Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Tiszta szívvel

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom


Kabdebó Lóránt: 1956-os Pilvax a Várban: A Régi Országház étterem legendája

A TISZTA SZÍVVEL FOLYÓIRAT TARALMA
Román Károly
  Vihar /vers/
  Nyirség /vers/
  Akkor este /vers/
Nagy Lajos: Amikor valaki megért valamit /elbeszélés/
Máté Imre
  Az ősz elé /vers/
  A föld szerelme /vers/
  A szent tehenek /vers/
Román Károly: A Tisza mellől /cikk/
Szakács Sándor
  Tékozlón /vers/
  Fáj, hogy... /vers/
  Szakadék szélén /vers/
ifj.Domokos Pál Péter: Erről is beszéljünk! /cikk/
Bertolt Brecht: És mit kapott a harcos felesége.../vers/ Ford.: Balogh Lajos
Tóth István müfordításai:
  M. I. Lermontov: Hazám /vers/
  R. M. Rilke: Ősz /vers/
  P. B. Shelley: Holnap /vers/
Varga D. László müfordításai:
  André Libéráti: Szerelmi költemény
  P. Seghers: A puszta /vers/
  P. Seghers: Páris /vers/
  J. Darle: Hivószó /vers/
Máté Imre: Zörgessetek és megnyittatik. /cikk/
Harsay György: "Eppur si muove" /cikk/
Fehér Pál: Kálidásza /tanulmány/
Kabdebó Lóránt: A népi klasszicizmus reneszánsza /tanulmány/
Dobszay László: Gondolatok a Liszt-verseny után /cikk/
Kőhegyi Mihály: Ismeretlen Móra-levél
Alföldi Géza: "Strukturakutatás" a régészetben /tanulmány/



Fülszöveg

Nosztalgia tárgya lenne a valahai bölcsészek egyetlen számot megért folyóirata? Itt, a Várban tervezték a "Kolhoz" Kör összejövetelein a Régi Országház étteremben. A forradalom előtti pillanatban jelent meg az ELTE bölcsészkarán. Nem forradalomra készülő ifjak írták, de emberi életre vágyó egyetemisták, utóbb neves költők, műfordítók, tudósok, közéleti személyiségek. Ami már egyértelműen a forradalom sugallatát hordozta benne: Máté Imre verse. Münchenben megjelent kötetében keveset alakított rajta, a reprint mellett a vers végleges szövegét itt tesszük közzé.

K. L. (Kabdebó Lóránt)

A szent tehenek

Áll a vonat: a nyilt pályán kint vesztegel,
az indítóhoz nyúlni senki sem mer.

A szíveken vakhit és szent tisztelet ül,
aki morog is, csak a foga közül.

A mozdony rikolt, de még rikoltása sem mer
átbukfencezni a szent teheneken.

Mert senki sem tudja, hogy mik is ezek, -
Tehénistenek-e, vagy istentehenek.

Csámcsognak bambán, ravaszul hunyorognak,
s pár lépést tesznek előre, - holnap.

A tömeg ujjong, és csikordul máris a fék.
Rozsdás, nyikorog, de fordul a kerék.

Még el sem indul, a néhány hájas barom
Újra csak ott fekszik a vágányokon.

S van még aki a sínre abrakot dob nekik!
Igaz, mások az ostort emlegetik!

Máté Imre


×