---

Tartalom

I. FALU ÉS NÉPE A HAVASOK LÁBÁNÁL
"Erdőalján", a kézdiszéki "Mezőföldön" túl
  Általánosságok, sztereotípiák Ozsdoláról
  Erdélyi kapcsolatok
  Moldvai kapcsolatok
Falu a múló időben
Határőrkatonai kötelékben (1764-1848)
  A határőrkatonai szervezet létrehozása
  A határőrkatonai állapottal összefüggő tisztségek
  Rukkolás, exerciroztatás, patrózás, kommandózás
  A határőrkatonaság megkövetelt anyagi támogatása
  A népéletet befolyásoló, "oktató" határőrkatonai rendelkezések a nép számára
  A katonai beavatkozás és felügyelet népéleti hatásai
Népesség és társadalom
  A népességszám alakulása
  A népesség kontinuitása és migrációja
  Társadalmi rétegek, csoportok

II. AZ OZSDOLAIAK ÉLETTERE, MEGÉLHETÉSI FORRÁSAI
Adottságok
Mezei gazdaság
  Határhasználat
  Szántó és kaszáló területmértékek
  Földművelés
  Állattartás
  Kaszálók, szénamunka
  Gyümölcsfák
Erdőbirtoklás, erdőhasználat
  Több falu közös erdeje a Székelyföldön
  Ozsdola és az ozsdolai erdőközösség
  A "béerdölés" módja
  Havasi erdős legelők bérbe adása
  Pünkösd ünneplése a havasban
"Fűrészek" és "lisztelő malmok"

III. FALU, FALUKÖZÖSSÉG
Falu és falutörvény
Fórumok és tisztségviselők
Faluszéke
A falu pénzügyei
Beltelkek és erdőszéli bokros földdarabok adományozása, eladása a falu által
Kaszálónak való erdei, havasi területek adományozása, eladása a falu által
A falusfeleket szolgáló falu és a faluért tevékenykedő falustelek

IV. A MEGYE, MINT EGYHÁZKÖZSÉGI SZERVEZET
Terminológiai kavalkád és a mögötte meghúzódó tartalom
A megye fórumai, tisztségviselői
A megyeszéke "rendtartó" törvénykezése
A "korai" vizitátorok egyházi fegyelmező ítélkezése
A főesperesi szentszék törvénykezése

V. A MEGYE PAPJA ÉS KÁNTORTANÍTÓJA
A plébános
  Plébánosok Ozsdola megyéjében
  Papjelölés, papfogadás
  Hitélet, vallási események, vallási szokások
  A plébános legfőbb jövedelemforrása: a kepe
  A plébániális földek
  Az ozsdolai plébános egyéb jövedelmei
  A pap gazdálkodása, életmódja Tóth Ferenc plébános (1742-1761) példáján
A kántortanító és segítői
  Deák, megyés mester, kántor Ozsdola megyéjében
  A kántor jövedelme
  A kántor segítői

VI. A MEGYE, AVAGY A TEMPLOM JAVAI, JÖVEDELEMFORRÁSAI
Templom jószága - megye birodalma
A templom lakótelkei, házai
A templom szántói, kaszálói
A templom "pityókás kertjei", "pityókás ugarjai"
A templom földjeinek hasznosítása
A templom rendelkezésére bocsátott faluközösségi erdők
A templom malma
Temetői haszonvételek

VII. A MEGYE PÉNZÜGYEI
Megyebírói számadások
Bevételek és kiadások
A pénzhitelező templom. A megye adósai
Kegyes adományozások, "istenes adományok" a templomnak

VIII. TEMPLOM JOBBÁGYAI, MEGYE ZSELLÉREI
Az erdélyi templom jobbágyairól általában
Ozsdola templomának jobbágyai, zsellérei, árendásai
  XVII. századi emlékek
  Templom jobbágyának állók a XVIII. században
  Templom zsellérei a XIX. század első felében
  Templom zsellérének állók
  Az eklézsia lakótelkeinek árendálói a XIX. század közepétől a XX. század elejéig

