Tartalom

Előszó

A Csokonai életmű kritikai kiadásának munkálatait 1972-ben kezdték meg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi Intézetének oktatói és a hozzájuk társuló kutatók a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan fogtam hozzá én is a Csokonai-szókincstár előkészítéséhez. A szerző művei közül először a színművek jelentek meg Pukánszkyné Kádár Jolán munkájaként 1978-ban. Ebből készítettük el Bölcskei Andrással a színművek szókincsének szövegszótárát és adattárát. Megjelent 1993-ban a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke Számítógépes Nyelvtörténeti Adattárának 5. köteteként.

A Csokonai-szókincstár általam szerkesztett, 2011-ben a Debreceni Egyetemi Kiadó által a Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár 12. számaként kiadott II. kötete a szerző egyéb prózai műveinek szókincsét tartalmazza. Ezek a következők: az 1990-ben megjelent Szépprózai művek, 1999-ben Levelezések, 2002-ben Tanulmányok és ugyancsak 2002-ben napvilágot látott Feljegyzések. A szókincstári rész a szépprózai művek és a tanulmányok szókincsét dolgozza fel. A levelezés és a feljegyzések anyagát külön-külön a Függelékben adattárszerűen közöltük, mert nem akartuk a műfajokat keverni.

A Hlavacska Edittel együtt készített, és a Debreceni Egyetemi Kiadó által megjelentetett Csokonai-szókincstár III. kötetében a költő verseiben előforduló szavak szerepelnek. A munka alapját a szerzőnek Szilágyi Ferenc által szerkesztett, és az Akadémiai Kiadónál közzétett művei adják: Költemények 1 (1785-1780), Költemények 2 (1791-1793), Költemények 3 (1794-1796), Költemények 4 (1797-1799) és Költemények 5 (1800-1805). Az újabb kutatások megállapították, hogy az ezekben a kötetekben szereplő versek némelyike nem Csokonai szerzeménye, és előkerült azóta néhány olyan is, amely Csokonaitól származik, de hiányzik a kritikai kiadásból. Minthogy ezek nem szerepelhettek a mi kötetenként elkészített adattárunkban, ezért nem tudtunk velük foglalkozni. Jelenthetnek-e ezek a szerző szókincsének megítélése szempontjából valamiféle többletet? Nemigen. Az általunk feldolgozott anyagban levő idegen szerzőktől származó versek korabeli alkotások, tehát nem tartalmaznak olyan szavakat, amelyeket Csokonai ne ismert volna. A költőtől származó kimaradt versekben pedig nem valószínű, hogy lenne olyan szó, amely köteteinkben ne szerepelne. Ezek a többletek, illetőleg hiányok már mennyiségüket tekintve sem befolyásolhatják a szerző szókincséről a kritikai kiadások alapján kialakult képet.

Ebben a kötetben két listát adunk közre. Az elsőben a fent jelzett kiadványokban levő 22 139 szót közöljük ábécérendben, a másodikban pedig előfordulásuk gyakorisága szerint mutatjuk be ezt a szókincset.

Jakab László