---

Tartalom

IMA ÉRTÜNK, MAGYAROKÉRT
Ima értünk, magyarokért
Egyszer én is hazatalálok
Szeretnék hinni, Uram!
Öregszem
Adj erőt!
Már semmiben sem vagyok biztos...
Magyar Korpusz
Könnyem, mint folyó...
Lemorzsol az idő
Az én Pusztám
A példaképhez
Én csak úgy...
A hajnalból jöttem
Fáznak a teleim
Színekben élve...
Várom - hogy virradjon!
Áldás lebeg, vibrál...
Embernek születtem
Mosolyokat varázsolnék!
Honvágy (2009)

MINTHA MÁR...
Mintha már...
Keresem magamat
Nem kímélt sorsom agyon
Látva - látom
Csak késhegynyi már az idő!
Elmúlt karácsonyi hajnalok
A Hold könnyei peregnek...
Fohász
Kár már vezekelni
Bőröndöm teli
Vöröset vérzik a múló idő...
Mint a búzakéve
A katica hét pettye
Téli Duna
Vagyok, aki vagyok
Az ősz köde
Holdharmatban - Napfényporban
Újra itt a tavasz
Nincsenek nagyra tör: álmaim
Áldásosztón
Gyermekemnek
Tavasz
Kötelet font körém az idő
Sokkarú szörnyeteg
Ülök a Duna-parton
Elsárgult a nyár
Uram! Adj vidám órákat!
Szülőföldem
Csak káprázat
Igazi purgatórium
Helyzetkép

TE CSAK DALOLJ!
Te csak dalolj!
Ki szüli meg a gyermeket?
Csak telik nap, nap után...
Prédák
Volt - van - nincs
Szívemnek fáj a sötét
Kiváltságos szabály
Komor lett a világ
Vér, könny, halál...
Nem menekülhetünk
Harsogva rág a közöny
Állatkertben
Szájzár...
A csönd gondolatokat szül
Vagyunk
Meddig még?
Állat-mese
Repül a cápa!

A HUSZONEGYEDIK SZÁZAD MARGÓJÁRA
A huszonegyedik század margójára
Szögek a fogak
Volt egy Európa?
Vágtat az élet
Új szelek lengnek
Vigyázzátok e múló világot!
Ha rosszul sáfárkodunk...
Rohanó idő árnyékában
Öntudatot kellene vetni - aratni!
Meg kellene óvni a bárányokat...
Nincsen határ
Üres, tátongó semmi...
Az igazság...
Villog a vörös
Csigavér, csak csigavér!
Óriás talpak alatt
Egy epizód...
Afrikai látkép
Ez Afrika - Fekete Afrika
Szívszorongató
Afrikai tornádó
Afrika veszte...

---

Fülszöveg

Rentsch Piroska hetedik verskötete a Magyar Korpusz magaslati pontján mutatják ezt az érzékeny, az igaz emberi értékekért perelő költészetet, amelyben a szülőföld és magyarság szeretete kapcsolódik egybe a versén küzdelmes helyzetértékelésével. E küzdelem magyarázata, hogy a költőnő húsz évig Németországban élt, s mint ez műveiből (regényeiből is) kiolvasható, épp ez a helyzet késztette a gyerekkorból hozott élmények mélyebb átélésére. A magyarság az itt élők számára levegő. El kell menni az országból, hogy megértsük a magyar életérzést. Felismerjük a tradíciók harmóniát és derűt sugárzó erejét. Rentsch Piroska életszámvetésében mindez szerves kapcsolatban van életének eseményeivel. A lényeg ezúttal is a sors és az idő elfogadásának bölcsen szemlélt megélése, amelyben a kereső én otthonra és harmóniára talál a létezésben.

Baán Tibor

---