---

Tartalom

Előszó
Tetétleni vendégségek
Apróságok-régiekről
Egy arckép történetéhez
Egy Csokonai anekdota védelmében
A gávai költőnő
A Hodossyakról
Emléktöredékek Sápról
Ónody László jegyzetei a saápi eclésia 1835-iki Protokollumából

---

Előszó

Ónody Magdolna 1929-ben született Kabán és itt, a gazdag hajdúsági településen végezte elemi iskoláit. Debrecenben járt a Református Dóczi Intézetbe, és itt kapta meg az orvosi-, majd később a belgyógyász szakorvosi diplomáját. Együtt élt a tájjal, és szűkebb környezetének szeretetét magával vitte Miskolcra is, ahol jelenleg is él.

Édesapja anekdotázós ember volt. Ha elindultak a sápi nagymamához, a kislány történeteket hallott a tetétleni kastély előtt álló Liszt Ferenc-fáról vagy a vendégházról, ahol a nagy zeneszerző megszállt. Ezek a történetek egy egész életre elkísérték. Nem csak a nagymamát, hanem a népes bihari atyafiságot is látogatták, és ilyenkor szóba kerültek a régiek is, akik már csak az emlékekben éltek.

1944 tavaszán rádiópályázatot hirdettek diákoknak. A lakóhely fontosabb vagy jellegzetes történetéről, közmondásairól lehetett írni. Talán ez indította el a szerzőben azt az életre szóló törekvést, hogy jobban megfigyeljen és megőrizzen az emlékezetében olyan épületeket, tárgyakat, amelyeket neves emberek keze érintett. Írásaival múzeumi és levéltári pályázatokon szerepelt kisebb munkákkal, és a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Körének tagjaként helytörténeti témákban tartott előadásokat. Szerteágazó munkáiból, forrásmunkáiból a teljesség igénye nélkül válogattam egy füzetre valót, amelyek mindegyike érdekes olvasmány, értékes forrásmunka, egy újabb adalék a szülőföldünk, szűkebb pátriánk jobb megismeréséhez.

Berettyóújfalu, 2004. június 8.

Kocsis Csaba
szerkesztő

---