---

Tartalom

ELŐSZÓ ZÁGOREC-CSUKA JUDIT KÖNYVÉHEZ (DR. BENCE LAJOS)

I. KÖNYVTÁRTÖRTÉNET
A partnerkapcsolatok lehetőségei a határrégiókban (Szlovénia-Magyarország, a Muravidék és Vas- és Zala megyék könyvtárai közt
Magyar könyvtári tevékenységek Lendván a 19. század végétől a 20. század közepéig
Kétnyelvű iskolai könyvtárak a Muravidéken, ahol a magyar nemzetiség él
A nemzetiségi könyvtárosok szakmai kompetenciái a magyar nemzetiség kulturális életében Szlovéniában

II. KÖNYVTÖRTÉNET
A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete napjainkban
A muravidéki magyar könyvkiadás a 21. század első évtizedeiben, 2000-2013 közti időszakban
Gábor Zoltán Keserédes emlékek önéletírása
Gondolatok Kultsár György A halálra való készöletről rövid tanóság 1573-ban kiadott prédikációs könyvéről a reformáció 500 éves jubileuma kapcsán

III. OLVASÁSSZOCIOLÓGIA
Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola magyar nemzetiségi tanulóinak olvasási szokásai
A Légy jó mindhalálig kötelező olvasmány olvasási élményei a 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola tanulóinak a körében
Az olvasás jelentősége és hatalma

IV. INTERJÚK, KRITIKÁK A MURAVIDÉKI MAGYAR IRODALOMRÓL, A SZLOVÉN-MAGYAR FORDÍTÁSIRODALOMRÓL, A SZOMSZÉDOS ZALA MEGYE ÉS A KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM KÖLTŐINEK KÖTETEIRŐL
A szellem finom játéka - Beszélgetés dr. Rudaš Jutka irodalomtörténésszel
Írott szóval, megmaradással - Beszélgetés dr. Bence Lajos József Attila-díjas muravidéki költővel, irodalomtörténésszel az Írott szóval Esszék és tanulmányok című 2018-ban kiadott tanulmánykötetéről
Vlaj Lajos költői és politikai pályaképe - Egy fecske is csinálhat tavaszt
Néhány gondolat Berkes József Tűz voltam című verseskötetéről
Erős vár a mi Istenünk - Beszélgetés dr. Lendvai Kepe Zoltánnal a szakmai monográfia egyik szerzőjével
Emberek a pannon végeken - Beszélgetés dr. Göncz László muravidéki történésszel, íróval, kisebbségkutatóval a 2019-ben megjelent Emberek a pannon végeken Huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén című kötetéről
Igazi találkozásom Ady Endrével

Utószó Dr. Zágorec-Csuka Judit Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken című könyv-, könyvtártörténeti és olvasásszociológiai tanulmánykötetéhez (Barátné dr. Hajdu Ágnes)
Szlovén nyelvű összegzés - Poveztek a v slovenskem jeziku

---

Előszó

Zágorec-Csuka Judit tanulmánykötete több is, kevesebb is, mint amit a szerző a könyve jellegének meghatározásául szánt. Több, mert a tanulmányi keretet olyan komplex könyvtár- és könyvtörténeti, valamint olvasásszociológiai blokkok, összefoglaló jellegű tanulmányfüzérek teszik a szakmabéliek, de a laikus olvasó számára is élvezhetővé, amelyeket a könyvtári szakma már régen hiányol a Muravidéken.

Zágorec-Csuka Judit az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola lelkes könyvtárosaként, majd könyvtárvezetőjeként ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy a könyvállomány alakítását felvállalva olvasási mutatókkal és statisztikákkal bíbelődjön, ő az, aki nem csak a gyerekeknek, de a tanárkollégáknak is tud jó tanáccsal szolgálni például a kötelező olvasmányok és az órai elemzéssel kapcsolatos célok megfogalmazásában. A kétnyelvű oktatás követelményeihez igazodva a gyakorló pedagógus ugyanis a legtöbb esetben saját találékonyságára, illetve pedagógustársaira van utalva.

