Története:

Történeti adatok bizonyítják, hogy már az őskorban, majd a rómaiak alatt lakott hely, s a népvándorlás korabeli gazdag régészeti leletek alapján ún. "keszthelyi kultúra" megtisztelő címet is elnyerte, a népesség akkor longobárd és avar (VI-VII. század). A középkorban a város nagyúri torzsalkodások prédája. A XVI-XVII. században aztán a marakodás kissé alábbhagyott, mert veszedelmesebb ellenség jelentkezett, a török. Ekkor a különben is előnyös fekvésű, magasabb dombra épített ferences templomot amolyan végvárrá alakították át, palánkkal vették körül. Sorsdöntő szerepe ugyan ennek a várnak nem lehetett, s úgy látszik, árnyékában az élet ment a maga útján.

A török háború megszűntével, a XVIII. században sem sikerült a polgárságnak magasabbra törni, mert 1739-ben a Festetics család megszerezte a várost, a vár védőseregének utódait pedig jobbágysorba akarta süllyeszteni. Elsősorban ezért vándorolt ki a lakosság egy része a szomszédos szőlőhegyekbe, megalapítva a ma is meglévő ún. hegyközségeket. A Festeticsek grófi, majd hercegi rangot nyertek, nagy latifundiumot alakítottak ki a környéken, Keszthely központtal. Ennek során nagyszabású kastélyt építettek, a kastély berendezését helyi asztalosok, lakatosok és más mesteremberek készítették, bizonyítva Keszthely fejlett kézművesiparát. Az európai látókörű, felvilágosult Festetics György a tudománynak. a művészetnek, a haladásnak barátja volt. Ő alapította 1797-ben Európa elsô mezôgazdasági szakiskoláját, a Georgikont, amelyet 1814-ben Bright angol orvostudós, 1818-ban Beudant francia geológus is meglátogatott; majd a helikoni irodalmi ünnepek rendezésével a kultúra, az irodalom lelkes pártfogójaként jelentkezett. Mint modern gondolkodású közgazdász mutatkozott be balatoni hajók építésével, de vállalkozásainak nagyobb hatása a városra nem volt, s Festetics György halálával legtöbb létesítménye nyom nélkül eltűnt. Utódai már korántsem voltak ilyen haladóak és bőkezűek, s a várostól mereven elzárkóztak.

Látnivalók:

Festetics kastély

A kastélyt 1745-ben kezdték építeni, mai alakját 1883-1887-ben kapta. Közép-Dunántúl legnagyobb (százegy szobás) barokk épülete. A kastély fő látványossága a XVIII. század végén létesített Helikon Könyvtár, ma kb. 52000 kötettel. Külön említe'est érdemel a könyvtár nagytermének mesteri berendezése, a faragott tölgyfabútor (Kerbl János keszthelyi asztalos munkája).

A Helikon emlékmű

A nyolc oszlopon álló kupola alatt vörösmárvány emléktábla örökíti meg a hajdani helikoni ünnepségek emléket. A tábla tetején Jókai idézet olvasható: "És lesz népünk, amely hazájának örül, mely nevének díszére munkál, lesznek nagy embereink, kiket a világ bámulni fog, lesznek hőseink, dicső szellemeink, kikben ujjászületünk, lesz életünk, melynek szűk lesz ez a város, leszünk nemzet, mint még soh-se voltunk és az utókor írójának nem kell költeni, hanem csak a valót leírni, hogy dicsöítse hazáját."

Ferences plébániatemplom

1368-ban építtette keszthelyi homokkőből csáktornyai Laczkfi István nádor, keszthelyi földbirtokos, Nagy Lajos kedvelt embere, akit később Zsigmond király összeesküvés miatt kivégeztetett. A török háborúk idején a templomot erőddé alakították át. 1747-ben nagyrészt barokk stílusban állították helyre. A templom 60 m magas homlokzati tornya későbbi építkezés, de az első emeletét díszítő gótikus rózsaablak, amelyet a régi homlokzatról helyeztek ide, eredeti, középkori munka.

Helikon szálló