---

Tartalom

Előszó
Bevezetés

I. ANGOL ÉS AMERIKAI KRITIKÁK:
Keynes J. M.: A béke gazdasági következményei
Keynes J. M.: A békeszerződés reviziója
Lansing Róbert: A béketárgyalások
Angol kritikák a londoni parlamentben
Az amerikai unitáriusok Erdély állapotáról
A Ref. Presbiteri Szövetség Erdély helyzetéről
Cornish Louis: Transylvania in 1922
Birkhill Róbert: A háború magvai
A Vallási Kisebbségi Jogok Amerikai Nagybizottsága Erdélyről
Sir William Good: A békeszerződés reviziójáról
Rev. dr. G. A. Frank Knight: A békeszerződésről
Colligan J. H.: Erdély balkánizálása
Snowden és Henderson angol miniszterek a békerevizióról
Cooligde é.-a. elnök nyilatkozata a békerevizióról
A Presbiteri Világszövetség kongresszusa Erdélyről
Heyking báró: A fajok türelmetlensége Európában
Smuts délafrikai miniszterelnök a paktumról
Asquit angol miniszterelnök a békerevizióról
Whelpley amerikai publicista Magyarországról
Birmingham G-: Vándorút Magyarországon
Maurice F. tábornok a leszerelésről
Strachey Leo az amerikai álláspontról
Amerikai levélíró a békerevizióról
Mac Donald v. angol miniszterelnök a revizióról
Grey Edvard angol külügyminiszter emlékirata
Birinyi K. Lajos: Magyarország tragédiája
Troubridge E. angol tengernagy Magyarországról
Sir M. Bunsen Magyarországról
Baldwin angol miniszterelnök a locarnói konferenciáról
Garvin J. a trianoni békéről
Macfarland: Az erdélyi egyházakról
Beazley R. és Toynbee a kis-ántántról
Durham Edith: A szerajevói bűntényről

II. FRANCIA VÉDEKEZÉS:
Tardieu Andrée: A béke

III. OLASZ TÁMADÁSOK:
Nitti Francesco: Nincs béke Európában
Nitti Francesco: Európa hanyatlása
Nitti Francesco: Európa tragédiája
Nitti Francesco: nyilatkozata Magyarországról
Nitti Francesco: A béke
Ferrero G.: A béke tragédiája
Bencivenga R.: A törhetetlen bástya
Egy előkelő külföldi Magyarországról
Belloni, Giannini és Tamaro A. Európa helyzetéről
Buratti V. Magyarországról és a békerevizióról
De Ambrosi M. Magyarországról és a békerevizióról

IV. LENGYEL ROKONSZENV:
A cseh-orosz korridor veszedelme
Zdiechowski M : Magyarország tragédiája
A. Dorien: A közös határ Magyarország és Lengyelország közt
Lg. Stamirowski: Egy európai közép-ántántról

V. FRANCIA BÉKEHANGOK:
Jean-Desthieux: Nincs béke
Tisseyre Ch.: Csonka-Magyarország
Tisseyre Ch. újabb nyilatkozata
Fabre-Luce A.: A győzelem
Ebray A.: A piszkos béke
France Anatol: A békeszerződésről
Morhardt M.: Bizonyítékok a háború bűnszerzőiről
Francia szellemi munkások felhívása
Regnier P.: Az újjászülető Magyarország
D'Auer P.: Magyarország csatlakozása Németországhoz

VI. NORVÉG VÉLEMÉNY:
Nansen Frithjov: A Népszövetségről

VII. A NÉMET KÖZVÉLEMÉNY
Wilhelm Kronprinz: A háborús bűnösségről

Befejezés

---

Előszó

1925 jan. 29-én a Külügyi Társaságban tartott előadásomat azzal végeztem, hogy a békerevizió eszméje ezidőszerint még csak utópia, de az igazság elindult s előbb-utóbb megérkezik.

Félesztendő multán a békerevizió felé határozott lépés történt a Dawes-féle tervezetben, mely a versaillesi béke anyagi részének törlesztési módját határozza meg.

Újabb negyedév múlva a locarnói egyezményben megtörtént a második nagy lépés előre, midőn Németország, Franciaország és Belgium biztosították az egymásközti határok sérthetetlenségét. A rajnai határ feletti szerződést kiegészítik azok az egyezmények, amelyekben Németország és valamennyi nyugati és keleti szomszédja - Oroszország kivételével - kötelezi magát, hogy minden esetleges viszályt döntőbírósági ítélet alá bocsátanak.

A döntőbírósági ítélethez való föllebbezés által Németország útja nyitva van a revizió felé.

A versaillesi béke megkezdett reviziója után következnie kell a trianoninak is, mint ahogy Törökország sèvresi békéjét már előbb módosították a lausannei békerevizióval.

A békerevizió eszméje tehát egy éven belül az utópia álombéli reményvilágából a reális élet napvilágába lépett. Annál erősbödő hittel remélhetjük tehát mi is szomszédainkkal szemben a békereviziót, ami nélkül állandó béke el nem képzelhető a Kárpátok övezte "született ország" területén és környékén.

Mert mélyen érezzük Nitti, volt olasz miniszterelnök Magyarországra vonatkozólag mondott szavai igazságát, hogy egy nemzet magára vállalhat minden nyomorúságot és nélkülözést, de sohasem mondhat le méltóságáról és becsületéről, hacsak nem akar öngyilkos lenni. ("A béke" előszavában a magyar kiadáshoz.)

Ez a tudat és a magyar nemzeti közérzűlet ösztönöz és sarkal engem, hogy a békerevizió kérdésével újabban is foglalkozzam és áttekintést nyujtsak arról, hogy a békerevizió eszméje minő haladást tett eddig a világirodalomban.

Bevezetésként - a kevésbbé tájékozott külföldre való tekintettel - vázolnom kell a mi magyar álláspontunkat, azután ismertetem a külföldi véleményeket s záradékúl levonom a következtetést a jövőre nézve.

Budapest, 1925 november 12-én.
Szádeczky-Kardoss Lajos.

---