A könyv szerzője a könyvtártörténeti fejezetben nem csak a régió a nagyobb településeinek könyvtári állományát, de a kétnyelvű iskolákét is feltérképezi, leltárba veszi, külön figyelmet fordítva a szakmai követelményekre, kompetenciákra.

A szerző szorgalmának és kitartó igyekezetének köszönhetően, önszorgalomból a könyvtáros szakma újabb, a mai kor kihívásainak eleget tevő szervezési teendőinek a továbbgondolására is vállalkozott. Ennek eredményeként a nemzetiségi könyvtárral szembeni követelmények, a két nyelv pedagógiai-didaktikai és módszertani, valamint egyenlőség-politikai, menedzsment-központú stratégiájának kidolgozásába is belefogott. Ennek vázlatos áttekintését a jelen kötetben is fellelhetjük. Továbbgondolására, állandó fejlesztésére azonban intézményi kereteket kell hamarosan biztosítani. Ahogy a digitalizáció teljes körűvé válik, az adatok és a dokumentumok archiválása is új kihívások elé állítja társadalmunkat, s ez irányba ma már komoly, jól követhető lépések történtek az EU-ban.

Az olvasásszociológia címszó alatt a föntiekből kifolyólag az olvasás jelentőségéről és "hatalmáról" olvashatunk, egyben a világháló és a kommunikációs társadalom más megjelenési és közvetítési formáinak lehetőségét kutatva. A meseolvasás népszerűsítése és az ifjúsági irodalom közelebb hozása a cél a mai rohanó korban, esetleg rövidített vagy filmes átiratokkal, a nyelvezeti nehézségek eltüntetésével. Tény, hogy az olvasási kedv fogyatkozásával a könyvolvasás mint hasznos időtöltés helyébe más, kevésbé fontos vagy kimondottan csak a szórakozást szolgáló tevékenységek alacsony ingerszintű formái lépnek, amelyek nem pótolják a személyiség fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, gondolkodást igénylő olvasást. Zágorec-Csuka Judit rendkívül termékeny szerzője a muravidéki magyar irodalomnak, aki verssel, prózával és ezeknek a szekunder lecsapódásaival (recenziókkal, esszékkel, irodalomtörténeti fejtegetésekkel) is részt vesz a diaszpóra irodalmi-művelődéstörténeti vérkeringésében, melynek egyben alkotó részese is.

A könyvtörténeti részben témakörönként, stilisztikai meghatározásuk szerint számba veszi a mai helyzetet, kronológiát készítve a 2000-2012-es időszak muravidéki magyar könyvkiadásáról, illetve a jelzett időszakban a hazai szerzőknek itthon vagy az anyaországban megjelent műveiről. A tételszerű felsorolást egy-egy, a művek recenziójából vett frappáns idézettel is megtoldja.

Az említett közel másfél évtizedben nagyszámú, mintegy hetven új muravidéki könyv jelent meg hazai szerzőktől, illetve szerzőkről. Ezekből 25 szépirodalmi, 8 nyelvészeti és 10 néprajzi jellegű munka. Ez a termés a művészettörténeti vizsgálódással, a jeles hazai képzőművészekről készült monográfiákkal (Gábor Zoltán, Király Ferenc, Nemes László, Göntér Endre és Gálics István) is bővült. A történelmi művek-monográfiák palettája is látványos fejlődést mutat, Göncz László, Kovács Attila 2-2 könyve mellett lendvai Kepe Zoltántól az általa indított múzeumi sorozatban (Lyndvamuseum) évente jelennek meg szakmai publikációk a polgárosodásról, Zala Györgyről, illetve magáról a lendvai várról. A próza címszó alá a műnem újabb kori felvirágzása kapcsán Cimmermann Toplák János, két-két művével Göncz László és Varga József, valamint Gábor Zoltán önéletrajzi jellegű műve kap besorolást.

A kötet végén kapnak helyet azok a recenziók, interjúk vagy személyesebb hangú, hommage-jellegű írások, amelyek - paradox módon - nem a szakmaiságról, hanem a pályatársakról, a kutatókról és a tudós társakról szólnak, amolyan "oral history" megközelítésben vagy emlékező jelleggel, a tudósok előtti főhajtással.

Dr. Bence Lajos,
a Muravidéki Tudományos Társaság elnöke

---