---

Tartalom

Előszó
Mindenki Trianonja (Vári Fábián László)
Száz év után (Kiss Gy. Csaba)

ELŐZMÉNYEK
Trianon nem csupán az első világháború következménye! (Tóth Gábor interjúja Andrásfalvy Bertalannal)
Az "ezeréves magyar elnyomásról" (Surján László)

TRIANON 100
Szomszédaink, a magyarok (Simon-Palov Judit beszélget Galán Angélával és Zámborszki Ákossal)
Lelkünk csordultig tele fénnyel (Simon-Palov Judit beszélgetése Harangozó Imrével)
Nézzünk a sebeinkre, de ne a fájdalmunkra emlékezzünk (Kuzmányi István interjú Jelenits Istvánnal)
Miben rejlik Trianon Húsvétja? (Szőnyi Szilárd interjú Vízi Elemérrel)
Elszakadni az előítéletektől (Orosz Atanáz)

TRIANON 200
Kereszt vagy púp? (Székely János)
Mindig, mindig gondoljunk reá (Surján László)
A Duna-völgyi béke lélektani előfeltételeiről (Esterházy Lujza)
A kocsmapolitika sosem gyógyította a trianoni sebeket (Tóth Gábor: Surján interjú)
Állásfoglalás (Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport)
Trianon 100. évfordulójára (Böjte Csaba)
Összetartozó emberiség (Sajgó Szabolcs)
A sorsközösségről (Molnár Imre Esterházy János élete és mártírhalála című könyvéből)
Az én Trianonom (Surján László).88 Bocsássunk meg és kérjünk bocsánatot! (Majnek Antal)

Tárgymutató

---

Előszó

Ez az antológia voltaképp az alsóbodoki Esterházy Ifjúsági Találkozóra (2020. szeptember 11.) készült háttéranyag. A rövid életű, de hosszú hatású Trianoni szerződés centenáriuma és a nemzeti összetartozás éve alkalmából sok kiváló írás jelent meg. Ezeket a teljesség igényével szinte lehetetlen összegyűjteni, már csak azért sem, mert a folyamat még nem ért véget. A Charta XXI megbékélési mozgalom tizedik születésnapját ünnepelhetjük idén, így tehát érthető, hogy figyelmünk elsősorban, bár nem kizárólag azoknak a megszólalására terjedt ki, akik elkötelezték magukat a mozgalom mellett (Vári Fábián László, Kiss Gy. Csaba, Székely János, Orosz Atanáz, Böjte Csaba, Majnek Antal, Simon-Palov Judit, Molnár Imre).

A trianoni diktátum miért rövid életű? Történelmi szempontból talán másodpercnek sem számít az a tizennyolc év, amíg érvényben volt. 1938-ban már megkezdődött a felbomlása, és a világháború új szerződést hozott, nem a régit helyezte vissza jogaiba. (Kárpátalja Sztálin martaléka lett, Magyarország újabb három falut veszített). 2020 mégis Trianon centenáriumának jegyében zajlik, a román törvényhozás például június 4-ét emléknappá nyilvánította. Ez a nyolcvankét éves halott tehát él, és még sok gondot fog okozni. Nem valami betegség, egyfajta Trianon pszichózis károsítja a gondolkodásunkat, hanem a tények: az 1920-ban kisebbségi sorsra kárhoztatott emberek sorsa.

A XXI. század jövőképe sok szempontból aggasztó, de Közép-Európa számára felcsillantja a reményt is. A kötetben elsősorban nem magával a békekötéssel foglalkozunk, hanem előzményeivel, és keressük azt a megoldást, amely nem a történelem visszaforgatása, hanem előre menekülés, olyan Közép-Európa, amelyben minden itt élő ember örömét lelheti.

A gyűjteményben szereplő írások önállóak, ezért egy-egy gondolat több helyen is szerepelhet. Az egyes írások tetszőleges sorrendben olvashatók, de szívből ajánlom, hogy az anyaggal való megismerkedést Vári Fábián László Mindenki Trianonja című remek írásával kezdjék, majd Kiss Gy. Csaba Száz év után című áttekintésével folytassák. Ez a két cikk voltaképp az egész kötet bevezetője.

---