---

Tartalom

Előszó
I. A magyarok eredete, őshazája és nyelve
II. Magyarország történelme
  A Magyar nemzet hőskora
    Vándorlás, honszerzés, vezérek kora
III. Magyarország történelme
  A magyar keresztény egyház megszervezése Szent István, Szent László korában és a keresztes háborúk hatása Magyarországra
IV. Magyarország történelme
  Magyarország, mint a nyugati műveltség védőbástyája az Árpádok korában
V. Magyarország történelme
  A tatárjárástól a mohácsi vészig
VI. Magyarország történelme
  A mohácsi vésztől a szatmári békéig
VII. Magyarország történelme
  A szatmári békétől Világosig
VIII. Magyarország történelme
  Világostól napjainkig
    Az önkényuralom korszak
    Az októberi diplomától az 1867-iki kiegyezésig
    A dualizmus története a szabadelvű-párt megalakulásáig
    Tisza Kálmán kormányzata
    Tisza Kálmán bukásától a koalíció kormányrajutásáig
    A koalíció kormányzása
    A munkapárt megalakulása és Tisza István küzdelme az obstrukcióval
    Tisza István kormányzása a világháború kitöréséig
    A világháború alatt
    A Károlyi-féle Nép-köztársaság
    A kommunista Tanács-köztársaság (Proletárdiktatura)
    A kommunizmus bukásától napjainkig
IX. Magyarország földrajza
  Az ország felszíne
  Éghajlat
  Vízrajz
  Talaj, növényzet, állatvilág
  Közigazgatási felosztás, városok, nemzetiségi és vallásfelekezeti megoszlás, műveltségi viszonyok
  Magyarország tájai és nevezetesebb városai
  Budapest székesfőváros
X. A magyar alkotmány
  A magyar alkotmány jellegzetessége
  A magyar alkotmány történeti kialakulása
    Az ősi magyar államszervezet
    A Szent István-i államszervezet
    Az aranybulla
    Az alkotmányos királyság felé
    A Szent Korona eszméjén nyugvó államszervezet
    A rendi szervezet
    A törvényhozó hatalom megoszlása a király és nemzet között
    A magyar szokásjog és Werbőczy
    Az alkotmányos nemzeti küzdelmek kora
    A pragmatica sanctio
    A 48-as törvények és a 67-es kiegyezés
    Népköztársaság-Tanácsköztársaság
    Az alkotmányos élet helyreállítása
  A magyar alkotmány mai alakjában
    A király
    A kormányzó
    A nemzet
    A törvényhozás
    A végrehajtó hatalom
    A bírói hatalom
XI. Irodalom
XII. Tudomány
XIII. Művészet és zene
XIV. Magyarország mezőgazdasága
XV. Magyarország ipara
XVI. Kereskedelem, Pénz és Hitelügy, Közlekedés
  Kereskedelem
  Pénz és Hitelügy
  Közlekedés
XVII. Mit tett Amerika a magyar nemzetért?
XVIII. Mit tettek a magyarok Amerikáért?
XIX. Trianon

---

Előszó

A mult század nyolcvanas éveitől kezdve egészen a világháború kezdetéig a kivándorlás Magyarország területéről Amerikába évről-évre fokozódott. Az Amerikába vándorolt magyarok, minek utána leküzdötték az első évek nehézségeit, általában véve jó elhelyezkedést találtak új hazájukban, sőt egyesek tekintélyes társadalmi állást is tudtak maguknak kivívni. A nagy háború előtt az amerikai magyaroknak Magyarországgal való kapcsolata nem volt olyan szoros és benső, mint az utóbbi években, talán leginkább azért, mert Magyarországon aránylag kevesen érezték meg az amerikai magyarság nagy fontosságát. Talán a legelső, aki az érzelmi kapcsolatok kiépítésén lelkesen fáradozott, s azóta is Magyarországon mindig az amerikai magyarság szószólója, Zseny József volt, aki 1902-ben az akkor fennállott Országos Nemzeti Szövetség turulos nemzeti zászlaját kivitte az amerikai magyarsághoz, résztvett a clevelandi Kossuth-szobor leleplezésében és egyik előmozdítója volt annak a tervnek, hogy az amerikai magyarok adományaiból Budapesten Amerika és az egész világ nagy hősének, Washington Györgynek, szobor állíttassák.

A világháború után a fehérre vérzett, letiport és feldarabolt Magyarország sokkal inkább tudatára ébredt az amerikai magyarság jelentőségének. Közrejátszott ebben az is, hogy az amerikai magyarság a saját kezdeményezéséből, tőle telhetőleg igyekezett a balsors csapásai alatt szenvedő ó-haza segítségére jönni. Még 1919-ben, a fegyverszünet idejében, az Amerikai Magyar Szövetség nevében Pivány Jenő és az azóta elhúnyt dr. Baracs Henrik előadták Magyarország ügyét a washingtoni szenátus külügyi bizottságában és az amerikai magyarság nevében kérték, hogy a szenátus olyan békeszerződést, amely Magyarország feldarabolását mondaná ki, ne ratifikáljon. Az Amerikai Magyar Szövetség indította meg a szibériai magyar hadifoglyok segélyezésére és hazaküldésére irányuló mozgalmat is, míg egy New Yorkban alakult bizottság a magyar kórházak és a magyar gyermekek segélyezésére, Hoover akkori kormánybiztos védnöksége alatt, még az amerikai méretek szerint is óriási összeget gyűjtött. Azóta se szeri, se száma azoknak a kisebb-nagyobb segély-akcióknak, amelyeket az amerikai magyarok az ó-hazában válságos helyzetbe jutott egyházak, emberbaráti egyesületek javára megindítottak.

