---

Tartalom

1. BEVEZETÉS: TRANSZLOKÁLIS GYAKORLATKÖZÖSSÉGEK ÉS TÖBBHELYSZÍNŰ TEREPMUNKA

2. KÖZVETÍTŐ KERESKEDELEM, MIGRÁCIÓ ÉS AZ ETNICITÁS POLITIKÁJA: MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK
2.1. Megélhetési stratégiák 1989 előtt
2.2. Megélhetési stratégiák a rendszerváltás után
2.3. A közvetítő kereskedelem gazdasági sikerességének okai
2.4. "Láthatatlan" termelés versus látható fogyasztás, és a negatív etnikai sztereotípiák
3. A társas viszonyok és interakciók menedzselésének etikája és a ŕomani politika ('roma politika')
3.1. A társas viszonyok és interakciók menedzselésének etikája
3.2. A különbség politikája: ŕomani politika
3.2.1. A ŕomani politika definíciója
3.2.2. A ŕomani politika szimbolikus trófeái
3.2.3. A ŕomani politika szimbolikus küzdőterei
3.2.4. A politika stratégiai marginalizálása, stigmatizálása és szimbolikus leértékelése

4. A NAGYFALUSI ŔOMANI POLITIKA EGY DIMENZIÓJA: A JANKESTIK ÉS A PISTESTIK SZIMBOLIKUS KONFLIKTUSA
4.1. Etnicizált szimbolikus földrajz és a lokális dominanciaviszonyok alakulástörténete
4.1.1. A gábor romák - "amare feli ŕoma" ('miféle/magunkfajta romák')
4.1.2. "Trin gava" ('a három falu')
4.1.3. "Baro gav" ('nagyfalu')
4.2. A Jankestik és a Pistestik rivalizálása során alkalmazott ideológiák és gyakorlatok
4.2.1. A Jankestik stratégiái
4.2.2. A Pistestik stratégiái

5. GÁBOR ROMA PRESZTÍZSTÁRGYAK
5.1. Az autentikusság kritériumai és markerei
5.2. A presztízstárgygazdaság mint a romániai gazdaság transzlokális, etnicizált, informális és genderizált szegmense
5.3. A presztízstárgyak mint elit árucikkek
5.4. Az elidegeníthetetlenség mint ideális állapot
5.5. Presztízstárgyfunkciók
5.6. Patinalogikájú versus divat- vagy újdonságközpontú presztízsjavak

6. MŰTÁRGYPIACI ÁRUCIKKBŐL GÁBOR ROMA PRESZTÍZSTÁRGY: DE- ÉS REKONTEXTUALIZÁLÁS
6.1. Értékrezsimek között utazó tárgyak
6.2. Az etnikai csoporton kívüli tárgybeszerzési források
6.3. A nem romáktól vásárolt tárgyak dekontextualizálása: az árufetisizmus (stratégiai amnézia) mint jelentés- és értékeltávolító gyakorlat
6.4. A nem romáktól érkező tárgyak rekontextualizálása

7. ÉRTÉKASPEKTUSOK
7.1. Szimbolikus-mnemonikus patina
7.1.1. A tulajdonlástörténet mint értéknövelő versus értékcsökkentő tényező
7.1.2. A gábor roma tulajdonosok hírneve mint szimbolikus patina
7.1.3. A tulajdonlástörténet mint szimbolikus panteon. A tulajdonos és a tárgy közötti hírnévkölcsönhatás
7.2. Anyagi patina: a presztízstárgy-esztétika
7.2.1. Értéknövelő anyagi tulajdonságok
7.2.2. Értékcsökkenést eredményező anyagi tulajdonságok
7.2.3. Az értékegyezmények érvényességének hatóköre
7.2.4. Divat és presztízstárgy-esztétika
7.2.5. A presztízstárgy-esztétika mint az etnikai identitás "láthatatlan tintája"

8. GÁBOR ROMÁK, CĂRHAR ROMÁK ÉS A MŰTÁRGYPIAC - VERSENGŐ TRANSZLOKÁLIS FOGYASZTÓI SZUBKULTÚRÁK
8.1. A műtárgypiac
8.2. Kik a cărhar romák?
8.3. A cărhar roma presztízstárgygazdaság
8.3.1. Az anyagi patinához való viszony
8.3.2. A szimbolikus patinához való viszony
8.3.3. A presztízstárgyakkal kapcsolatos gyakorlatok
8.3.3.2. Öröklés
8.3.3.3. Presztízstárgyak és házasságpolitika: "A presztízstárgy után jár a hozomány", "Mi a lányokat a poharak után adjuk férjhez"

