Balázs Béla
Filmesztétikai gondolatok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. A NÉMAFILM, MINT KULTÚRHISTÓRIAI PROBLÉMA
II. A FILM MŰVÉSZETFILOZÓFIÁJA
III. A FOTÓTECHNIKA PSZICHOLÓGIÁJA
IV. A KAMERATRÜKKÖK JELENTÉSE
THOUGHTS ON THE ESTETICS OF FILM AS AN ART
Előszó
Új művészetnek új elméletre van szüksége. Új esztétikára, mely az új kifejezés formanyelvének alaktanát (morfológiáját) rendszerezi és törvényeit megállapítja. Szükség van új művészetfilozófiára, mely az új művészettel feltárt új élményszféra általános jelentőségével foglalkozik. (Mintahogy teszem a zene művészetfilozófiájának a sajátos zenei élmény jelentőségével kell foglalkoznia, az emberi öntudat és az emberi kultúra számára általában). Szükség van új művészetpsychologiára, mely az új formanyelvvel elért új hatásokat elemzi. Szükség van mindezeken belül művészetszociológiára is, mely az új művészet társadalmi összefüggéseit tárja fel. De szükség van azoknak az új emberi képességeknek elemzésére is, melyek új érzékenységgel és új asszociáció kapcsolásokkal az új művészet élvezését és megértését lehetővé teszik.
Ezek mind nagy és még szűz területei a kutatásnak, melyekre eddig jóformán egyedül merészkedtem. A párisi Filmológiai Intézet körül most csoportosult kíváló tudományos erők nemzetközi megszervezése biztosítani fogja a rendszeres tudományos kutatást ezen az eddig nagyon elhanyagolt területen is. Nekünk, magyaroknak sem szabad kimaradnunk ebből a munkából. Ezért van szükség a magyar filmtudományi intézetre.
De nagy szükség van rá azért is, mert a film elmélete nemcsak magyarázó, hanem alkotó és ihlető elmélet lesz. A film ugyanis az egyetlen művészet, mely a történelmi koron belül, sőt a mi korunkban, a szó szoros értelmében szemünk láttára keletkezett és most alakítja ki új formanyelvét. Az egyetlen művészet, melynek geneológiáját tudományosan vizsgálhatjuk, mert ismerjük keletkezésének és fejlődésének szociális, gazdasági, ideológiai, kulturális és lélektani feltételeit. A filmelmélet a többi művészet geneológiájára is - per analogiam - világot fog vetni.
De a filmmel nemcsak új műfaj született, hanem új emberfaj is. Nemcsak új műalkotások, hanem új emberi képességek az új művészet érzéklésére, felfogására. Új élményszféra nyílott meg, mely olyan specifikus, mint a zenei élmények szférája, a zenei kultúra és az emberi kultúrának nem kevésbbé lényeges eleme lesz: a filmkultúra. - A "művészi termelés - mondja Marx a politikai ökonomia kritikájának előszavában - nemcsak tárgyat termel a szubjektumok számára, hanem szubjektumot is a tárgy számára".
Ez persze más művészeteknél is így van. De esztétikák és művészettörténetek eddig inkább a "termelt műtárgyakkal" foglalkoztak és csak ritkán és közvetve ama szubjektív képességekkel, melyek a művészet dialektikus visszahatása folytán fejlődtek ki. Ennek oka az, hogy a tudománynak nem volt módjában az olyan emberi szenzibilitás kifejlődését megfigyelni, mely homályos ősidőkben kialakult művészet hatása alatt keletkezett. De hogy a film hogyan tanított meg bennünket látni, hogy fejlesztette vizuális értelmezésünket, vizuális asszociációinkat, vizuális metaforák és szimbólumok megértését, azt a film története folyamán pontosan követhetjük. Először a film ad alkalmat egy valóban tudományos és teljes művészetelméletre. Ezt az alkalmat eddig rendszeresen nem használta fel a tudomány. (A filmológiai intézet körül csoportosult tudósok kezdték először szervezett kollektivitásban ezt a munkát).
Egy még alakuló, formanyelvét most teremtő új művészetről lévén szó, annak elmélete nemcsak utólagosan fogja regisztrálni és magyarázni azokat a művészi formákat és hatásokat, melyek elméleti tudatosság nélkül jöttek létre. A filmológiának sokkal nagyobb szerepe van. Egy növekvésben levő művészet élettörvényeit vizsgálva, nemcsak Minerva baglya lesz, mely röptét csak este kezdi. Nemcsak leszűrt tanulságok utóteóriája lesz, hanem a lehetőségeket feltáró térképe még nem járt, de kiszámított utaknak. Jövőbe mutató, ihlető, kezdeményező elmélet Kolombuszok számára. Alkotó elmélet. Teremtő esztétika. Ihlető pszichológia.