Az amerikai magyarságnak ez a szivekbe markoló, nemeslelkű áldozatkészsége volt egyik indító oka annak, hogy Kossuth Lajos szobrának leleplezésére, amelyet emlékére New Yorkban állítottak, Magyarország társadalma, a társadalom minden rétege nagyszámban zarándokol Amerikába. A nemzeti zarándoklás alkalmából a Magyar Nemzeti Szövetség vezetősége elhatározta, hogy némi viszonzásul az ó-haza iránt annyiszor megnyilvánult szeretetért vigyünk amerikai testvéreinknek olyan szellemi és erkölcsi értéket jelentő ajándékot, amely az Amerikába kivándorolt magyaroknak, és még inkább az ott született és magyarul tudó gyermekeiknek gyönyörűségére, épülésére, őseik hazájának és saját leszármazásuknak megbecsülésére fog szolgálni.

Az amerikai magyarok kezébe óhajtunk adni egy olyan könyvet, amelyben az Amerikába szakadt véreink - röviden összefoglalva, de azért mégis alaposan megírva - megtalálhatják azokat a leglényegesebb ismertetéseket, amelyek őseik eredetét, nyelvük szépségeit, Magyarország történetét, földrajzát, alkotmányát, gazdasági és kulturális állapotát, Amerikával való történelmi kapcsolatait, Kossuth Lajos amerikai útjának jelentőségét, a trianoni békediktátum gyászos következményeit és szörnyű igazságtalanságát tárják fel. Azt hisszük, hogy e munka minden amerikai magyar házánál, ahova majd eljut, szívesen látott ajándék lesz, mert egyrészről megtudják magyar véreink belőle azt, ami sem magyar, sem amerikai könyvekből, legalább így tömören összefoglalva, nem tudható meg, másrészt mert ez a könyv hozzá fog járulni olyan balhiedelmek eloszlatásához, amelyeket Magyarország nem ismerői, vagy esetleg rosszakarói terjesztenek a magyarokról és amelyek - az amerikai magyar sajtó elismerésre méltó munkálkodása ellenére is - gyakran a magyarok és még inkább Amerikában született gyermekeik között is hitelre találnak.

Ez a könyv Pivány Jenőnek, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának tervezete szerint készült, s megírásában, illetve összeállításában a tervezőn kívül a következő szakemberek voltak szívesek résztvenni: dr. Ajtay József, dr. Fenyő Miksa, dr. Gombos Albin, dr. Jancsó Benedek, dr. Jánossy Dénes, Kádas Károly, dr. Kiss József, dr. Lampérth Géza, Lipthay Béla, dr. Máthé Elek, Mutschenbacher Emil, dr. Pongrácz Aladár, Péterffy Oktáv, Sajóhelyi István, Szávay Gyula, Szöllősy Zoltán és Tanfi Iván.

Szándékunkban van ezt a könyvet ez év végére angolul is megjelentetni ama magyar származású amerikai gyermekek és felnőttek számára, akik a magyar nyelvet már nem, avagy kevéssé beszélik és általában amaz amerikai barátaink számára is, akik Magyarország és a magyar nép iránt elfogulatlanul érdeklődnek.

Mielőtt ezt az előszót lezárnók, külön is hangsúlyozzuk, - bár erre a hangsúlyozásra az amerikai magyarok közismert lojalitása folytán talán nincs is szükség - hogy e könyv nem azt a célt kívánja szolgálni, hogy az Amerikába szakadt magyarságnak az Amerikai Egyesült Államok iránt való hűségét csak némileg is csökkentse. Ellenkezőleg úgy érezzük, hogy Kossuth Lajos nemzetének Amerikában letelepedett fiai önmaguk iránt volnának hűtlenek, ha bármi okból csorbát szenvedhetne bennük az igaz hűség érzete Washingtonnak velünk oly rokonlelkű, szabadságszerető nemzete iránt. És már a magyar becsület szempontjából is feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy azok a magyarok, akik végképpen Amerikában telepedtek le és ott az állampolgárságot megszerezték, minden tekintetben és teljes odaadással megfeleljenek azoknak a kötelességeknek, amelyeket a nekik új hazát adó, régi hazájukkal lelkileg annyira rokon nagy köztársaság állampolgársága rájuk ró. Csak azt kívánjuk, hogy az amerikai magyarság tudatában legyen annak a büszke örökségnek, amelyet magyar leszármazásuk rájuk hagyott s kellően fel legyen vértezve a magyarok ellen külföldön gyakran terjesztett balhiedelmek eloszlatására és a sokszor célzatosan terjesztett hamis állítások megcáfolására.

Budapest, 1928. február havában
A Magyar Nemzeti Szövetség

---