Budapesti Műszaki Egyetem

A fenntartható társadalom olyan gazdasági és szociális formáció, ami kielégíti az emberek alapvető szükségleteit, anélkül, hogy csorbítaná a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A társadalom fenntarthatósága megköveteli a gazdasági és ökológiai érdekek összehangolását.

Az emberiség a legutóbbi évtizedekben intenzíven foglalkozik a jövő kérdéseivel. A veszélyérzet, hogy a bioszféra mai állapota hirtelen és gyökeresen megváltozhat, ha homályosan is, ha közhelyesen is - de széles körben megjelent. A nyersanyagkészlet véges volta, a környezetrombolás (így például az üvegházhatás, a savas esők, az ózonprobléma, a biodiverzitás csökkenése, az erdők és a tengerek fenyegetettsége, a nukleáris energia-felhasználás veszélyei), a népességnövekedés üteme, a munkanélküliség, a felhalmozott fegyverek, az "ellenőrzött egyén" veszélyei az egyes ember számára gyakran átláthatatlannak tűnnek. Három alapvető magatartásforma jellemző az emberek viszonyára e bizonytalan jövőhöz:

• a helyzet valójában nem vagy nem nagyon veszélyes,
• elkerülhetetlen a végzet,
• törekedjünk a krízis természetének megismerésére és a legjobb reakciók kidolgozására.

A tudományos-technikai fejlődés hatalmas erőket szabadított fel. A kezdetben csak pozitívnak gondolt hatások mellett egyre több kétségtelen negatív tényező is észlelhető lett. A kételyek között már az is felmerült, hogy egyáltalán képes-e uralni az emberiség az így (f)elszabadított erőket. Az emberiség óriási többsége azonban a műszaki termékekkel együtt tudja csak elképzelni a jelenét és a jövőjét. Ebben a helyzetben különösen időszerű a fenti harmadik álláspont alapján a műszaki civilizációs körülmények előnyeinek és hátrányainak mérlegelése.

A globális telematikai rendszerek lesznek a tartalom szolgáltatás fő közvetítő, értékesítési csatornái. Az információs társadalommal kapcsolatos jövőképek általában azt feltételezik, hogy a távközlési csatornákon sokféle szolgáltatást értékesítenek majd. Ezek egy része olyan szolgáltatásokat (pl. könyv és újságkiadást és terjesztést, utazással illetve közlekedéssel járó tevékenységeket, a ma szokásos, helyváltoztatást igénylő banki műveleteket, bevásárlást, tanulást) vált ki, amelyek ma (döntően) nem telematikai infrastruktúrán keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. Az információs társadalom "információ-fogyasztója" több fogyasztást realizál távközlési csatornákon, mint a mai fogyasztó (aki telefonál, faxol, műsort néz, hallgat, esetleg az Internetet böngészi). A legfejlettebb országokban az előfizetők száma már nem növekszik, más régiókban pedig számolni kell a fizetőképes kereslet korlátozó hatásával.

E sokféle szolgáltatás tömeges biztosítása roppant befektetésekkel és kockázattal jár. Egyik vállalat sem tudhatja biztosan, hogy milyen lesz az elfogadott (eladható) szolgáltatás spektrum, hogy milyen terjesztési módszerekkel csinálhat majd jó üzletet. A telematikai infrastruktúra, az ezen kínálható szolgáltatások gyorsan változnak. A távközlési szolgáltatóknak a mai biztosnak látszó, jövedelmező alapszolgáltatásokból egy ígéretes, de bizonytalan tartalmú jövő felé kell elmozdulni.

A Földet átfogó, a fogyasztókat és a szolgáltatókat nagy átviteli sebességgel összekötő, rugalmas közvetítő médium-hálózat megteremtése megkezdődött. Létrejönnek a globális szolgáltatási rendszerek kiépítésére képes erők. Egyszerre nagy kapacitásokat érdemes kiépíteni, ezek jó kihasználása azonban csakis viszonylag olcsó, tömeges felhasználással lehetséges. A tömegesség a jelenleginél sokkal nagyobb tartalmi kínálatot igényel. A távközlési befektetésekre amúgy is jellemző hosszú megtérülési idő sem növekedhet lényegesen, hiszen a technológiai fejlődés folyamatos korszerűsítést diktál, az erkölcsi elavulás gyors. A távközlési és informatikai szolgáltatóknak tehát általában érdekük, hogy minél gyorsabban elterjedjenek az új szolgáltatások. Ez az érdekeltség az információs társadalom felé törekvés egyik motorja. S ha igaz, hogy a telematika pozitívan járulhat hozzá a társadalom fenntarthatóságához, akkor azt a globális problémák enyhítésének egyik összetevőjeként értékelhetjük.

