---

Tartalom

Roman Tatyja
Vízcsepp
Bölcs anyánknak-apánknak még egy éneket énekelek
Ének
Kis lányocskám
Az életünk
A tűzhelyem
A nekem rendelt út
Északi földecském
Szél
Kurinka
A szúnyogok ideje
Valahogy éldegélünk
Fényes nap
Ősszel
Kedves kis társam

Szavak

---

Előszó

A manysik és költészetük nem teljesen ismeretlen a magyar olvasók számára. A Nyugat-Szibériában élő manysi (vogul) népesség valaha páratlan kultúrkincs, formailag és tartalmilag is nagyon magas színvonalú népköltészet birtokosa volt. Minden manysi ember magában hordozta ezt a kincset, szinte mindenki képes volt a dal, a vers művészetére. Napjainkra mindebből alig valami őrződhetett meg, mivel a népköltészetüket hordozó nyelv eltűnőben van, és ez különösen nagy veszteséget jelent számunkra, hisz a magyar nyelv legközelebbi rokon nyelvéről van szó.

Reguly Antal és Munkácsi Bernát gyűjtéseinek köszönhetően a manysi népköltészet el már nem tűnhet. A legismertebb manysi író és költő, Juvan Sesztalov munkássága pedig világszerte tette ismerősebbé e kis lélekszámú szibériai nép nevét írásai különös, misztikus hangulatával, őserejével és az évezredes hagyományokra épülő képi és gondolati világával. De ha az alkotó a világhoz akar szólni, akkor olyan nyelven kell szólnia, hogy sokan megérthessék. És ennek ára van: a kevesek által beszélt és értett anyanyelvet éppen a legismertebbek és a legjobbak cserélik fel a "nagyobb" nyelvekre. Így történt ez a manysi esetében is, irodalmi alkotások e nép szülötteitől ma már főképpen csak oroszul jelennek meg. Ezért olyan nagy jelentőségű Szvetlána Gyinyiszlamova Vízcsepp című verseskötete: manysi nyelven manysi gondolatokkal ír verseket egy olyan korban, amikor már remélni sem mertünk ilyesmit!

Szvetlána Gyinyiszlamova manysi szülők gyermeke, édesanyja elismert énekes és mesemondó volt, népe folklórjának és hagyományainak aktív és lelkes ismerője és őrzője. Szvetlána dolgozott ápolónőként és hivatalnokként, tanult a szent-pétervári Herzen Főiskolán, ma a hanti-manszijszki Jugria Egyetem manysi tanszékének munkatársa. Elsősorban anyanyelvén publikál. Vízcsepp című kötetét elhunyt édesanyja, Tatyjana Romanovna Szadomina emlékének szenteli.

A kötetben olvasható manysi nyelvű versek nyersfordítását a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének manysiul tanuló hallgatói készítették tanáruk, Sipőcz Katalin vezetésével. A műfordítás Nagy Katalinnak, az uráli népek irodalmának jó ismerőjének és tapasztalt fordítójának munkája. A kötet megjelentetésével nem csupán közeli nyelvrokonaink irodalmának egy alkotását szerettük volna az olvasóknak megmutatni, hanem a kétnyelvű kiadással a manysi nyelv iránt érdeklődőkre és a manysiul tanulókra is gondoltunk. Az ő számukra készült a könyv végén található manysi-magyar szójegyzék, mely a versekben található manysi szavakat tartalmazza. A szavaknak nem adtuk meg minden lehetséges értelmét, hanem elsősorban a versekben előforduló jelentésüket. Nem csak a nyelvet tanulmányozók számára jelenthet élményt a kötetet kiegészítő hangos melléklet, melyben a költőnő maga olvassa fel anyanyelvén a verseket. A hangmelléklet letölthető a kötetet megjelentető Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó honlapjáról (http://www.kiado.jgypk.u-szeged.hu/letoltesek.html). valamint CD formájában is beszerezhető.

A kötetet Szvetlána Gyinyiszlamovának az eredeti, manysi kiadásban is megtalálható illusztrációi egészítik ki.

Sipőcz Katalin

---