---

Tartalom

Lackfi János: Átugrott kőfalak, véges végtelen: Egy Lorand Gaspar-vers hányattatásai
Tóth Krisztina: Konkrét és megragadhatatlan

Lorand Gaspar: Jérusalem

Albert Éva fordítása (I. díj)
Kardos Anita fordítása (II. díj)
Géza László fordítása (III. díj)

Bagdács Zsuzsa fordítása
Béri Etelka fordítása
Majoros Zsuzsanna fordítása
Nádory István fordítása
Pataki Flóra fordítása
Szabó Anita fordítása
Szunyogh Gábor fordítása
Varga Ildikó fordítása

---

Fülszöveg

Lorand Gaspar (Gáspár Loránd) orvos, költő, író, műfordító, fotográfus, igazi reneszánsz alkotó, 1925-ben született Marosvásárhelyen.

A háború végének zűrzavara sodorta ki Németországba, majd Franciaországba, ahol elvégezte az orvosi egyetemet. Ezt a pályát soha egyetlen pillanatra el nem hagyta. Sebészként a jeruzsálemi, a betlehemi és a tuniszi francia kórházban dolgozott. Utóbb kiderült, az éles fényű hajnali órákban verset írt. Lorand Gaspar negyvenegy éves volt, amikor 1966-ban szó szerint berobbant a párizsi irodalmi életbe első - franciául írott - verseskötetével, amelyért 1967-ben Apollinaire-díjjal jutalmazták. A következő években minden rangos francia irodalmi díjat, jutalmat elnyert: 1987-ben Párizs Városának Nagydíját, 1993-ban a Mallarmé-díjat, 1995-ben a Nemzeti Költészeti Nagydíjat, 1998-ban a költészeti Goncourt-díjat.

Francia nyelven közel húsz könyve jelent meg, versein kívül négy kötetben prózai műveit, esszéit, feljegyzéseit is publikálta.

1972-ben jelent meg Minden földek földe címmel magyarul egy karcsú verseskötete Tellér Gyula fordításában.

1999-ben Az anyag negyedik halmazállapota című verseskötete, amely első ízben adott rálátást a költői életmű egészére. Lackfi János válogatásában és fordításában - ez utóbbiból kivette részét Tóth Krisztina is.

2001-ben Somlyó György fordításában és válogatásában jelent meg a Fénnyel írni című kötet, amely Gaspar négy, 1966 és 2001 között megjelent kötetének verseiből állt össze.

2005-ben látott napvilágot magyarul prózai kötete Boldog Arábia és más útijegyzetek címmel, amelyben helyet kapott a Hazatéréseim Erdélybe című útinaplója is.

Lorand Gaspar műfordítóként is jelentékeny életművet épít, jórészt neki köszönhetően van jelen Pilinszky János a francia irodalmi köztudatban, de ő fordította Tolnai Ottó verseit is Égő arany (Or brula) címmel. A kozmopolita - vagy világpolgár? - költő szinte állandóan úton van Párizs, Tunisz és a görög Pathmosz szigete közötti háromszögben, egyáltalán nem mellékesen fotóművészi munkássága is jelentős. A sivatag fotósa, mondhatnánk képei láttán. Képeiből itthon több kiállítást is rendeztek, a Pannonhalmi Apátságban, a Budapesti Francia Intézetben, a Magyar Irodalom Házában.

---