Az optimista felfogás szerint az információ-technológiák legátfogóbb pozitív szerepe elsősorban az, hogy lehetővé válik a helyi, regionális, nemzeti és az azokon is túlmutató információs állapotok folyamatos áttekintése, az eligazodás az információ áradatban. A globális problémák nem kezelhetők az információk globális kezelése nélkül. Ez jobb esélyt ad arra, hogy az összegyűjtött tények milliárdjaiból helytálló következtetéseket vonjunk le, használható prognózisokat készítsünk. A lehetőségek és a válságok még idejekorán észlehetők, felismerhetők lesznek.

Az információ-technológiák nagy társadalmi ígérete az, hogy decentralizáltabbá válhat a gazdasági és politikai döntéseknek a modern ipari államokban egyre inkább központosított mechanizmusa. A demokratikus döntéshozatal, a képviseleti mechanizmusok működtetése bonyolult és drága, különösen a nagy társadalmi egységeknél (államok uniója, ország, nagyváros). A telematikai rendszerek technikai lehetőséget adnak a kisebb-nagyobb közösségek számára a gyakori véleménycseréhez, új érdekképviseleti és döntési mechanizmusokhoz.

A fenntarthatóság materiális meghatározói az energia és anyag felhasználásával valamint mozgatásával kapcsolatosak. A hosszú távú fenntarthatóság egyik kulcsa a "dematerializáció": a felhasznált és mozgatott anyagok csökkentése "helyettesítő" szolgáltatások. A demateralizációhoz a termelési és értékesítési folyamatoknak továbbá maguknak a termékeknek az átalakítása vezet; e strukturális változás fontos jellemzője a termékek egy részének szolgáltatássá változtatása.

A következőkben vázoljuk, hogy egyes alkalmazási területeken a telematikai szolgáltatások széleskörű elterjedése milyen jellegű anyagi előnyökkel járhat.

LEVELEZÉS. Az elektronikus üzenetcsere terjedése jelentős papírmennyiséget tesz szükségtelenné. Európában évente 86x10⁹ levelet kézbesítenek, aminek tömege (egyenként csak 20 grammal számolva) 1,7 millió tonna. Rövid idő alatt millió tonnákkal kevesebb papírt igényel pusztán a (legalább részben elektronizált) levelezés. Az újságok és egyéb publikációk elektronikus megjelenése további megtakarítást eredményez. A levelek, újságok tartalmának kézbesítése távközlés útján sokkal kevesebb energiát emészt fel, mint a hagyományos kézbesítés illetve árusítás. A papíralapú termékek előállítása további (szennyezést is jelentő) anyagfelhasználással jár, ami ezúton csökkenthető.

KÖZLEKEDÉS. A távszolgáltatások terjedésétől elsősorban az üzleti célú (távolsági) utazások, valamint a rendszeres munkába járáshoz szükséges városi közlekedés csökkenését várjuk, ami az üzemanyag-fogyasztásban, a közlekedési eszközök gyártásánál felhasznált anyag és energia csökkenésében, kevesebb szennyező anyag kibocsátásában mérhető. (Európában közlekedési eredetű 612x10⁹ tonna (az összes emisszió egyhatoda!) CO₂ és 6,8 millió tonna (az összes kibocsátás fele!) NO_x kibocsátása.)

Az eddigi tapasztalatok szerint a távkonferencia szerepét nem szabad túlbecsülni. Az üzletkötési szokásokban, a szakmai tapasztalatcseréknél és képzéseknél a személyes kontaktus szerepe igen fontosnak látszik. Lényegesebbnek tűnik a távmunkavégzés miatt csökkenthető helyi közlekedési igény.

Az autók számának, ezzel a városok és az autóutak közlekedési zsúfoltságának csökkentéséhez az egyik út egy-egy jármű osztott használata. A közlekedési telematikai rendszerek lehetővé teszik, hogy a nyilvános tömegközlekedésben a buszok és villamosok mellett az utas vezette mini taxi is megjelenhessen. Ez személyes, háztól-házig használható, de kevesebb kell, mintha mindenki saját autót tart. Az autó státusz szimbólum is, de a kényelem és a megtakarítás ezt részben ellensúlyozhatja.