IX. A MEGYE ÉPÜLETFENNTARTÓ ÉS INTÉZMÉNY-MŰKÖDTETŐ SZEREPE
Kegyúri jog és székely faluközösség
Gondoskodás a templomról
Gondoskodás a "plébániális és a kántorális" épületekről
Gondoskodás az iskoláról
Gondoskodás a temetőről

X. A "FALU" ÉS A "MEGYE" VISZONYA (ÖSSZEGZÉS HELYETT)

XI. FÜGGELÉK
A szövegközlés módja
A közölt szövegek téma szerinti csoportjai
Dokumentumok 1-21.

XII. OZSDOLAI TÖRTÉNETI HELYNEVEK

XIII. RÖVIDÍTÉSEK
Levéltárak, írott forrásokat őrző gyűjtemények rövidítései
A felhasznált levéltári források, írott dokumentumok rövidítései
Fel nem oldott rövidítések archív szövegekben

XIV. IRODALOM

XV. UTÓSZÓ
Az ozsdolai kutatásról és a könyv születéséről

---

Utószó

A harmadik évezred elején, Csíkszentgyörgyi és Úz-völgyi kutatásaim idején nagyemlékezetű Pálfi János akkori csíkszentgyörgyi plébános közvetítésével ismertem meg Jakab-Fancsali Kálmán ozsdolai plébánost és munkatársát Zsögön Magdolna ozsdolai hitoktatót. Többször találkoztam velük, leginkább háromszéki szerepléseim, kiállításnyitásaim, könyvbemutatóim alkalmával. Szíves invitálásukra hallgatva Ozsdolára is eljutottam.

2005. szeptember 21-én már kutatást végeztem az ozsdolai plébánia irattárában. 2007-2008-ban folytattam az ozsdolai plébánián őrzött régi iratok, számadáskönyvek, protokollumkönyvek, anyakönyvek tanulmányozását, fénymásolását, fényképezését. 2009 májusában jelentős fordulat lendítette előre ozsdolai levéltári kutatásaimat. Ozsdolára érkezve Jakab-Fancsali Kálmán plébános azzal fogadott, hogy a plébánia felújítása során az egyik könyvespolc mögött viszonylag nagy köteg régi iratot találtak. A "leletet" tanulmányozva azonnal láttam, hogy azok az iratok kerültek elő, amelyeket az előző években többször hiányoltam. Valószínűleg tudatosan rejtették el őket a XX. század második felében a diktatúra szimatoló, keresgélő szolgáinak tekintete elől. A plébániai irattár "legjavának" számító, váratlanul előkerült dokumentumokról Csíkszentgyörgyön, tanítványaim közreműködésével, fénymásolatokat készíttettem. Kiegészítő levéltári kutatást 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben végeztem az ozsdolai plébánián. 2014-ben családi "levelesládák" tartalmát is igyekeztem megismerni.

Ozsdola plébániai dokumentumainak kutatása részemről nem elszigetelt módon történt, hanem beleilleszkedett egy nagyobb székelyföldi plébánia-kutatásom hullámába. Háromszék keleti szélén Ozsdolán kívül főleg gelencei, sárfalvi, esztelneki, kézdiszentléleki, nyujtódi kutatásaim hoztak számottevő eredményt.

Igyekeztem föltárni a Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltárban őrzött ozsdolai községi iratokat is. Ebben a munkában, szerencsére számíthattam Pénzes Lóránd segítségére.

