---

Tartalom

Előszó

Első fejezet (1850.június 01-től 1946. augusztus 01-ig.) az első hazai bélyegkiadástól a Krajcár, a Korona és a Pengő fizetőeszköz alkalmazásától a forint bevezetéséig
Második fejezet (1946. aug. 1-től 1989. jan. 1-ig) a forint fizetőeszköz bevezetésétől a politikai rendszerváltásig
Harmadik fejezet (1989. január 1 - 2003.december) a politikai rendszerváltástól a személyes bélyegig
Negyedik fejezet (2004. augusztus - napjainkig) a tömegkommunikációs robbanás korától napjainkig

Melléklet
Summary
Zusammenfassung
Irodalom

---

Előszó

170 éve használnak bélyeget Magyarországon a levélpostai küldemények bérmentesítésére. A bélyegek ábrái, grafikai megoldásai sokat fejlődtek, sokat változtak az elmúlt évtizedek során. Igaz a folyamatosan változó fogyasztói igények, a cseppet sem megnyugtató tendenciát mutató közízlés-változás és a technikai fejlődés is megkívánta e képi változásokat, változtatásokat. És akkor még nem is említettük a politikai rendszerek cserélődését, a jelképek, címerek, feliratok időről-időre történő teljes lecserélését. Ebben a folytonosan mozgásban lévő környezetben kellett megtalálnia helyét - sőt némelykor utat kellett törnie - a szakrális jelképeknek, vallási tartalmaknak. A keresztény Magyarország vallásos lakossága mindig is igényelte a számára fontos lelki tartalmak képi megjelenítését környezetében, így a postabélyegeken is.

Talán tisztázásra szorul, mit is értünk szakrális témákon, mert a szótárak többsége szentségi jellegűként, valamint egyházi tartalmat hordozóként fordítja a szót, tehát egy szorosabb és egy tágabb értelemben. Mi is így értjük írásunkban, amikor a kifejezett egyházi témák - pápalátogatás, szerzetesrendek alapítása, szentek évfordulói - mellett egy-egy templom, vagy jelkép ábrázolását is megemlítjük. A szakralitást természetesen ökumenikus szellemben értjük, így a kevés számú ortodox, protestáns felekezetek, illetve zsidó vonatkozású bélyegkiadásról is szót ejtünk. Így teszünk a Cserkészet témájában kiadott bélyegekkel is, bár kifejezett vallási jelképet általában nem hordoznak, mégis szorosan kapcsolódnak a vallási élet témáihoz. Különös figyelmet szentelünk dolgozatunkban a Szentkorona képi megjelenítésének, mint a magyarság legfontosabb, személyiséggel felruházott szakrális tárgyának.

Tanulmányunkban kizárólag a Magyar Posta alkalmi és forgalmi bélyegeit vizsgáltuk, csak néha teszünk kitekintést az emlékborítékok és emlékbélyegzők irányába. A bélyegek neve után a magyar katalógus szerinti sorszámot adjuk meg zárójelben. Nem foglalkoztunk a különböző illeték-, hírlap-, és okmánybélyegekkel, valamint a magánkiadásokkal sem. Ettől is csak indokolt és külön megjelölt esetekben tértünk el.

A technikai kifejezések keretes magyarázata mellett, lábjegyzetben közöljük a bélyegtervezők rövid életrajzát és a bibliai történetek szövegét. A Szentírási szövegek forrása a Szent István Társulati Biblia (SZIT) magyar nyelvű szövege a szentiras.hu/SZIT honlapról. Élve a digitális kiadás lehetőségeivel, a szentek életrajzát és egyéb háttértartalmakat hiperhivatkozások segítségével közlünk.

Célunk átfogó képet adni a címben megjelölt témáról, bemutatva tételesen az egyes kiadásokat, ezzel is bizonyítva a postai szolgáltatásokat igénybe vevő társadalom szakrális tárgyú igényének jelenlétét. Bár írásunkban törekedtünk az objektivitásra, a bélyeggrafikák értékelésénél kétség kívül szubjektív ítéletünknek is hangot adtunk.

A szerző

---