KERESKEDELEM, SZÁLLÍTÁS. A táv-vásárlás (ha nem is szünteti meg az "áruházban bóklászás" tömeges igényét) a bevásárlás jelentős részét teszi gazdaságosabbá - pusztán csak azzal is, ha 2 tonna árut nem 20 kg-onként visz el összesen 100 ember egytonnás személyautókkal, -10-20 kilométereket autózva, parkolóhely (vagy ház) szükséglettel, stb.; hanem egy házhozszállító szolgálat teherautója. A nagy (nemzetközi léptékű) szállító, elosztó rendszerek a telematikától hatékonyabb tervezési és szervezési mechanizmusokat kaphatnak, ami kevesebb eszközt és üzemanyag-felhasználást eredményezhet.

SZÓRAKOZÁS, OKTATÁS. Az információs társadalom kialakulásában talán a legjelentősebb költséghordozónak tekintik a szórakozási kínálat növekedését. A "behálózott" világ műsorterítési eljárásai fajlagosan kevesebb anyagot használnak mint a korábbiak. A telematikai lehetőségeket kiaknázó oktatási formák még nem alakultak ki. Nincs megfelelő tapasztalat arra, hogy a mai formák mennyire helyettesíthetők (komoly emberi károk nélkül) személytelen formákkal. A hagyományos formák és technikák hogyan keverednek újakkal? Ma sokan úgy vélik, hogy elsősorban a felsőfokú oktatásban és a továbbképzésekben, újfajta távoktatásként lesz nagy szerepe az új médiáknak. Bizonyos azonban, hogy az oktatási anyag kínálata világméretűvé szélesedik.

TERMELÉS, TERMÉKEK, MUNKAFOLYAMATOK. A vállalati folyamatok átalakításának egyik markáns mozgató oka a vállalati információs hálózatok használatának költségcsökkentő hatása, különösen a nagy területen, vagy sok helyszínen működő vállalatok esetében. E tényező még fontosabbá válik a multimédia információs infrastruktúra kiépülésével. Az üzleti folyamatok átalakításának ehhez illeszkedő módszerei és technikái (Business Process Reengineering) lényegében már kialakultak. Ez esetben a vállalat stratégiájában nem feltétlen szerepel környezetvédelmi prioritás - mégis megvalósul ilyen cél a csökkentett anyagfelhasználás, anyagmozgatás és a kevesebb utazás által. A (hálózati) információs technológia az alapja az un. rugalmas technológiai rendszereknek is. A rugalmas specializáció, a tömeges testre szabás nagyobb piaci értékű, ám olcsóbban előállított termékeket eredményez.

A termékek változásait alapvetően piaci erők diktálják. Azt tapasztaljuk, hogy számos termék értéke leginkább az információtartalom bővülésével nő. A kutatás, a fejlesztés, a tervezés, a termelés és az értékesítés szervezése egy termék árának a felét is adhatja. A termékből szolgáltatássá válás példái, hogy az újságot on-line információs szolgáltatás váltja fel, a használati utasítást interaktív technikai segítségnyújtás, a mozit video-on-dimand otthon, a levelet elektronikus üzenet.

A 90-es években egyre több ember foglalkozik információ menedzsmenttel: bankok és biztosítók munkatársai, titkárok és titkárnők, grafikus tervezők, kutatók, stb. Az első, könnyen látható átalakulás a papírmunka iroda-gépesítése. Látszik már a nagyobb lépés: az iroda dematerializálása - a távmunkavégzés és a különböző táv-szolgáltatások terjedésével. Természetes ma már a bank automata, a telefonos bank szolgáltatás, létezik a kereskedelem az Interneten. Mindez kevesebb közlekedést, kevesebb papírt, kevesebb irodaépületet, kevesebb parkolóházat, kevesebb utat igényel.

TÁVÉRZÉKELÉS, SZABÁLYOZÁS. (Automata távolsági rendszerek.) Az energia-elosztó rendszerek jobb szabályozási, allokálási és hibaesemény kezelési mechanizmusa közvetlen energia-megtakarítást és csökkentett szennyezést nyújt.