Más elfoglaltságaim, elsősorban csíkszentgyörgyi kutatásaim miatt viszonylag kevés időt tölthettem ozsdolai terepmunkával. A kínálkozó alkalmakat azonban mindig kihasználtam, és magam is törekedtem arra, hogy szervezéseimmel néprajzi kutatási lehetőségeket teremtsek. Életre szóló néprajzi élményem a 2007. január 4-én látott ozsdolai házszentelés, amelyet hatalmas hóban a plébánossal és vidimuszaival járva-kelve, reggeltől estig tanulmányozhattam. Ugyancsak Jakab- Fancsali plébánossal jártam be 2010 kora őszén azt a területet, ahol a telkek jórészt ma is egyházi tulajdonban, a rajtuk álló épületek pedig magántulajdonban vannak, vagyis a falunak azt a részét, ahol valaha a templom zsellérei éltek. 2014 tavaszán az ozsdolai közbirtokosság terepjárójával, Páll István közbirtokossági elnök kalauzolásával bejárhattam Ozsdola Moldváig terjedő havasi határát, különös tekintettel a Kopolnó és a Nagyág völgyére, illetve azokra a földrajzi nevekre, amelyeket levéltári kutatásaim során ismertem meg. Végre sétálhattam Szajhát pusztáján, az 1831. évi ozsdolai erdei viszályok oly sokat emlegetett színhelyén! Felnézhettem Ojtoz tetejére, a hajdani irtáskaszálók terrénumára! Moldva felé tartva áthaladhattam Jáhoroson az ozsdolai állattartó gazdák régi szemefényén, amely után az elmúlt évtizedek erőszakos megyehatár-módosításai miatt manapság csak sóvároghatnak! A következő év, 2015 tavaszán Páll István kalauzolásával folytattam a határjárásokat, amelyek során az Ördöngőst és a hajdan nyomáskényszerben művelt mezőföldi határrészeket ismerhettem meg. Ugyanakkor Jakab-Fancsali plébános és Zsögön Magdolna hitoktató mutatta be Kishilibet és az írott történeti forrásokban sok nyomot hagyott zegzugos Porond falurészt. Mindketten figyelemre méltó ozsdolai emberekkel ismertettek meg, akiktől beszélgetéseim során sokat tanultam.

...

2011-ben elsősorban ozsdolai, gelencei, csíkszentmiklósi és ditrai kutatásaim eredményeként közreadtam a Templom jobbágya, megye zsellére, eklézsia árendása című könyvemet, amelyben részletesen írtam a "templom jobbágya" néven emlegethető társadalmi réteg ozsdolai szerepéről. A kötet függelékében 32 ozsdolai írott dokumentum kapott helyet az 1618 és 1878 közötti negyed évszázadból.

A "templom jobbágya" témájú könyvem bemutatóját 2012. április 25-én tartottuk Ozsdolán, a művelődési házban. A jól sikerült kulturális rendezvény után Jakab-Fancsali Kálmán plébános ozsdolai vezető személyiségek társaságában vacsorára invitált a plébániára. A "nagyebédlő" hosszú asztalánál ülve a társalgás újra és újra Ozsdola múltjának kutatására terelődött. Egyre inkább úgy éreztem, nekem címzett célzásokat hallok. A rám szegeződő tekintetek tüzében ünnepélyes nyilatkozat, ha úgy tetszik, fogadalom formájában megígértem: írok egy könyvet Ozsdoláról.

Tovább folytattam az ozsdolai írott források feltárását. Egyéb munkáim mellett hónapokon át betűzgettem és mutatóztam a másolatban összegyűjtött ozsdolai dokumentumok szövegeit. Egyszóval: előkészítettem a könyvírást. Elhatároztam, hogy Ozsdola XVIII-XIX. századi életéről fogok írni, itt-ott XVII. századi előzmények felemlítésével. A XX. század históriáját meghagyom későbbi korok történészeinek. Határozottan megfogalmazódott bennem, hogy könyvem mondanivalójának középpontjába az egyházközség szerepű megye és a kommunitásnak is nevezett faluközösség együttműködését állítom.

...

Kecskeméten, 2015-ben, Mindenszentek ünnepén

---