9. INTERETNIKUS (GÁBOR ROMA - CĂRHAR ROMA) PRESZTÍZSTÁRGYKERESKEDELEM

10. Bazár jellegű ügyletek és kockázatmenedzselés: a presztízstárgybróker
10.1. A közvetítő a romákkal foglalkozó antropológiai irodalomban
10.2. A gábor roma presztízstárgybróker (cenzár)
10.3. Miért van szükség cenzárra? A presztízstárgyügyletekkel kapcsolatos bizonytalanság forrásai
10.3.1. Az érték számszerűsítését megnehezítő körülmények
10.3.2. A vizualitás politikája: a presztízstárgyak részleges dematerializálása
10.4. A presztízstárgyügylet mint bazár jellegű tranzakció. A cenzár mint kockázatmenedzser
10.5. A cenzárral szembeni bizalmatlanság forrásai és a lojalitás biztosításának technikái
10.6. A cenzár részfeladatai az ügylet során
10.6.1. A cenzár mint felhajtó
10.6.2. A cenzár mint értékbecslő
10.6.3. A cenzár mint "rábeszélőgép"
10.6.4. A cenzár mint a nominális autentikusság szakértője
10.6.5. A cenzár mint alkusz
10.6.6. A cenzár mint tanú
10.6.7. A cenzár mint hírnévmenedzser
10.7. A cenzár díjazása
10.8. Javak és cenzárok: kontextusérzékeny tranzakcionális identitások

11. TÖBBHELYSZÍNŰ ÁRUCIKK-ETNOGRÁFIÁK
11.1. A módszertani fetisizmus és a transznacionális/transzkulturális árucikkek
11.2. A presztízstárgygazdasághoz kapcsolódó hitelügyletek gyakoriságának okai

12. PRESZTÍZSFOGYASZTÁS ÉS HÁZASSÁGPOLITIKA. EGY POHÁR RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI TÁRSADALMI KARRIERJE: 2000-2007
12.1. Értékdimenziók: anyagi és szimbolikus-mnemonikus patina
12.2. Máté: a 7. tulajdonos
12.2.1. Máté megvásárolja a poharat
12.2.2. Máté apatársi szövetséget köt
12.2.3. Máté elzálogosítja poharát
12.3. A leendő vásárló: Laji (a 8. tulajdonos)
12.3.1. laji és az általa létesített apatársi szövetség
12.3.2. laji megvásárolja a poharat

13. INTERETNIKUS TULAJDONLÁSI VERSENY, ÜZLETI ETIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS. EGY FEDELES KUPA POSZTSZOCIALISTA ÉLETRAJZA: 1992-2012
13.1. Értékdimenziók: anyagi és szimbolikus-mnemonikus patina
13.2. A fedeles kupa első (1992) és második (1993) elzálogosítása
13.3. Bango halála (1995)
13.4. "Én jólétemér bolonddá lettem" - a fedeles kupa harmadik elzálogosítása (1995)
13.5. A fedeles kupa negyedik elzálogosítása (1996-1997)
13.6. A fedeles kupa kiváltása (2006)
13.7. A kiváltást lehetővé tevő tényező: presztízstárgyak, átkok és az üzleti etika
13.8. A kiváltást követő "gyűlés"
13.9. A kiváltás társadalmi visszhangja
13.10. A konliktusmenedzselés egyik eszköze: a nyilvános eskütétel ("hitre menés")
13.11. 2007 februárjától a fejezet lezárásáig (2012)

