---

Tartalom

Ketten a forrásnál
A szeretet terve
Neked vallott a faluvégi rét
Édenkertben
Éva csókja
A szerelem erőterében
Ásó a kertben
Hideg szél fúj a fasorban
Veszteség
Gyötrelem és átok
Visszfény
A boldog magány
Egyetlen-Em
Simogató
Éjszakai eső után
Piros bokor
Este az örök folyó felett
Lugasban
Mint kertemben a hó
Kezdet és vég
Ma havas verset sütök
Szilvafa Lányok
Életem-halálom oldalán
Jajszó pendült az éjszakában
Élni infarktus-országban
Az élet szerelmese
Torzul lelkem
Szerelemvirág
Az öregedő szerelem
Vállalás és szembeszegülés
Lélekrontók mocskában is
Látóvá lenni vakon
Ádvent Bécsben
Sempre libera
Szenvedéstörténetünk
Hívogató
Valaminek az átmenete
Pünkösd jövetele kertemben
Szeretlek látni meztelen
Hogyan éljünk?
Harmatos kertemben
Művelem a kertem
Liget Szépe
Az légy, aki gyermeknek voltál
A tisztaság elsiratása
Elküldtem
Poklok partjain
Menekülési kísérlet haza
Karácsony
Van itt egy ház
Angyal a kertemben
Akivel reggelente harmatot szedtem
Van Gogh-i napsütésben
Sötétből fénybe
A vérző Bárányhoz
Pietász

---

Fülszöveg

"Van itt egy ház, és benne egy ember, versből van a ház és versből az ember". Versből van a kert is, amely a házat övezi. Ez Benke László új könyvének Édenkertje. A szeretet és a szerelem jelképes forrásvidéke.

Évával él itt tiszafák, fenyők, diófák árnyékában, "a szerelem erőterében". Háromdimenziós, négy évszakos, rejtelmekkel teli táj ez, mint az emberi lélek bűnbeesés előtt. Jelenkorunk kihalt játszóterének övezetében, a költészet időtlen és felmérhetetlen terében vagyunk. A költő mindig más és más alakban mutatja meg szerelmesét, örökkön változó Éváját, akit elhalmoz rajongása fényével "a testre és lélekre éhező, szomjazó ember". Szerelmet vall verőfényben, fagyban, hóesésben, hol ironikusan, hol komolykodva: "sütök neki verses rétest, havas almát, piros pöttyös Paradicsomkertünkön át csilingelő patakunkban őrá várnak piros, kék meg zöld halak...". A nő iránti hódolat, a megsemmisítő-kiteljesítő önátadás Benke László költészetében régi téma.

A kötetet a Pietász zárja, amely az "örök nőiség arche-típusát idézi meg, aki talán megválthatná a férfit, de aki a valóságban szinte sohasem létezik. Mégsem mondhat le arról a férfi, hogy vágyképét újra és újra megalkossa" - írta Tegnap még volt remény, hogy lesz jövő című monográfiájában Benke László költészetéről G. Komoróczy Emőke.

Szerelmeskönyvet tart kezében az olvasó, a költő életpályájának két szívre hangolt dobbanását.

Turbók Attila

---