---

Tartalom

I. FEJEZET. A MAGYAR BÁNYAJOG TÖRTÉNETÉNEK FŐBB ÁLLOMÁSAI
1. A bányajogi szabályozás kialakulása és fejlődése az Árpád-házi királyok idején
1.1 Bányászat a patrimoniális gazdálkodás idején
1.2 A bányavárosi szokásjogok kialakulása
1.3 A királyi bevételeket biztosító szervezet kialakulása és fejlődése
2. Károly Róbert reformjaitól az ország három részre szakadásáig
2.1 A bányagazdaság átfogó megreformálása
2.2 A bányavárosok szövetkezése és a földbirtokosi bányaszabadság deklarálása
3. Miksa-császár bányarendtartása
3.1 A központosított kamarai igazgatás megteremtése
3.2 A bányarendtartás szabályozási rendszere
3.3 A felvilágosult Habsburg abszolutizmus bányajogi reformjai
4. Az 1854. évi Általános Bányatörvény
5. A magyar bányajogfejlődés átmeneti időszaka
6. A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény

II. FEJEZET. A HATÁLYOS MAGYAR BÁNYAJOG SZABÁLYOZÁSA
1. Bányajogunk alapvető jogforrásai
2. Az ásványi nyersanyagok tulajdonjoga
3. Az ásványvagyonnal történő gazdálkodás
4. A bányajáradék jogintézménye
5. A bányatörvény tárgyi hatálya
5.1 A bányászati tevékenységek köre
5.2 A bányászati tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységek
5.3 A Bányatörvény hatálya alá rendelt egyéb tevékenységek
5.4 A Bányatörvény hatálya alá nem tartozó tevékenységek
6. Az állami tulajdonjogból származó bányajogi korlátozások
7. A bányászati jog terjedelme és megszerzésének lehetőségei
7.1 A bányászati jog megszerzése koncesszióval
7.2 Alanyi jogon gyakorolható bányászati jog
7.3 Bányászati jog megszerzése hatósági engedéllyel
7.4 Törvényi engedményen alapuló bányászati jog
7.5 Bányászati jog megszerzése átruházással, jogutódlással
8. A bányászati jogosultságból fakadó jogok, kötelezettségek és a bányavállalkozói felelősség
9 Az ingatlanok bányászati használatra történő igénybevétele, a bányászati tevékenységek során felszínre emelt vizek használata
9.1 Az ingatlan tulajdonos tűrési kötelezettsége
9.2 Az ingatlan használat közérdekű korlátozása szolgalom alapításával
9.3 Az ingatlan kisajátítása
9.4 A bányászat vízhasználati joga

III. FEJEZET. A BÁNYÁSZATI SZAKIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
1. Az ásványi nyersanyagok kutatása
1.1 A bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás
1.2 A kutatási engedély
1.3 A kutatás műszaki üzemi terve
1.4 A kutatási zárójelentés
2. A bányatelek jogintézménye
3. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás
4. A bányaüzem műszaki üzemi terve
5. A tájrendezés

IV. FEJEZET. A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉGEK MŰSZAKI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI, VALAMINT SZANKCIÓRENDSZERE
1. A bányászati tevékenységek végzésének személyi feltételei
1.1 A bányaüzem felelős műszaki vezetője
1.2 A hites bányamérő és feladatköre
2. A védőpillér és a biztonsági övezet
3. A bányászati tevékenységek szankcionálása
3.1 Jogosulatlan bányászati tevékenységek
3.2 Szabálytalan bányászati tevékenységek

V. FEJEZET. A BÁNYAHATÓSÁG FELÜGYELETE ALÁ RENDELT EGYES TEVÉKENYSÉGEK
1. Az előkészítés és az elsődleges feldolgozás
2. Meddőhányók létesítése és megszüntetése, valamint hasznosításai
3. Szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek hasznosítása
4. Megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek hasznosítása
5. Nem bányászati célt szolgáló, de bányászati módszerekkel végzett földalatti tevékenységek
6. A geotermikus energia kutatása és kitermelése
7. A polgári robbantási tevékenységek

VI. FEJEZET. A BÁNYÁSZAT SZAKIGAZGATÁSI ÉS FELÜGYELETI RENDSZERE
1. A Magyar Bányászati Hivatal
1.1 A bányafelügyelet feladat- és hatásköre
1.2 A bányafelügyelet szerveinek illetékessége
2. A Magyar Geológiai Szolgálat

---