14. A "VÁSÁR", AMELY "BEZÁRTA A POHARAK TÖRTÉNETÉT". VERSENGŐ JOGÉRTELMEZÉSEK ÉS ÜZLETI ARCMUNKA EGY TRANZAKCIÓSOR TÜKRÉBEN: 2002-2009
14.1. Értékdimenziók: anyagi és szimbolikus-mnemonikus patina
14.2. A pohár társadalmi karrierjének közelmúltja
14.2.1. A negyedik tulajdonos (1996-2002): Márkó és társadalmi/gazdasági helyzete
14.2.2. A Márkó halálát (2002) követő konfliktus és annak előzményei
14.3. Az új tulajdonos: Márkó nagyobbik fia (Kalo) és a pohár kétszeri elzálogosítása (2002)
14.3.1. Az "ideális" hitelező: Péter
14.3.2. A Kalo és Péter közötti hitelszerződés megkötése és az azt lezáró "mitaosztás"
14.4. Kalo és Péter konfliktusa
14.4.1. A hitelügylet első évének vége: Kalo feljelenti Pétert; Péter "hitre megy", hogy bizonyítsa igazát (2004. január)
14.4.2. A hívatlan presztízstárgybrókerek megjelenése (2004. február-2004. május)
14.4.3. Egyezkedés a kamatról és a futamidőről - Péter ismét "hitre megy" (2004. június)
14.4.4. A 2004. évi kamatról szóló megállapodás megszületése
14.4.5. Kalo további halogató stratégiái: a szerződésszegés, a patinahamisítás és a hitelvisszafizetés megakadályozásának vádja (2005)
14.4.6. A szerződésszegés vádjával kapcsolatos bírósági ítélet (2005-2006 tele) és az árverés (2006. július 17.)
14.5. A tulajdonlási verseny egy további dimenziója: Pista árajánlatai
14.6. A pohár értékesítése (2009)
14.6.1. Az üzletkötés feltételei és az ár véglegesítése
14.6.2. A kamat összegével kapcsolatos megállapodás, a pohár nominális autentikusságának ellenőrzése és a kiváltás
14.6.3. A pohárkiváltást, illetve a tulajdonosváltást követő "mitaosztás"
14.6.4. A vételár fennmaradó részének kifizetése. A tulajdonjog és a politikai siker viszonya
14.7. Az ügylet társadalmi utóélete: hírnévhozam és politikai reprezentáció
14.8. Befejezés

15. PATINAHAMISÍTÁS
15.1. Az autentikusság politikája
15.2. A gáborokat érintő patinahamisítás típusai
15.2.1. A pénzorientált patinahamisítás mint alkalmi megélhetési stratégia
15.2.2. A patinahamisítás mint politikai stratégia
15.2.3. A patinahamisítás mint az alkalmi szórakoztatás (ugratás) eszköze
15.3. A tárgyakhoz társított etnikai eredet politikája

16. A FOGYASZTÁS POLITIKÁJA ÉS AZ INTERETNIKUS PRESZTÍZSTÁRGYKERESKEDELEM
16.1. A fogyasztás politikája: dimenziók és stratégiák
16.2. Posztszocializmus, fogyasztói forradalom és a romániai romák
16.3. Osztályozási (definíciós) küzdelem, sztereotípiaalkotás és morális kritika
16.3.1. "A cărharok képesek beléhalni egy pohárba" - a gábor romák fogyasztói értékdiskurzusa
16.3.2. "A gáborok sokat költenek luxuscikkekre (...) és nem bánják, ha elmegy tőlük a pohár!" - a cărhar romák fogyasztói értékdiskurzusa
16.3.3. A fogyasztói morális felsőbbrendűség etnicizált, versengő értelmezései

17. POLITIKAI ÖNREPREZENTÁCIÓ, ARCMUNKA ÉS BRICOLAGE. PRESZTÍZSTÁRGYAK A POLITIKAI DISKURZUSBAN
17.1. A különbség politikájának diszkurzív színterei és eszközei
17.2. Diszkurzív politikai arcmunka
17.3. A diszkurzív politikai (ön)reprezentáció etikája
17.3.1. A dicsérettel kapcsolatos válaszadás során alkalmazott arcóvó technikák
17.3.2. A politikai önreprezentáció során alkalmazott arcóvó technikák
17.3.3. A politikai önreprezentációhoz kapcsolódó indirektség egy esete: presztízstárgyak a politikai diskurzusban
17.4. Politikai arcmunka és konfliktusbeszéd
17.5. Bricolage: intellektuális import és kreatív újrahasznosítás

