---

Tartalom

I. KÖTET

I. ELŐSZÓ.

II. A SZAKKÖR ALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI.
1. Életkor
2. Munkahely
3. Berendezés, felszerelés
4. Anyagok
5. A szakkör vezetője

III. TECHNOLÓGIAI ISMERETEK.
1. Mivel foglalkozik a technológia?
2. Fát feldolgozó iparágak
3. A fa jelentősége
4. A fa kitermelése, ipari anyaggá való feldolgozása és fajtái
5. A fa legfontosabb műszaki tulajdonságai
  a) Súly
  b) Keménység
  c) Szilárdság
  d) Hajlékonyság, rugalmasság, szívósság
  e) Hasíthatóság
  f) Szín és rajz
  g) Finomság
  h) Szag
6. A fa mozgásai, hibái, betegségei
7. Félkész anyagok
8. Segédanyagok
  a) Az enyv
  b) Szögek és csavarok
  c) Csiszolószerek
  d) Színező, impregnáló anyagok
  e) Fényező anyagok
9. Szerszámok
  a) Fűrészek
  b) Gyaluk
  c) Vésők
  d) Fúrók
  e) Reszelők
  f) Rajzoló- és mérőeszközök
  g) Egyéb szerszámok
  h) Házilag elkészíthető szerszámok
10. Szerszámgépek
  a) Fűrészgépek
  b) Gyalugépek
  c) Marógépek
  d) Fúrógépek
  e) Csiszológépek
  f) Esztergagépek
  g) A gépek használata

IV. MEGMUNKÁLÁSI GYAKORLATOK.
1. A felület megmunkálása
  a) Szabás, fűrészelés
  b) Gyalulás
  c) Reszelés
  d) Fúrás
  e) Vésés
  f) Csiszolás
  g) Szerszámok, élesítés, karbantartás
2. Szerkezetek
  a) Hosszabbító kötések
  b) Szélesbítő kötések
  c) Vastagító kötések
  d) Sarokkötések
  e) T-alakú és keresztkötések
  f) Fogazások. (Kávakötések.)
  g) Állványok és kefekötések
  h) Hevederezés, fejelés
3. Díszítő és csinosító műveletek
  a) Színezés és lakkozás
  b) Furnírozás
  c) Politúrozás
  d) Fafaragás
  e) Faesztergályozás

V. FAMUNKÁK TECHNIKAI FOKOZATAI.
1. Fűrészelés kereszt-, szál- és ferdeirányban
2. Felület megmunkálása késsel
3. Megmunkálás gyaluval
4. Fonalfűrész (lombfűrész) használata
5. Reszelés, csiszolás
6. Kanyarító fűrész használata
7. Fakötés szöggel
8. Fúrás. (Hengercsapolás.)
9. Véső használata
10. Keményfa megmunkálása
11. T-alakú és kereszt-rálapolás. (Kötés enyvvel.)
12. Hevederezés előgyakorlata
13. Sarokrálapolás és 45 fokú illesztés
14. Sarokcsapolás előgyakorlata
15. Vésett csapolás
16. Egyenes fogazás
17. Farkasfogazás
18. Befejező műveletek. (Színezés, lakkozás.)

VI. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FAMUNKÁK.
1. Fizika-matematika
2. Földrajz-természetrajz
3. Kémia
4. Egyéb használati tárgyak

VII. MÓDSZERES ÚTMUTATÁSOK ÉS TANÁCSOK.
1. Munkaterv készítése
2. Előkészület a foglalkozásra
  a) Vázlatkészítés
  b) Anyag és szerszám előkészítése
  c) Mintadarab készítése
  d) A foglalkozás módszere
3. A foglalkozás menete

VIII. ÜZEM- ÉS KIÁLLÍTÁSLÁTOGATÁS, OKTATÓFILM.

IX. KIÁLLÍTÁSOK RENDEZÉSE.

X. IRODALOM.

II. KÖTET

A politechnikai képzés és a technikai szakkörök
A II. füzet célja, szempontjai és felosztása
Módszeres útmutatás
Felhasználásra kerülő anyagok
Szerkezetek
Munkaterületek
Szemelvények a tematikából
Leírások

SZERSZÁMGYARAPÍTÁS
1. Úttörő-mindenes
2. Kivágó (dekopír) fűrész

SZERTÁRFEJLESZTÉS
Fizika
3. Rúgós erőmérő
4. Húzórúgós mérleg
5. Kétkarú és római mérleg
6. Levélmérleg
7. Tizedesmérleg
8. Hengerkerék
9. Egyszerű vízikerék
10. Felülcsapó vízikerék
11. Nagyenyedi diákkerék
12. Emelőcsiga
13. Forduló emelődaru
14. Légcsavarröpítő
15. Galilei-lejtő
16. Ék, mint szorító
17. Ék, mint prés
18. Ék, mini emelő
19. Az ék feszítőerejének mérése
20. Végtelen csavar
21. Csavarprés
22. Guruló és lengő rugalmas golyó ütközése
23. Ütköző golyósor
24. Erőparallelogrammák
25. Egyensúlybáb
26. Erők ellenhatását igazoló kocsi
27. A gyorsulás és erő összefüggését igazoló készülék
28. A szabadesés idejét mérő Eötvös-féle inga
29. Fizikai állvány
30. Kereplő
31. Monochord
32. Szögtükör
33. Rumford-féle árnyékmérő
34. Fémek hőkitágulásának mérése

