Ritter György
Háború és elűzés
emlékezések a második világháborúról és az 1946-os német kitelepítésről
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
Bevezetés
Solymár az Ofener Berglandon (Budai-hegyvidéken)
Az interjúkról
A világégés kezdete
A sorozások
1944
Szökések
A sebesült
A megszállók
A kitelepítés előzményei
Újrakezdés, piacolás, pártok
A jogfosztás
A kitelepítés napjai
Egymázsányi élet
Az új csend
A telepesek
Végszó
Irodalom
Fülszöveg
Ritter György (1980). 2001-ben a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Szakközépiskolában érettségiztem, majd 2003-tól a Pécsi Tudományegyetemen folytattam tanulmányaimat, ahol 2010-ben végeztem történelem-filmelmélet és filmtörténet szakon. 1999 óta írok filmkritikákat, történelmi sorozatokat. "Oral history" emlékezetkutatással foglalkozom, különös tekintettel a magyarországi németek XX. századi történetére. 2010-ben az Éghajlat Kiadó szociográfiai pályázatán megosztott első helyezett lettem, szintén a német kitelepítésről szóló írásommal.
Ha egy kultúra élni és fejlődni akar, sosem szabad elfelejtenie történelmének főbb mozzanatait. Különösen igaz ez az 1940-es évek gondolkodására és történelmére, amelynek folyamatai máig, és úgy tűnik, még jó pár évtizedig kihatással lesznek életünkre. Ezért fontos minden emlék megőrzése.
Az emlékezés azonban nemcsak a pátosszal körbelengett hivatali "szertartásokban" kell hogy testet öltsön, hanem a személyes történelmek lejegyzésével és közreadásával is. A magyarországi német nemzetiségűek 1946-os kitelepítésének idén volt a 65. évfordulója. Ebből az alkalomból készült ez a kis kötet is, amelynek célja, hogy egyrészt felhívja a figyelmet a magyarsággal együtt élő német nemzetiség hányattatott XX. századi sorsára és annak tragédiájára, másrészt pedig hogy adalékot adjon a második világháború és az utána következő események történetének egy kevésbé ismert szakaszához. Párhuzamos élettörténetek bomlanak ki, amelyekből világosan kiviláglik a kollektív emlékezet működése és egy egész közösség gondolkodása.
A világégést és a kitelepítést megélt sorsokból válogat ez a forrásközlés, amelynek legfőbb célja, hogy a második világháború borzalmai sose váljanak üres ünnepségek elvárt programjává, hanem közvetett élő emlékezetként kerüljenek be a köztudatba.