Nyelvelmélet és kontaktológia
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Simon Zsolt: A hettita-luvi kétnyelvűség problémái. Szociolingvisztikai és módszertani kérdések az ókori Anatóliában
Egedi Barbara : Kopt szintaxis és a görög igék átvételi morfológiája
Cser András: Görög hatás a latin extraszillabikus [s] átszótagolásában?
Balogné Bérces Katalin - Huber Dániel: A germán és újlatin nyelvek laringális kölcsönhatása
Szentgyörgyi Rudolf: A nyelvi kölcsönhatás nyomai korai ómagyar okleveleinkben
Haader Lea: Egy ómagyar kori kontaktusjelenségről. Német hatás nyomai ómagyar szövegeken
Giampaolo Salvi: Az olasz személytelen szerkezet születése mint interferencia-jelenség
Kassai Ilona: Az angollal való nyelvi érintkezés hatása a kanadai francia nyelv hangtani szerkezetére
Oszkó Beatrix - Ponomareva Larisza: Orosz hatások a komi-permjákban
Csepregi Márta - Gugán Katalin: Orosz hatás az osztják aspektus- és akcióminőségrendszerre
Várnai Zsuzsa - Wagner-Nagy Beáta: Kontaktusjelenségek a Tajmir-félszigeten
Presinszky Károly: Magánhangzóhiány és kontaktushatás a nagyhindi nyelvjárásban
Benő Attila: Az átvevő nyelv morfológiai rendszerének hatása a népetimológia és szóelvonás érvényesülésében
Kádár Edit: ... és (de) nemcsak
É. Kiss Katalin: Valószínűleg, hogy kontaktushatás
Hegedűs Attila - Tóth László: "Germanizmusok". Német eredetű szerkezetek elfogadása és elutasítása a magyarban
Bevezetés
Egy-egy nyelv generációról generációra való módosulását és térbeli szétfejlődését, azaz, a nyelvtörténeti és a dialektális változásokat gyakran külső nyelvi hatások idézik elő. A nyelvi kapcsolatok a szókölcsönzésekben mutatkoznak meg leglátványosabban, azonban a nyelvek közötti kölcsönhatás - különösen kiterjedt kétnyelvűség esetén - a nyelvek grammatikáját: hangrendszerét, alaktanát és mondattanát is befolyásolhatja. A kontaktushatás hol új jelenségek felbukkanásában, hol archaizmusok megőrződésében érhető tetten. Minden bizonnyal kontaktushatások láncolata az ún. Sprachbund-effektus, azaz, egy-egy grammatikai jelenségnek egy különféle, gyakran genetikailag nem rokon nyelveket magában foglaló földrajzi területen való elterjedtsége.
Intenzív, a szókölcsönzésen túlmenő, a nyelvek grammatikai rendszerét is befolyásoló kontaktushatás a kétnyelvűség talaján alakulhat ki. A két- vagy többnyelvűség mindenhol és minden történelmi korban gyakori. Mint a kötet tanulmányaiból megtudjuk, a népmozgások, hódítások, áttelepítések, változó hatalmi viszonyok már a Hettita Birodalomban is kétnyelvűséghez vezettek, épp úgy, mint a hellenisztikus Egyiptomban. Az ún. kulturális kétnyelvűség is ismert volt már az ókorban is. A mai magyar beszélőknek mintegy ötöde kétnyelvű, és kétnyelvűek az uráli nyelvcsalád szinte minden más tagjának beszélői is (ha nem háromnyelvűek, mint a Tajmir-félszigeti enyecek és nyenyecek jó része). Kétnyelvű közösségekben a kontaktushatás nemcsak alakítja az érintkező nyelvtanokat, hanem - aszimmetrikus erőviszonyok esetén - akár az egyik nyelv eltűnéséhez, azaz nyelvcseréhez, nyelvhalálhoz is elvezethet. E folyamatban társadalmi és lélektani tényezők játsszák a kulcsszerepet. Kötetünk tanulmányai elsősorban a nyelvi kontaktusok grammatikai következményeit elemzik, de a kiváltó okok között legtöbb tanulmány érinti a vizsgált jelenség szociolingvisztikai, olykor pszicholingvisztikai hátterét is.
...
A kötet esettanulmányaiból további kérdések, további lehetséges kutatási irányok is kirajzolódnak. Feltárandó összefüggés mutatkozik például a nyelvi kontaktusok társadalmi-lélektani és grammatikai aspektusai, azaz, az egymással érintkező népcsoportok hatalmi-társadalmi-népességi viszonyai és a nyelvi kontaktushatások intenzitása és kimenete között. A fonológia szintjén ilyen vizsgálatokra már volt példa; bebizonyosult, hogy az, hogy szókölcsönzéskor a kölcsönszavak idegen fonémáit, fonotaktikai sajátságait igazítják a befogadó nyelvhez, vagy a befogadó nyelv fonémakészletét bővítik a kölcsönszavak fonémáival, direkt összefüggésben van az érintkező nyelvi közösségek közti erőviszonyokkal. Efféle összefüggések bizonyára az alaktan és a mondattan szintjén is léteznek.
É. Kiss Katalin