Biológia
35. Üveges lepkedoboz
30. Növényprés

Kémia
37. Lombiktartók
38. Falipolc
39. Fali vegyszerszekrényke

Földrajz
40. Időjós házikó
41. Inklinációs tű
42. Nedvességmérő

Számtan-mértan
43. Köbméter

Mezőgazdaságtan
44. Baromfietető
45. Vályú
46. Virágrács, palántaláda, palántázófa
47. Fejőzsámoly és gereblye
48. Palántanevelő láda
49. Kaptár

Az iskola szükségletei
50. Táblaállvány
51. Hordozható lépcső
52. Kottaállvány
53. Rajztáblák
54. Kettős létra

Napközi otthon
55. Sakkfigurák
50. Sakkdoboz

A tanuló szükségletei
57. Játékkocsi
58. Szánkó

Az otthon szükségletei
59. Galuskaszaggató, ruhacsipesz, sótartó, uborkacsipesz
60. Lábtörlő, tábori szék
61. Gyúródeszka, evőeszközdoboz
62. Vizeslóca
63. Ujjvasaló
64. Zsámoly
65. Ruhaszárító
66. Konyhai ülőke
67. Kártyadoboz
68. Hatszögű tálca
69. Gyertya- és gyufatarló
70. Cigarettadoboz

Irodalom
Ábrák
Tartalomjegyzék

---

Előszó

A fatechnikus szakkör célja, hogy elősegítse az ifjúság politechnikai képzését.

Célját csak úgy tudja megvalósítani, ha nem az élettől elszakadva dolgozik, hanem az iskolával, a szocializmust építő gyakorlati élettel a legszorosabb kapcsolatban oldja meg sajátságos feladatait.

A fatechnikus szakkörben a technikai fogásokat egyszerű szertári és használati tárgyak készítése közben sajátítják el a pajtások. Így olyan készségekre tesznek szert, melyeket a termelőmunka bármely területén mindig eredményesen hasznosíthatnak. - Nem mesterséget tanulnak tehát a fatechnikus szakkörben sem, hanem elsajátítják mindazokat az ismereteket és ügyességeket, melyek a szocialista ember sokoldalú tájékozottságához vezetnek.

Munka közben megismerkedik a tanuló a szerszámokkal, azok szerkezetével, működésével és használatával. Megismeri különböző anyagok tulajdonságait, megmunkálási módját, kereskedelmi formáját, beszerzésének körülményeit. Tervrajzot (műhelyrajzot) készít, arról olvas. Számot vet anyaggal és munkaidővel. Munka közben önállóan mér, rajzol, ellenőriz, becsül, szerkezeteket old meg; tehát gondolkozva, tervszerűen munkálkodik és alkot.

A munkánál használt szerszámoknak és anyagoknak sokfélesége, a készíthető tárgyi formák gazdag változatossága, nagyon kedveltté teszi ezt a munkanemet. Éppen ezért kiválóan alkalmas az új szocialista termelőmunka módszereinek gyakorlására, az egyéni munkaversenyen kívül csoportos (brigád) munka értékeinek megismertetésére, a munkaerkölcs és a munkafegyelem kifejlesztésére.

A fatechnikus szakkör eredményes és értékes közhasznú munkát végezhet még az iskola életében azzal is, ha megszervezi a bútorzatjavító brigádot. A szakkör tagjai által idejében elvégzett kisebb javítások elejét vehetik a későbbi padtöréseknek és egyéb közvagyon-rongálódásoknak.

Fejleszti még a tanulók testi erejét is. Olyan testmozgásokat végeztet és olyan izomcsoportokat működtet, amelyek a testet rugalmassá, hajlékonnyá és a kezet szerszámfogásokra ügyessé teszik. A sokféle szerszám használata sokoldalú testgyakorlást jelent. Ezért a testnevelés terén is olyat nyújt, amelyet a testnevelési órák nem adhatnak, mert ez a szerszámos munka sajátságos mozgása.

Elmondhatjuk, hogy a famunkák végzése olyan készségekhez juttatja a pajtásokat, amelyeknek nemcsak a szakköri foglalkozásoknál, az otthoni munkáknál és javításoknál, hanem a szocialista építés minden területén is majd nagy hasznát veszik.

---