Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Szűcs Ákos

Fellebben a tunika

kultúrtörténeti esszék

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom


A nők bizony ravaszak
  Hogyan lett Vénuszból rabszolga
  Házasság és házasságtörés (Az ókori Kelet)
  Fellebben a tunika (A görögök
  Véres lábú római nők (Róma)
  Ha nincs szex, irány a pokol (A középkor)
  Hitvesem, a tenyészállat (Az újkor)
  Mennyibe kerül egy nő? (A magyar középkor)
  Forradalom a házasságban (A magyar újkor)
  Levetem a jelmezemet (A XIX. századi fordulat)
  A szabadság diszkrét bája (A XX. századtól napjainkig)

Anyaszomorító büdös kölkök
  A gyereknek a hátán van a füle (Az ókori Kelet)
  Gyerekek az út szélén (A görögök)
  Kemény ököl és sütemény (Róma)
  Szemünk fénye (A középkor
  Anyaszomorító büdös kölkök (A magyar középkor)
  A gonosz mostoha (A kora újkor)
  Legyetek ismét emberek! (Változások kora, a XVIII. század)
  Európa legjobb anyái (A magyar újkor)
  A modern család születése



Fülszöveg

Szűcs Ákos vagyok, nős, két gyermek apja. Magyar-történelem szakos tanárként dolgozom. A gimnázium elvégzése után az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán végeztem 1993-ban. A szakdolgozatom során végzett kutatómunka irányította rá a figyelmemet a női szerepek, a női státusz érdekes változásaira a történelem folyamán.

Másfél évtizedes tanári pályám során megtanultam egy vastörvényt: nem szabad unalmasnak lenni. Ha egy tanár unalmas, akkor önmaga alatt vágja a fát és sikertelen lesz. Ezért ezek az írások szórakoztató módon próbálnak bemutatni néhány érdekes kultúrtörténeti jelenséget a nők és a gyerekek történelméből - ha lehet ilyenről beszélni egyáltalán. Műfaját szórakoztató, ismeretterjesztő esszéként határoznám meg, és azt gondolom, hogy 10-től 90 éves korig bármilyen habitusú, bármilyen végzettségű embernek szórakozást és kalandos felfedezőutat jelenthet a kultúrtörténetben.

Mai emancipált világunk női, ha régi korok asszonyainak, lányainak életéről olvasnak, olykor hideglelést kapnak. Igazságtalan törvények, szabadsághiány, brutális, rideg férj, ezek a sztereotípiák jellemzik a régi korok nőinek életét. Igaz-e ez a kissé sablonos kép? Igaz is meg nem is: olykor egy normál nő, olykor egy istennő, olykor egy rabszolganő élete tárul elénk. De vajon miért alakult így a női sors? Mi az, ami változik az idő vagy a korszellem változásaival? Mi az, ami állandó egy nő életében az ókortól az újkorig?

És hogyan illeszkedik ezekbe a mai koroktól gyökeresen eltérő életvitelű és gondolkodásmódú időkbe a gyerek? Mindig ilyen volt a család? Mindig a szülők szeme fénye volt a kis jövevény? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, és talál néha megdöbbentő, néha boldogító, néha torokszorító válaszokat.


×