot fűzve leírásukhoz, amennyit értelmezésükhöz és az összefüggések megvilágításához elengedhetetlenül szükséges ítéltem.

A címben szereplő krónika valójában tehát egy idézetekkel, magyarázatokkal és forráshivatkozásokkal kiegészített kronológia, amely a magyar történelem legnagyobb szabású és egyetlen európai jelentőségű bányászati-kereskedelmi vállalkozásának történetét ismerteti, Thurzó János, György és Elek életrajzi vonatkozású adataival együtt.

Bevallom, hogy a vonatkozó szakirodalom egészét meg sem próbáltam számba venni, hiszen annak jelentős része (pl. az angol, német, lengyel vagy szlovák nyelven megjelent publikációk többsége) elérhetetlen volt számomra. Megelégedtem azzal, hogy egy reprezentatív metszetet nyújthassak a tárgyra vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomból. Úgy gondolom azonban, hogy a krónikában így is minden fontosabb esemény és történés szerepel.

Az irodalomjegyzékben szándékosan olyan, elsősorban a hazai sajtóban megjelent, publikációkat is feltüntettem, amelyek sajnálatos módon megalapozatlan állításokat, illetve téves vagy legalábbis megkérdőjelezhető adatokat is tartalmaznak. Tettem ezt azért, mert ezek is hozzájárultak ahhoz a nagyon vegyes képhez, amely ma bennünk él a Thurzó, illetve a Fugger családról, illetőleg nagyszabású közös vállalkozásukról.

---