Izsó István
A montanisztika magyarországi történetének forrásai és szakirodalma
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Előszó
Bevezetés
A kötetben alkalmazott rövidítések jegyzéke
Bibliográfia
Mutatók
Betűrendes szerzői névmutató
Szakterületek szerinti tárgymutató
Bányakerületek, bányavidékek szerinti helymutató
A fontosabb települések szerinti helymutató
Képek
"A magyar bányászatért" - az MBSZ története
Bevezetés
E kötet a montanisztika magyarországi történetének legfontosabb forrásait, illetve szakirodalmát kívánja összefoglalni és bemutatni egy sok tekintetben formabontó szakbibliográfia keretében. Formabontó, mert nem klasszikus módon összeállított bibliográfiáról van szó, hanem egy számítógépes adatbázis adattartalmának nyomtatott formában történő megjelenítéséről. Formabontó abban az értelemben is, mert nem csupán egy szakbibliográfiát foglal magába, hanem tartalmazza mindazokat a levéltári és egyéb kéziratos dokumentumokat is, amelyek a bányászat és kohászat, illetve a hozzájuk szervesen kapcsolódó erdészet magyarországi története áttekintéséhez, ismeretéhez elengedhetetlenek. Mindebből következően a kötet szerkesztési elvei nem mindenben felelnek meg egy szakbibliográfiával szemben támasztott általános elvárásoknak.
Összeállítása során felhasználtam az általam ismert, nyomtatásban kiadott vagy kéziratban fellelhető, Magyarország természettudományi és jogtörténetével, központi és területi igazgatási szervezetével, geográfiájával, gazdaságával, statisztikájával és alapvetően bányászatának és kohászatának történetével foglalkozó vagy arra vonatkozó utalásokat, hivatkozásokat, adatokat tartalmazó forrásanyagot. Elsődleges célom a magyarországi montanisztika-történet forrásainak számbavételére korlátozódott, ezért bizonyára lesznek, akik a bibliográfiát hiányosnak találják. Előrebocsátom például, hogy a történettudományok, a geológia és földtan vagy az erdészet, erdőgazdálkodás, illetve a pénzverés és numizmatika, néprajz és szociológia szakterületéhez sorolható forrásokból csupán azokat tüntettem fel a bibliográfiában, amelyeknek bányászat- és kohászattörténeti vonatkozásokat tulajdonítottam. Hasonlóképpen hiányoznak a kötetből a bányászat és kohászat műszaki szakterületével foglalkozó írások, amelyek történeti adatokat nem tartalmaznak. Szerepelnek viszont a kötetben mintegy 400 olyan külföldi szakirodalmi forrás könyvészeti adatai, amelyek ugyan Magyarországra vonatkozó adatokkal közvetlenül nem szolgálnak, de amelyek ismeretét egy adott korszak bányászati-kohászati terminológiájának, technológiájának, gazdasági vagy éppen jogi és igazgatási-szabályozási környezetének áttekintéséhez fontosnak tartottam. Ugyanezen megfontolásból találhatók a bibliográfiában olyan történettudományi művek is, amelyek bár alig tartalmaznak a montanisztikára vonatkozó adatokat, de egy adott korszak vagy a bányászat és kohászat történetét befolyásoló esemény kiváltó okainak és következményeinek megismeréséhez szükségesek.
A bibliográfia közel 12500 forrást tartalmaz. Ezeket keletkezésük vagy megjelenésük éve szerinti kronologikus rendben közlöm, lehetővé téve ezzel egy-egy adott évből származó források és dokumentumok áttekintését. A tárgyéven belül az egymást követő tételek sorrendiségét az eredeti adatbázisban elfoglalt besorolásuk határozta meg, ezért tapasztalható, hogy az analitikus módon feldolgozott levéltári és jogtári források nem feltétlenül egymás után, illetve a periodikákban megjelent cikkek nem az eredeti lapszámok növekvő sorrendjében követik egymást. E hiányosságért és látszólagos rendetlenségért előre is elnézést kérek a T. olvasótól, de meg kell jegyeznem, hogy ez volt az ára annak, hogy a bibliográfia adatait átfogó és többrétű mutatókönyvvel egészíthessem ki. A bibliográfia minden egyes tételét sorszámmal láttam el, amely alapját képezhette a mutatózásnak, de a könnyű kereshetőség biztosítása érdekében a sorszámok egymást követő növekvő rendjén már nem változtathattam.