A környezetvédelmi monitor rendszerek adatainak nyilvánossága és a döntéshozatalban való közvetlenebb részvétel egészségesebb környezetet eredményezhet.

Az (intelligens) régió kísérletekben vizsgálhatjuk, hogy miként könnyítik meg a kapcsolattartást a telematikai szolgáltatások. Az információs rendszerek kiépítésekor szükséges figyelembe venni a régiók fejlettségét, és össze kell hangolni mind a környezetvédelmi, mind a területfejlesztési koncepciókkal. A telematika eszközei segíthetnek az egyes térségek közötti és azokon belüli kapcsolattartásban, információáramlásban. Az elmaradottabb régióknak elvileg nagyobb esélye lehet a felzárkózásra.

Az (intelligens) város projektekben egyebek mellett tapasztalatokat szerezhetünk a jó kommunikációs és informatikai szolgáltatási kínálat munkaerő-szerkezeti és közlekedési hatásairól. (Elővárosiasodás, a vásárlások szakaszossá válása, az elektronikus pénzkezelés, kevesebb munkahellyel kapcsolatos közlekedés jellemző.) Az idegenforgalmi kistelepülések közvetlenül is hasznot húznak az információs világhoz csatlakozásból. A településeknek, vendéglátó helyeknek lehetőségük nyílik az erőforrásaik (vonzerő-leltáruk) közzétételéhez mind országos, mind nemzetközi szinten. Az utazóknak nagyobb rálátásuk lehet az ország értékeire, kulturális lehetőségeire, programokra. A gazdaságilag elmaradott települések általában elzártságban is szenvednek. A távszolgáltatásokkal az ott élők másokhoz hasonló oktatási, kulturális, szórakozási, táv-diagnosztikai, távmunka végzési lehetőségekhez jutnak - ezzel legalább "virtuálisan" csökkenhet elzártságuk, miközben megtartják kistelepülési előnyeiket.

Az egyének - optimista felfogás szerint - egyszerűbb ügyintézést, nyitottabb világot, több szórakozásra, művelődésre fordítható időt nyerhetnek, továbbá új emberi kapcsolatokat.

A különböző szinteken említett hatások természetesen erős kölcsönhatásban állnak egymással.

Az elképzelhető veszélyhelyzetek általánosságban az egyre automatizáltabb civilizáció kiszolgáltatottságával kapcsolatosak. Az egyre nagyobb kiterjedésű és egyre bonyolultabb gépi rendszer mégoly kis valószínűségű zavarai esetleg katasztrófahelyzetig juthatnak el.

Az egyenlőtlenségek csökkentésének a telematikai szolgáltatások hozzáférhetősége csak egyik feltétele. Más feltételek hiányában az erőforrásokhoz, így az információhoz való hozzáférésben, azok felhasználására való képességben még nagyobb különbségek alakulnak ki. Ezek közül is kiemelhető az, hogy mennyire leszünk képesek feldolgozni az információt, eligazodni az adatrengetegben?

A telematikai szolgáltatásokat hordozó távközlési rendszerek önmagukban új anyag- és energia-felhasználást jelentenek. A "helyettesítő" szolgáltatások esetében ez kevesebb, mint a kiváltott termék, vagy szolgáltatás. Könnyen lehet, hogy az új lehetőségek új szolgáltatásokat generálnak. A felhasznált berendezések és eszközök erkölcsi elavulása igen gyors, gyakori a csere - újrahasznosítás hiányában a hulladék.

A műsorszórás, a mobil kommunikációs csatornák terjedése egyre több elektromágneses terhelést hoz a Földre. Ennek hatásairól ma keveset tudunk.

Elektronikus levelezéssel az egyén is igen nagy számú levelet képes rövid idő alatt szétküldeni. Elmosódik a személyes üzenetváltás és az üzenetszórás határa.

Ma még nem egyértelmű, hogy a munkahelyek száma hogyan alakul az információs társadalmi közegben.

E rövid cikkben nem tértünk ki a kifejezetten szociális, társadalmi és pszichikai veszélyekre. (Jóllehet ezek az aspektusok is alkotó elemei a fenntarthatóságnak.)

A háztartások felszereltsége, vagyoni helyzetének egyes jellemzői, KSH, 1997

Nyiri Lajos: "Mennykőhárítóval falak között". Magyar Tudomány XLIII. kötet, 1998/2. szám