18. BEFEJEZÉS. "MI IS MEGFOGTUK AZ ÉLETNEK AZ ÍZÉT" VERSUS "EZ A LUXO MEGESZEN BENNÜNKET"
18.1. A presztízstárgyakhoz való viszony posztszocialista versus konzervatív-tradicionalista olvasata
18.2. A presztízstárgygazdaság népszerűségének okai a rendszerváltás előtt
18.2.1. Az informalitás mint a magántulajdon korlátozására irányuló állami ellenőrzés kijátszásának eszköze
18.2.2. A vagyonfelhalmozás és -reprezentáció államilag jóváhagyott eszközkészletének szűkössége
18.2.3. Mobil vagyontárgyak
18.2.4. Politikai jelentéssel és jelentőséggel felruházott szimbólumok
18.2.5. Értékálló befektetés
18.3. A rendszerváltás hatása a presztízstárgygazdaságra: a posztszocialista és a hagyományos presztízsjavak szimbolikus konfliktusa
18.4. A presztízstárgygazdaság fennmaradását fenyegető belső tényezők: etnicizáltság, gerontokrata jelleg és elitizmus
18.5. A presztízstárgygazdaság népszerűségének csökkenésével járó veszteség típusai
18.6. A konzervatív-tradicionalista diskurzus stratégiái
18.6.1. "Ez a lux megeszen bennünket" - morális kritika és pánikkeltés, etnikaiidentitás-vesztés és -szennyezés
18.6.2. "...nagyon jó világ vót kommuniszt időbe" - strukturális nosztalgia
18.6.3. "Ők [a cărharok] béfektetik [a pénzüket] az ő hagyományos értékeikbe [poharakba és fedeles kupákba]!" - az elmozdított jelentés stratégiája

19. APPENDIX. MULTIETNIKUS TÁRGYÉLETRAJZOK, TULAJDONLÁSI VERSENY ÉS REPATRIOTIZÁCIÓ. CZIGÁNYKINCSEK ERDÉLYBEN A 19. SZÁZADBAN ÉS A 20. SZÁZAD ELEJÉN (1831-1917)
19.1. "Múzeum a zálogházban". Czigány ezüsttárgyak a 19. században és a 20. század elején publikált beszámolókban
19.2. Czigánykincsek Téglás István munkáiban (1899-1913)
19.2.1. Előállítás, forma, funkció
19.2.2. Multietnikus tárgyéletrajzok - etnikai határátlépések
19.2.3. Etnicizált értékdiskurzusok
19.2.4. Czigány tárgyhasználati kontextusok
19.2.5. Az adatgyűjtés korabeli technikái - etnicitás és interakcionális hatalom
19.3. A czigánykincsek - számokban
19.4. Multietnikus tárgyéletrajzok, repatriotizáció és versengő muzealizálás

BIBLIOGRÁFIA
KÉPMELLÉKLET

---

Fülszöveg

A romákkal foglalkozó antropológiai és szociológiai kutatások többnyire csekély figyelmet fordítottak annak értelmezésére, hogy a különböző roma közösségekben milyen ideológiák és gyakorlatok révén szerveződnek a társadalmi és gazdasági különbségek. E kötet azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a különbség politikája - azon belül a presztízsfogyasztás - az erdélyi gábor romák közötti társadalmi határok, hierarchiák és identitások kialakításában, megjelenítésében és menedzselésében, ily módon az említett kutatástörténeti aszimmetria ellensúlyozására is kísérletet tesz.

A fejezetek egy olyan, a társadalmi és gazdasági integráció terén sikeres roma csoport képét tárják az olvasó elé, amelynek számos tagjára az eredményes gazdaságitőke-felhalmozás, a környezetükben élő nem romákéhoz hasonló vagy azt meghaladó életszínvonal, a többségi társadalommal fenntartott kiegyensúlyozott viszony és az attól való (relatív) függetlenség a jellemző. Ezért e monográfia alternatív olvasatául szolgálhat az olyan elterjedt, esetenként homogenizáló és esszencializáló kutatói és hétköznapi sztereotípiáknak, amelyek a roma közösségeket marginalizált és kiszolgáltatott, társadalmi berendezkedésüket tekintve differenciálatlan, döntően egyenlőségelvű és jelencentrikus formációkként mutatják be, és mindenekelőtt a szegénység, a nélkülözés, az alávetettség és az interetnikus konfliktus fogalmait társítják hozzájuk.

---