---

Tartalom

I. FORRÁSBEMUTATÁS ÉS TÖREDÉKES ELEMZÉSI KISÉRLET
Székely családi levelesládák a Fiság táján
Székely családi levelesládák iratai múzeumban
Az iratfeldolgozás és az iratválogatás szempontjai
  Iratfeldolgozás és iratválogatás a "terepen"
  Iratválogatás e forrásközlés készítésekor
A családi levelesládák iratainak születése és néhány sajátossága
A székely családi levelesládák iratainak legjellemzőbb fajtái
  Osztálylevelek, vagyonmegosztó egyezségek
  Testamentumok, végrendeletek, adományozó levelek
  Perefernumlevelek, hozománylevelek
  Földzálogosító levelek
  Örökös földeladások egyezséglevelei
  Földcserék egyezséglevelei
  Egyebek
Földbirtoklás és a családi vagyon sorsa a székely levelesládák iratainak tükrében

II. DOKUMENTUMOK

III. MUTATÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓK
Szómutató, szómagyarázat, tárgymutató
Helynevek mutatója
Falvak, tájak, székek névmutatója
A családi archívum
Rövidítések
Irodalom
A szövegközlés módja

---

Bevezetés

A Fiság táji székely családi levelesládák nem jeltelenek a magyar néprajzi irodalomban. Kós Károly figyelemfelkeltő hajdani csíkszentgyörgyi híradása után, U. Kerékgyártó Adrien terjedelmes írást szentelt a menasági családi vagyonleltáraknak, hozományleveleknek.

Kós Károly etnográfus 1948-ban néprajzi kutatóúton járva Csíkszentgyörgyön töltött egy éjszakát. Szállásadója, akit sajnos írásában nem nevezett meg, este megmutatta neki a család levelesládájának iratait, és megengedte, hogy olvasgassa azokat. A kíváncsi kutató a ládában XVII. századi iratokat is talált, amelyek a nagy múltú alcsíki Bocskor família birtokügyeivel, anyagi viszonyaival foglalkoztak. Kós Károly lefekvés előtt jegyzeteket készítve "csemegézett" a régi levelek kifejezéseiből. Jegyzeteit adta közre előbb a Művelődésben, majd 1981-ben az Ethnographiában.

U. Kerékgyártó Adrien 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban vett részt Menaságon egy fiatalokból álló kutatótábor munkájában. Ujvári Bélával együtt felfigyelt a családi levelesládák tartalmának történeti néprajzi forrásértékére. Különösen hozományleveleket, perefernumokat tanulmányozott. Bizonyos iratokat eredetiben megszerzett, másokat lemásolt. Sok kalandon, megpróbáltatáson átesett iratgyűjteményének maradékát adta közre alapos tanulmány kíséretében 1989-ben a Néprajzi Értesítőben.

Kós Károly csíkszentgyörgyi híradásán és U. Kerékgyártó Adrien menasági forrásközlésén fölbuzdulva 2005 elejétől magam is próbáltam családi levelesládákat keresni Csíkszentgyörgyön és Bánkfalván. A tizesiratok keresése, majd az egyházközség szerepű megye kutatása során a felkeresett Fiság táji házaknál és a megszólaltatott csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi lakosoknál rendre érdeklődtem régi családi iratok után is. Eredeti levelesládák már kevés háznál fordultak elő, mivel állítólag jó keletjük volt egy időben a régiség-felvásárló nepperek körében. Akadtak azonban különféle leveles dobozok és régi iratokkal megtöltött nejlon zacskók. Némely zacskók és dobozok kevés értéket tartalmaztak. Más zacskókból és dobozokból viszont kiváló XIX-XX. századi iratok sokasága került elő. A kölcsön kapott leveles ládák, irattartó dobozok, papírgyűjtő zacskók tartalmát csíkszentgyörgyi szálláshelyemen alaposan átválogattam. A történeti, néprajzi, nyelvészeti értékű iratokról fénymásolatokat készíttettem. A tanulmányozott iratokat eredeti ládájukban, dobozukban, zacskójukban visszaadtam a kölcsönadó családoknak.

A 2005 eleje és a 2012 vége közötti nyolc esztendőben tizes és megye témájú kutatásaim "melléktermékeként" Csíkszentgyörgyről, Csíkbánkfalváról és kisebb részben Menaságújfaluból 40 olyan családi levelesládát, leveles dobozt, irattartó zacskót sikerült feltárnom, amelyben történeti és néprajzi értékű XIX-XX. századi iratok lapultak. A 40 családi "irattár" kiválogatott és lemásolt irataiból Kecskeméten kialakítottam a CSA jelű, Családi Archívum nevű iratmásolat-gyűjteményemet, amely kecskeméti lakásomban, illetve hosszabb távon jánoshalmi házamban tárolódik a Tizes Archívum (TA.) és a legkülönbözőbb levéltárak, illetve a székely plébániai irattárak iratmásolat-kötegeinek társaságában.

...

Családi archívum nevű iratmásolat-gyűjteményem 40 csíkszentgyörgyi, csíkbánkfalvi és kis részben menasági család levelesládájának válogatott iratait tartalmazza. A negyven iratköteg 531 irat másolatát foglalja magába. Ehhez hozzá kell még vennünk a Csíki Székely Múzeum Levéltári Gyűjteményéből származó 51 iratmásolatot. Összesen tehát 582 XVII-XVIII-XIX-XX. századi dokumentum állt e sorok írójának rendelkezésére, amikor arra vállalkozott, hogy a székely családi levelesládák értékeire felhívja a néprajz és az agrárhistória figyelmét. Egy behatárolt terjedelmű, viszonylag kicsi forráskiadványban nem lehet 582 dokumentumot közölni. Talán értelme sem lenne az újkori székely írásbeliség ekkora parádéjának. Következésképp, a kötet előkészítése során arra kényszerültem, hogy az 582 dokumentumból kiválasszam azokat, amelyek legjobban reprezentálják a székely levelesládák irattípusait. A közreadott szövegek válogatásánál tartalmi, földrajzi, időbeli, formai-stilisztikai szempontokat egyaránt érvényesítettem.

...

A föltárt csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi székely családi levelesládák iratainak többszöri, alapos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a közlésre kiválasztott iratok sok adalékot szolgáltatnak ugyan a magyar népi jogélet kutatói számára, de önmagukban nem elegendők arra, hogy a kutató a bennük található adatok alapján kategorikus kijelentéseket fogalmazzon meg, például a földbirtoklás, a kiházasítás, és az öröklés rendjére vonatkozó székely népi jogszokásokról. Efféle kijelentések valószínűleg csak akkor tehetők, ha a Székelyföld más tájairól: Háromszékből, Felcsíkból, Gyergyóból, Udvarhelyszékről, Marosszékről is kerülnek elő, illetve válnak hozzáférhetővé hasonló iratok. A dokumentumok jobb időbeli megoszlása is szükségessé teszi a további iratközléseket. Ezért most ebben a tanulmányban tartózkodom a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkaflavi dokumentumok által sugallt jogi szokások székelyföldi vagy erdélyi általánosításától. Helyette a közölt dokumentumok más hasonló iratokkal együtt történő leendő elemzéséhez, töredékes elemzési kísérlet gyanánt, néhány szempontot, megfigyelést fogalmazok meg. Ezek az aprócska észrevételek alább különösebb rendszer nélkül, számozva követik egymást, abban a reményben, hogy a majdani népi jogéleti, gazdaságtörténeti és egyéb elemzések során figyelemfelkeltő jellegüknél fogva hasznukat lehet venni.

...

---