Az egyes tételek sorszáma után az adott forrás címe és szerzője (sz:), majd annak az alapműnek vagy periodikus kiadványnak a címe következik, amelyben az adott dokumentum, cikk vagy könyvfejezet található. A hivatkozott alapművek (kiadványok) közül azok esetében, amelyekre sokszor történik hivatkozás, rövidítéseket alkalmaztam. A rövidítések jegyzékét a bibliográfiai rész előtt tüntettem fel. A címeket és a szerzők nevét a szokásos könyvészeti adatok követik: a megjelenés éve, illetve periodika, oklevéltár vagy jogtár esetében a kötetszám (k.) vagy évfolyam (évf.) és lapszám (sz.), továbbá az oldalszám (p.), végül a kiadás helyének (kh:) és kiadójának (k:) adatai.
A könyvészeti adatokat sok esetben magyarázatokkal is elláttam, illetve a könnyebb áttekintés érdekében a nem magyar nyelvű források címének fordítását vagy témakörének rövid összefoglalását magyarul is közlöm. A magyarázatok között tüntettem fel a bibliográfiában szereplő kéziratos források elérhetőségét, illetve az adott mű esetleges további kiadásainak adatait is.
A bibliográfiát egyszerűen kezelhető mutatókönyvvel egészítettem ki. A betűrendes szerzői névmutató segítségével egy adott szerző írásait kereshetjük meg a bibliográfiában a sorszámok alapján. Hasonlóképpen végezhetünk kereséseket tárgymutató (szakterületek), illetve helymutató (bányakerületek és bányavidékek, valamint az ismertebb helységnevek) alapján is.
Mint említettem, a bibliográfiát a montanisztika magyarországi történetének forrásanyagán túlmenően külföldi szakirodalmi kitekintéssel is kiegészítettem. Ezek sorszám szerinti összesítése a bányakerületek, bányavidékek szerinti helymutató végén, a "Külföldre vonatkozó szakirodalom" tárgyszó alatt található.
A kötet hátsó borítójának belső oldalán lévő tasakban elhelyezett CD-lemezen egy adatbázis, illetve annak kezelési útmutatója található, amelyben a kötetben szereplő bibliográfiai adatokat eredetileg feldolgoztam. Az adatbázis használata méginkább megkönnyíti bibliográfiában történő keresést, lehetővé tesz több szempont szerint történő összetett lekérdezést, illetve azon művek esetében, amelyek digitalizált változata az interneten keresztül hozzáférhető, "hiperhivatkozások" segítségével közvetlen olvasásukat, tanulmányozásukat is lehetővé teszi. A CD-lemez emellett tartalmaz egy bibliográfia-gyűjteményt is, amely lehetőséget biztosít további szakirodalmi adatok keresésére és tartalmazza azoknak az "előtanulmányoknak" a digitális állományát is, amelyeket már korábban közreadtam.
A bibliográfia jelentős részben támaszkodik a Bányászati és Kohászati Lapok, a Bányászati Lapok, illetve a BKL. Bányászat általam már korábban feldolgozott repertóriumára (1868-2007). Annak érdekében, hogy e szakirodalmi forrásgyűjteményt egészében is elérhetővé tegyem, ennek adatbázisát, illetve pdf-formátumú állományát is elhelyeztük a CD-lemezen.
Bízom abban, hogy ha nem is hiánytalan, de használható bibliográfiát tudok az érdeklődők számára közreadni, amely alkalmas lehet arra, hogy áttekinthetővé tegye a Magyarország területén jelentős múlttal és egykor méltán nagy nemzetközi hírnévvel bíró szakmáink történetének szakirodalmi és egyéb forrásait. Úgy gondolom, hogy az anyaggyűjtés folytatásával és az adatbázis kiegészítésével a bibliográfia továbbfejleszthető és elektronikus formában időről-időre közzétehető.
Köszönöm, hogy a Magyar Olajipari Múzeum az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület közreműködésével felvállalta a kiadással kapcsolatos szervezést és anyagi terheket, továbbá köszönettel tartozom a bibliográfia végleges összeállításában és szakmai lektorálásában közreműködő szerkesztő bizottságnak azért az önzetlen szakmai segítségért, amely nélkül a kötet kiadására nem kerülhetett volna sor. Végül ezúton köszönöm meg Urbán Tibor kollégám segítségét, aki a CD-lemez és az adatbázis kezelőprogramját készítette, valamint az adatbázisban található adatállomány nyomtatásra alkalmas formába rendezését lehetővé tette számomra.
Miskolc, 2010. július
Dr. Izsó István